Az elhunytról Sleinicz József, a háborús hős fia mesélt
Édesapám Sleinicz István 1907-ben született (édesanyja neve: Csonka Anna). Egészen kisgyermek voltam, de rá emlékezve még mai is az öröm és bánat szorítja el a szívemet.Bánat, mert árván nőttem fel, a háború idején többször bevonultatták, csekély örömöm akkor volt, amikor haza, haza jött és ha rövid ideig is de velünk volt.
Katonáskodott, Erdélyben, Újvidéken, ahonnan jöttek a levelek... . Utoljára 1944. júliusában vonult be, aratáskor (szinte a búzaföldről, a kaszát letéve indult el), SAS behívó parancsra. Édesanyám (egy szintén katonafeleséggel) ment utána 1944. őszén Seregélyesre, meglátogatni, egy kis hazait vitt utána. Ez volt az utolsó találkozásuk. Fogságba eséséről és az utána történtekről keveset tudunk... . Hazatérő somogyjádi bajtársai közül, Vincze István, Birkás János akkori elmondása szerint, Budapest környékén estek hadifogságba, majd a szegedi gyűjtőtáborba kerültek. Onnan a frontra vitték őket (A válogatás család módon történt: "azok mehettek előbb haza, akik betegek, majd később pedig, akik épek". Ők nem mertek beteget jelenteni, mert rosszat sejtettek. Így a frontra kerültek, pedig már édesapámat is kerülgette a járvány...). Aztán a szomorú valóság: 1946. február 15-i levélben közlemény: holttá-nyilvánítás.
A mély seb nehezen gyógyul... . 2001-ben a Honvédelmi Minisztérium központi irattárát kerestük meg, hogy közelebb információt kapjunk édesapámról, hogy gyermekemnek, unokámnak tudjak mondani valamit rá emlékezve. A várt értesítést 2001. december 12-i keltezéssel megkaptuk, amit nagy köszönettel vettünk. Sajnos a tartalma mai is fájdalmas, de legalább bizonyság...
Rá gondolva előkerül a Kurszki területen felállított emlékhely fotója: "tudjuk, hogy merre nyugszik".
Hadifogoly temető Kurszk városában, Karl Marx út (http://www.haboruskeresoszolgalat.hu)
Az Orosz Föderációtól kapott hadifogoly-nyilvántartás szerint a 10. tüzérosztály állományában szolgált. 1944. december 1-én Budafokon szovjet hadifogságba esett. 1946. február 4-én temették el a 145. számú tábor temetőjében, mely Kurszkban található ("A mellékelt fotóról készült fénymásolat a temetőnek az emlékművét ábrázolja, ahol édesapám is nyugszik").