"A XVI–XVII. században a Drávaszög egyházi tekintetben a nehezebben fegyelmezhető helyek közé tartozott a gyakran ellenőrizhetetlen hódoltsági viszonyok miatt. Emiatt az eklézsiák szolgálatában állók közül akadtak némelyek, akik a zavaros helyzet kihasználásával, s nem a gyülekezetek építésével voltak elfoglalva. Közöttük Laskai Sándor neve is fel-felbukkan, aki korának szokása szerint nevét szülőhelye után vette fel. Nem tudjuk, hogy mikor született, és azt sem, hogy megfordult-e külhoni egyetemen.
Az viszont ismert, hogy 1624. május 16-án a körmendi zsinaton jádi (Somogyjád) lelkésszé szentelték.
Fennmaradt leveleiből lehet következtetni életéről: a zsinatok szigorú tiltása ellenére prédikátori szolgálata mellett kereskedelmi ügyletekbe bonyolódott. Hetekig elhagyta gyülekezetét, és többnyire a szülőföldjén, Laskón és környékén fordult meg. Jól ismerte a helyi viszonyokat, eligazodott a hódoltsági terület zűrzavarában, ahol a falvak mind a magyar királynak, mind a török szultánnak adóztak. Beszélte a latin nyelvet, valamint a törököt, ez lehetővé tette az oszmánokkal való érintkezést. Üzleti tevékenysége kalmárkodásból állt, árukat szerzett be megrendelőinek, valamint megbízásokat teljesített. Emellett még hírvivéssel foglalkozott, magyarán szólva kémkedett. Igyekezett megfigyelni a török hadi készülődéseit, és arról rendszeresen híreket továbbított pártfogóinak. Még török és magyar rabok kiváltásával is foglalatoskodott."
Forrás: Száz magyar falu könyvesháza - Laskó
