Somogyjádiak az I. világháború harcterein!

Császári és Királyi 2. gyalogezred:

A brassói császári és királyi 2. gyalogezred (más néven "Sándor ezred") 1741-ben alakult meg Erdélyben. A világháború előtt az ezred kiegészítési területe Brassó és Háromszék vármegyékből állt. Az ezredtörzs és a 2., 3. és 4. zászlóalj Brassóban az 1. zászlóalj pedig Nagyszebenben állomásozott. Az ezred azon kevés alakulatok közé tartozott, melynek a négy zászlóalja egy köteléket alkotva indult a háborúba az 1914. július 30-i mozgósítási parancs után. 

Itt bővebben olvashat a Császári és Királyi 2. gyalogezred harcairól! 

Magyar Királyi 8. honvéd huszárezred:

A pécsi magyar királyi 8. honvéd huszárezred 1875. január 1-vel alakult meg, 2-2 osztályra tagolódott 4 lovas századdal. Az 1. osztály Pécsett és 2. osztály pedig Körmenden nyert elhelyezést. A legénységet a 66., 67, 68, 69, 76, 77 és a 78. gyalog zászlóaljakból egészítették ki. 1914-ben az általános mozgósításkor Pécsett és Baján vagonírozták be az ezredet és a Galíciai Tarnopolba szállították, hogy augusztus 14-én már részt vegyenek az 5. lovashadosztály kötelékében a gorodoki lovasrohamban. 

Itt bővebben olvashat a Magyar Királyi 8. honvéd huszárezred harcairól! 

Császári és Királyi 10. huszárezred:

A székesfehérvári császári és királyi 10. huszárezredet (más néven "Vilmos huszárok") 1741-ben alapította Beleznay János tábornok. 1891 és 1892-ben Székesfehérvárra költözött az ezred tisztikara és három százada a kor egyik legkorszerűbb lovassági laktanyájába. Az ezred kiegészítési területe Fejér, Tolna, Baranya és Somogy vármegyék területe volt, de a legtöbb újonc Fejér vármegyéből került ki. Az ezredet 1896-ban Nyíregyházára helyezték. A világháború kitörésekor az ezred az elsők közt érkezett a szerb harctérre, ahonnan pár hónap múlva már az orosz harctérre találták magukat. Nevüket itt, a Limanovai csatával írták be a történelembe.

Itt bővebben olvashat a Császári és Királyi 10. huszárezred harcairól! 

Császári és Királyi 12. Ulánus ezred:

 A 12. ulánus ezred ezredparancsnoksága és 2 osztálya 1896-ban a Császári és Királyi 10. huszárezred távozása után került Klagenfurtból Székesfehérvárra. Az ezred kizárólag német anyanyelvű katonákból állt. 1912. március 1-ig állomásoztak a városban és helyükre a császári és királyi 13. huszárezred (más néven "Jászkun huszárezred) érkezett, kikkel a 10. lovas hadosztályon belül végigküzdötték a világháborút.

Itt bővebben olvashat a Császári és Királyi 12. Ulánus ezred harcairól! 

Magyar Királyi 17. honvéd gyalogezred:

A székesfehérvári magyar királyi 17. honvéd gyalogezred 1891-ben veszi fel nevét. 1912-ben az ezredparancsnokság és az 1. és 2. zászlóalj Székesfehérváron állomásozik (a két veszprémi zászlóalja átkerül a 31. gyalogezredhez), a 3. zászlóalj a Kaposváron állomásozó és eddig a 19. gyalogezredhez tartozó zászlóalj lett. Az ezred kiegészítési területe 1913-tól Fejér és Tolna megye valamennyi, Somogy megye igali és tabi járásai alkották. A mozgósítás után augusztus 20-án indult az ezred az északi orosz harctérre, hogy a 20. hadosztály kötelékében harcolja végig a világháborút.

Itt bővebben olvashat a Magyar Királyi 17. honvéd gyalogezred harcairól!

Magyar Királyi 19. honvéd gyalogezred:

A pécsi m. kir. 19. honvéd gyalogezredet (más néven "fokos ezred") 1890-ben szervezték ezreddé az akkori 19. féldandárból. Az ezred kiegészítési területe a barcsi, a csurgói, a kaposvári, a lengyeltóti, a marcali, a nagyatádi és a szigetvári járás volt, valamint Baranya összes járása. Békeidőben az ezredparancsnokság és az 1. és 2. zászlóalj pécsett, a 3. zászlóalj Kaposváron és a 4. zászlóalj Fiumében állomásozott. Kaposvárott állomásozó 3. zászlóalj 1914. augusztus 9. után a másik két pécsi zászlóaljjal horvát területről indult a szerbiai frontra, ahol átestek a tűzkeresztségen.

Itt bővebben olvashat a Magyar Királyi 19. honvéd gyalogezred harcairól!

Császári és Királyi 23. gyalogezred:

A zombori császári és királyi 23. gyalogezred 1814-ben alapították főként császári szolgálatba átvett olasz ezredekből. Az ezredtörzs, az 1., 2. és 3. zászlóaljjal együtt Budapesten, a 4. zászlóalj pedig Zomborban állomásozott. Kiegészítési területe Bács-Bodrog vármegye területe. A mozgósítás után az ezred Sabácnál a szerb harctéren esett át a tűzkeresztségen és a háború során sok helyen bevetették.

 Itt bővebben olvashat a Császári és Királyi 23. gyalogezred harcairól! 

Császári és királyi 24. tábori vadászzászlóalj:

A császári és királyi 24. tábori vadászzászlóalj 1880-ban alakult és 1882. január 1-jén vette fel a 24-es számot. A háború kitörése előtt a zászlóalj a parancsnoksággal, az 1. és 2. századdal, a kerékpárosszázaddal és a géppuskás osztaggal Rovigno-ban, a 3. századdal Parenzo-ban állomásozott. Kiegészítő pótkerete Budapesten, a Várban, a Nándorlaktanyában volt elhelyezve. Kiegészítését, a IV. hadtest területéről, főleg a budapesti 32. és a kaposvári 44. gyalogezred körzetéből kapta. 

Itt bővebben olvashat a Császári és Királyi 24. tábori vadászzászlóalj harcairól!

Császári és Királyi  32. tábori tüzérezred:

Császári és királyi 44. gyalogezred: 

A császári és királyi 44. Albrecht főherceg Gyalogezred (más néven "rosseb ezred") 1744-ben alakult Milánóban és már 1747-ben Magyarországra került. 1830. január 11-én az uralkodó I. Ferenc császár és király ezredtulajdonosnak Albrecht főherceget nevezi ki és az ezred az I. világháború végéig (mikor az ezred megszűnt) ezt a nevet viselte. Az ezred kiegészítési területe Somogy és Tolna megye összes járása. A háború előtt 1914. április elejétől az ezredparancsnokság és az 1., 2. és 4. zászlóalj Bécsben állomásozott, a 3. zászlóalj pedig Kaposváron tartózkodót. 1914. április 28-án a Bécsben állomásozó csapattestek bevagoníroztak és Budapest érintésével április 30-én érkeztek Batajnicára. 1914. augusztus 3-ára a 3. zászlóalj és a többi zászlóaljak kiegészítésére szolgáló legénység már teljesen mozgósítva lett és Kaposvárról elindult Batajnicára, hogy a hadrend szerinti  beosztás után az ezred készen álljon a világháború véres harcterein rá váró megpróbáltatásokra. 

Itt bővebben olvashat a Császári és Királyi 44. gyalogezred harcairól!

Leitmeritz​

Császári és királyi 69. gyalogezred:

A császári és kir. 69. "Hindenburg" vezértábornagy nevét viselő gyalogezred 1860-ban alakult Görz városábn, Székesfehérvári állomáshellyel. 1914-ben az ezredparancsnokság az 1. és a 2. zászlóalj Pécsett, a 3. zászlóalj Castelnuovo-ban és a 4. zászlóalj a pótzászlóaljjal Székesfehérváron állomásozott.  Hadkiegészítésre Fejér és Tolna megye fiataljait sorozták be, de a későbbi pótlások és átszervezések után már több dunántúli vármegyéből (Baranya, Somogy vármegyék) kellett a pótlást biztosítani. 

Itt bővebben olvashat a Császári és királyi 69. gyalogezred harcairól! 

Császári és Királyi 86. gyalogezred:

A szabadkai Császári és Királyi 86. gyalogezredet 1883. január 1-vel alapították. 1914-ben az ezredtörzs és az 1. és 4. zászlóalj Szabadkán, a 2. zászlóalj Budapesten és a 3. zászlóalj Visegrádon (Bosznia) állomásozott. Az ezred kiegészítési területe Bács-Bodrog vármegye teljes területe. Az ezred 1., 2. és 4. zászlóalját július 31-én vasúti szállítással került a szerb harctérre, ahol a háborút az osztrák-magyar 2. hadsereg kötelékében kezdett harcolni, a 3. zászlóalj pedig az osztrák-magyar 6. hadsereg keretében a Boszniából Szerbia ellen indított támadásban kezdte meg a háborút.

Itt bővebben olvashat a Császári és királyi 86. gyalogezred harcairól!

Császári és Királyi vasúti és távíró ezred:

A monarchiában egy három zászlóaljból álló vasútezredet hoztak létre 1883-ban, melynek nagy része a Bécs melletti Korneuburg-ban állomásozott, egy kisebb alakulat pedig Bana Lukában. A vasúti századok feladata: vasút és vasúti híd építése, felújítása, helyreállítása, illetve ezek rombolása visszavonulás esetén.

Itt bővebben olvashat a Császári és királyi műszaki csapatairól!

Ismeretlenek:

Az alább felsorolt hősökről nem rendelkezünk elegendő információval, aki bármilyen adattal tud szolgálni róluk, kérem vegye fel velünk a kapcsolatot.

Tovább az ismeretlen hősökre...