Császári és Királyi 2. gyalogezred:
A brassói császári és királyi 2. gyalogezred (más néven "Sándor ezred") 1741-ben alakult meg Erdélyben. A világháború előtt az ezred kiegészítési területe Brassó és Háromszék vármegyékből állt. Az ezredtörzs és a 2., 3. és 4. zászlóalj Brassóban az 1. zászlóalj pedig Nagyszebenben állomásozott. Az ezred azon kevés alakulatok közé tartozott, melynek a négy zászlóalja egy köteléket alkotva indult a háborúba az 1914. július 30-i mozgósítási parancs után.
Itt bővebben olvashat a Császári és Királyi 2. gyalogezred harcairól!
1 | Fehér Mihály | 1888 | Magyaróvölgy puszta | gyalogos | Hadifogság/Hősi | 1918 | Olasz harctér | Részletek |
Magyar Királyi 8. honvéd huszárezred:
A pécsi magyar királyi 8. honvéd huszárezred 1875. január 1-vel alakult meg, 2-2 osztályra tagolódott 4 lovas századdal. Az 1. osztály Pécsett és 2. osztály pedig Körmenden nyert elhelyezést. A legénységet a 66., 67, 68, 69, 76, 77 és a 78. gyalog zászlóaljakból egészítették ki. 1914-ben az általános mozgósításkor Pécsett és Baján vagonírozták be az ezredet és a Galíciai Tarnopolba szállították, hogy augusztus 14-én már részt vegyenek az 5. lovashadosztály kötelékében a gorodoki lovasrohamban.
Itt bővebben olvashat a Magyar Királyi 8. honvéd huszárezred harcairól!
1 | Farkas Károly | 1889 | Tapolca | huszár | Eltűnt | 1916 | Túlélte a háborút! | Részletek |
2 | Kelemen József | 1875 | Somogyjád | huszár | Kitüntetés | k. cs. K. | Részletek | |
3 | Kölcsei János | 1881 | Kaposfő | huszár tizedes | Kitüntetés | ? | 2. osztályú vitézségi érem | Részletek |
4 | Varga Lajos | 1875 | Somogyjád | népfelkelő | Elesett | 1918 | Orosz harctér | Részletek |
5 | Tolinger József | 1880 | Somogyjád | huszár | Elesett | 1917 | Lipcse | Részletek |
Császári és Királyi 10. huszárezred:
A székesfehérvári császári és királyi 10. huszárezredet (más néven "Vilmos huszárok") 1741-ben alapította Beleznay János tábornok. 1891 és 1892-ben Székesfehérvárra költözött az ezred tisztikara és három százada a kor egyik legkorszerűbb lovassági laktanyájába. Az ezred kiegészítési területe Fejér, Tolna, Baranya és Somogy vármegyék területe volt, de a legtöbb újonc Fejér vármegyéből került ki. Az ezredet 1896-ban Nyíregyházára helyezték. A világháború kitörésekor az ezred az elsők közt érkezett a szerb harctérre, ahonnan pár hónap múlva már az orosz harctérre találták magukat. Nevüket itt, a Limanovai csatával írták be a történelembe.
Itt bővebben olvashat a Császári és Királyi 10. huszárezred harcairól!
1 | Szabó Lajos | 1887 | Somogyjád | huszár | Betegség/Elhunyt | 1914 | budapesti Szent László kórház | Részletek |
Császári és Királyi 12. Ulánus ezred:
A 12. ulánus ezred ezredparancsnoksága és 2 osztálya 1896-ban a Császári és Királyi 10. huszárezred távozása után került Klagenfurtból Székesfehérvárra. Az ezred kizárólag német anyanyelvű katonákból állt. 1912. március 1-ig állomásoztak a városban és helyükre a császári és királyi 13. huszárezred (más néven "Jászkun huszárezred) érkezett, kikkel a 10. lovas hadosztályon belül végigküzdötték a világháborút.
Itt bővebben olvashat a Császári és Királyi 12. Ulánus ezred harcairól!
1 | Sztojanovics János | 1888 | ? | póttartalékos | X | X | X | Részletek |
Magyar Királyi 17. honvéd gyalogezred:
A székesfehérvári magyar királyi 17. honvéd gyalogezred 1891-ben veszi fel nevét. 1912-ben az ezredparancsnokság és az 1. és 2. zászlóalj Székesfehérváron állomásozik (a két veszprémi zászlóalja átkerül a 31. gyalogezredhez), a 3. zászlóalj a Kaposváron állomásozó és eddig a 19. gyalogezredhez tartozó zászlóalj lett. Az ezred kiegészítési területe 1913-tól Fejér és Tolna megye valamennyi, Somogy megye igali és tabi járásai alkották. A mozgósítás után augusztus 20-án indult az ezred az északi orosz harctérre, hogy a 20. hadosztály kötelékében harcolja végig a világháborút.
Itt bővebben olvashat a Magyar Királyi 17. honvéd gyalogezred harcairól!
1 | Furián István | 1895 | Fiad | ? | x | x | x | Részletek |
2 | Lukács Imre | 1887 | Fonyód | szanitéc | Kitüntetés | ? | Bronz vitézségi érem | Részletek |
Magyar Királyi 19. honvéd gyalogezred:
A pécsi m. kir. 19. honvéd gyalogezredet (más néven "fokos ezred") 1890-ben szervezték ezreddé az akkori 19. féldandárból. Az ezred kiegészítési területe a barcsi, a csurgói, a kaposvári, a lengyeltóti, a marcali, a nagyatádi és a szigetvári járás volt, valamint Baranya összes járása. Békeidőben az ezredparancsnokság és az 1. és 2. zászlóalj pécsett, a 3. zászlóalj Kaposváron és a 4. zászlóalj Fiumében állomásozott. Kaposvárott állomásozó 3. zászlóalj 1914. augusztus 9. után a másik két pécsi zászlóaljjal horvát területről indult a szerbiai frontra, ahol átestek a tűzkeresztségen.
Itt bővebben olvashat a Magyar Királyi 19. honvéd gyalogezred harcairól!
1 | Bata József | 1879 | Somogyjád | ? | Eltűnt | 1914 | Szerb harctér | Részletek |
2 | Balog István | 1873 | Somogyjád | népfelkelő | Elesett | 1916 | Orosz harctér | Részletek |
3 | Bedegi József | 1882 | Somogyjád | póttartalékos | Elesett | 1915 | Orosz harctér | Részletek |
4 | Bók Pál | 1896 | Somogyjád | népfelkelő | Sebesülés | 1917 | Orosz harctér | Részletek |
5 | Egyed József kis | 1883 | Somogyjád | honvéd | Eltűnt | 1914 | Szerb harctér | Részletek |
6 | Francz Pál Ifj. | 1896 | Somogyjád | honvéd | Elesett | 1916 | Orosz harctér | Részletek |
7 | Györék József pokol | 1877 | Somogyjád | népfelkelő | Elesett | 1916 | Olasz harctér | Részletek |
8 | Györék János M | 1896 | Somogyjád | gyalogos | Sebesülés | 1917 | Olasz harctér | Részletek |
9 | Györék Károly csök | 1877 | Somogyjád | népfelkelő | Elesett | 1916 | innsbrucki klinikai tartalék kórház | Részletek |
10 | Györék Sándor csök | 1876 | Somogyjád | tizedes | Kitüntetés | 1918 | bronz vitézségi érem | Részletek |
11 | Harangozó István | 1887 | Somogyjád | ? | Eltűnt | 1914 | Szerb harctér | Részletek |
12 | Hideg Lajos | 1890 | Somogyjád | népfelkelő | Betegség | 1915 | kaposvári katonai kórház | Részletek |
13 | Kálmán Lajos | 1894 | Somogyjád | népfelkelő | Elesett | 1916 | Orosz harctér | Részletek |
14 | Kis György József | 1882 | Somogyjád | népfelkelő | Sebesülés | 1915/1916 | ?/Orosz harctér (2 alkalommal megsebesült) | Részletek |
15 | Kollárovics István | ? | ? | népfelkelő | Betegség | 1914 | 25. számú egyleti kórház (Szarajevó) | Részletek |
16 | Kovács Károly | 1875 | ? | népfelkelő | Betegség/Elhunyt | 1917 | Vérhas | Részletek |
17 | Mohanka János | 1877 | ? | gyalogos | Hadifogság | 1916 | Orosz harctér | Részletek |
18 | Pál Lajos | 1891 | Öcs | népfelkelő | Betegség | 1915 | Frolmleiten-i egyleti tartalék kórház | Részletek |
19 | Pap Mihály | 1893 | Somogyjád | népfelkelő | Elesett | 1915 | Orosz harctér | Részletek |
20 | Sámson László | 1880 | Somogyjád | póttartalékos | Sebesülés | 1916 | Orosz harctér | Részletek |
21 | Szabó Lajos | 1876 | Somogyjád | népfelkelő | Sebesülés | 1916 | Orosz harctér | Részletek |
22 | Szaka Lajos | 1892 | Somogyjád | póttartalékos | Hadifogság | 1914 | Szerb harctér | Részletek |
23 | Tamás József | 1887 | Somogyjád | honvéd | Elhunyt | 1915 | Besztercebánya, betegmegfigyelő állomás | Részletek |
24 | Varjú Károly | 1894 | Somogyjád | őrvezető | Sebesülés | ? | Orosz harctér | Részletek |
25 | Varga József alsó | 1894 | Somogyjád | népfelkelő | Elesett | 1915 | Orosz harctér | Részletek |
26 | Vincze Pál | 1883 | ? | honvéd | Elesett | 1915 | Orosz harctér | Részletek |
Császári és Királyi 23. gyalogezred:
A zombori császári és királyi 23. gyalogezred 1814-ben alapították főként császári szolgálatba átvett olasz ezredekből. Az ezredtörzs, az 1., 2. és 3. zászlóaljjal együtt Budapesten, a 4. zászlóalj pedig Zomborban állomásozott. Kiegészítési területe Bács-Bodrog vármegye területe. A mozgósítás után az ezred Sabácnál a szerb harctéren esett át a tűzkeresztségen és a háború során sok helyen bevetették.
Itt bővebben olvashat a Császári és Királyi 23. gyalogezred harcairól!
1 | Szita József | 1889 | Somogyjád | Szakaszvezető | Eltűnt | 1915 | Orosz harctér | Részletek |
Császári és királyi 24. tábori vadászzászlóalj:
A császári és királyi 24. tábori vadászzászlóalj 1880-ban alakult és 1882. január 1-jén vette fel a 24-es számot. A háború kitörése előtt a zászlóalj a parancsnoksággal, az 1. és 2. századdal, a kerékpárosszázaddal és a géppuskás osztaggal Rovigno-ban, a 3. századdal Parenzo-ban állomásozott. Kiegészítő pótkerete Budapesten, a Várban, a Nándorlaktanyában volt elhelyezve. Kiegészítését, a IV. hadtest területéről, főleg a budapesti 32. és a kaposvári 44. gyalogezred körzetéből kapta.
Itt bővebben olvashat a Császári és Királyi 24. tábori vadászzászlóalj harcairól!
1 | Bernáczki József | 1882 | Somogyjád | vadász | Hadifogság | 1917 | Orosz harctér | Részletek |
2 | Borbély Károly | 1897 | Somogyjád | járőrvezető | Sebesülés | 1914 | ? | Részletek |
3 | Nemes Kálmán | 1890 | Somogyjád | vadász | Betegség | 1915 | 17. számú csapatkórház (Budapest) | Részletek |
4 | Tolinger György | 1885 | Somogyjád | vadász | hősi | 1914 | Przemsyl, 1. sz. várkórház | Részletek |
Császári és Királyi 32. tábori tüzérezred:
1 | Györék Sándor kis | 1887 | Somogyjád | tüzér | Elesett | 1916 | ? | Részletek |
2 | Kis György Pál | 1895 | Somogyjád | tüzér | Elesett | 1914 | ? | Részletek |
Császári és királyi 44. gyalogezred:
A császári és királyi 44. Albrecht főherceg Gyalogezred (más néven "rosseb ezred") 1744-ben alakult Milánóban és már 1747-ben Magyarországra került. 1830. január 11-én az uralkodó I. Ferenc császár és király ezredtulajdonosnak Albrecht főherceget nevezi ki és az ezred az I. világháború végéig (mikor az ezred megszűnt) ezt a nevet viselte. Az ezred kiegészítési területe Somogy és Tolna megye összes járása. A háború előtt 1914. április elejétől az ezredparancsnokság és az 1., 2. és 4. zászlóalj Bécsben állomásozott, a 3. zászlóalj pedig Kaposváron tartózkodót. 1914. április 28-án a Bécsben állomásozó csapattestek bevagoníroztak és Budapest érintésével április 30-én érkeztek Batajnicára. 1914. augusztus 3-ára a 3. zászlóalj és a többi zászlóaljak kiegészítésére szolgáló legénység már teljesen mozgósítva lett és Kaposvárról elindult Batajnicára, hogy a hadrend szerinti beosztás után az ezred készen álljon a világháború véres harcterein rá váró megpróbáltatásokra.
Itt bővebben olvashat a Császári és Királyi 44. gyalogezred harcairól!
Leitmeritz
1 | Bata János | 1888 | ? | póttartalékos | Hadifogság | 1917 | Orosz harctér | Részletek |
2 | Biró Károly | 1891 | Somogyjád | szakaszvezető | x | x | x | Részletek |
3 | Bók József | 1881 | Somogyjád | honvéd | Elesett | 1915 | Orosz harctér | Részletek |
4 | Busa János | 1888 | Somogyjád | póttartalékos | Elhunyt | 1917 | Leitmeritz | Részletek |
5 | Francz Pál id. | 1873 | Somogyjád | népfelkelő | Elesett | 1918 | bécsi 6. számú e.t. kórház | Részletek |
6 | Fehér István | 1883 | ? | népfelkelő | Eltűnt | 1915 | Orosz harctér | Részletek |
7 | Goldschmidt János | 1893 | Hács | Hadnagy | Sebesülés | 1916 | Orosz harctér | Részletek |
8 | Györék István kis | 1893 | Alsóbogát | népfelkelő | Sebesülés | 1915 | Orosz harctér | Részletek |
9 | Horváth Ferenc | 1883 | Somogyjád | őrvezető | Elesett | 1918 | ? (105. gy.e.) | Részletek |
10 | Járfás József - Györék csök József | 1879 | Somogyjád | Póttartalékos | Elesett | 1914 | Munkács, cs. és kir. tartalékkórház | Részletek |
11 | Járfás Sándor kis | 1882 | Somogyjád | póttartalékos | Hadifogság | 1917 | Orosz harctér | Részletek |
12 | Járfás Sándor | 1896 | Somogyjád | népfelkelő | Elesett | 1918 | Olasz harctér | Részletek |
13 | Kálmán József Ist. | 1890 | Somogyjád | népfelkelő | Betegség/Elhunyt | 1915 | Somogyjád | Részletek |
14 | Kőmíves József | 1894 | Somogyjád | népfelkelő | Sebesülés | 1915/1917 | (2 alk. megsebesült) | Részletek |
15 | Kovács Mihály | 1893 | ? | őrvezető | Sebesülés | 1917 | ? | Részletek |
16 | Márton László | 1883 | Somogyjád | népfelkelő | Elesett | 1914 | ? | Részletek |
17 | Rádi Gyula | 1886 | Somogyjád | póttartalékos | Elesett | 1914 | Orosz harctér | Részletek |
18 | Rákár György | ? | Somogyjád | őrvezető | Sebesülés | 1917 | ? | Részletek |
19 | Sámson István | 1894 | Somogyjád | gyalogos | Betegség | 1915 | prágai 11. sz. hadikórház | Részletek |
20 | Sámson Pál | 1885 | Somogyjád | póttartalékos | Hadifogság | 1917 | Olasz harctér | Részletek |
21 | Szita István | 1891 | Somogyjád | népfelkelő | Sebesülés | 1918? | ? | Részletek |
22 | Szűcs József | 1889 | ? | póttartalékos | Elesett | 1915 | Orosz harctér | Részletek |
23 | Takács István | 1892 | ? | őrvezető | Elesett | 1916 | Orosz harctér | Részletek |
24 | Talpert Gyula | 1890 | Somogyjád | gyalogos | Elesett | 1914 | Kassa | Részletek |
25 | Török Imre | 1895 | Kaposszentbenedek | géppuskás | Sebesülés | 1918/1918 | (2 alk. megsebesült) | Részletek |
Császári és királyi 69. gyalogezred:
A császári és kir. 69. "Hindenburg" vezértábornagy nevét viselő gyalogezred 1860-ban alakult Görz városábn, Székesfehérvári állomáshellyel. 1914-ben az ezredparancsnokság az 1. és a 2. zászlóalj Pécsett, a 3. zászlóalj Castelnuovo-ban és a 4. zászlóalj a pótzászlóaljjal Székesfehérváron állomásozott. Hadkiegészítésre Fejér és Tolna megye fiataljait sorozták be, de a későbbi pótlások és átszervezések után már több dunántúli vármegyéből (Baranya, Somogy vármegyék) kellett a pótlást biztosítani.
Itt bővebben olvashat a Császári és királyi 69. gyalogezred harcairól!
1 | Bata Pál | 1897 | Somogyjád | népfelkelő | Betegség/Elhunyt | 1915 | Pilseni katonai Kórház | Részletek |
Császári és Királyi 86. gyalogezred:
A szabadkai Császári és Királyi 86. gyalogezredet 1883. január 1-vel alapították. 1914-ben az ezredtörzs és az 1. és 4. zászlóalj Szabadkán, a 2. zászlóalj Budapesten és a 3. zászlóalj Visegrádon (Bosznia) állomásozott. Az ezred kiegészítési területe Bács-Bodrog vármegye teljes területe. Az ezred 1., 2. és 4. zászlóalját július 31-én vasúti szállítással került a szerb harctérre, ahol a háborút az osztrák-magyar 2. hadsereg kötelékében kezdett harcolni, a 3. zászlóalj pedig az osztrák-magyar 6. hadsereg keretében a Boszniából Szerbia ellen indított támadásban kezdte meg a háborút.
Itt bővebben olvashat a Császári és királyi 86. gyalogezred harcairól!
1 | Györék József | 1890 | Somogyjád | póttartalékos | Hadifogság | 1916 | Orosz harctér | Részletek |
Császári és Királyi vasúti és távíró ezred:
A monarchiában egy három zászlóaljból álló vasútezredet hoztak létre 1883-ban, melynek nagy része a Bécs melletti Korneuburg-ban állomásozott, egy kisebb alakulat pedig Bana Lukában. A vasúti századok feladata: vasút és vasúti híd építése, felújítása, helyreállítása, illetve ezek rombolása visszavonulás esetén.
Itt bővebben olvashat a Császári és királyi műszaki csapatairól!
1 | Czompó József | 1888 | Somogyjád | Őrvezető | x | x | x | Részletek |
Ismeretlenek:
Az alább felsorolt hősökről nem rendelkezünk elegendő információval, aki bármilyen adattal tud szolgálni róluk, kérem vegye fel velünk a kapcsolatot.