Izsák Aladár 1881. szeptember 14-én született Bürüsön, Izsák Lajos a Bürüsi egyház kántortanítója és Nagy Emília (Nagy László tótszentgyörgyi lelkész leánya) gyermekeként.
"Elemi iskoláit szülőfalujában, az alsó gimnáziumot Somogy-Csurgón, a felső osztályokat Zomborban végezte, ahol nemcsak jeles diák, de évről évre aranyakkal kitüntetett szavaló, az ünnepélyek rendes szereplője, mint nyolcadikos az önképzőkör ifjúsági elnöke volt. Érettségi után, 1899 szeptemberében Kolozsvárra ment, s ott végezte a teológiai fakultáson a teológia mind a négy évfolyamát, eleitől fogva jelesen. Tiszta jeles mindkét lelkészi oklevele is. Már az első évtől kezdve megkapja a nagyenyedi Bethlen ösztöndíjat, mely ingyenes ellátást biztosít neki. Évről évre részesül valamilyen kitüntetésben. Az első évfolyamon megnyeri a héber versenyt, a másodikon a héber és görög verseny győztese. A harmadikon pályadíjat nyer az évzáró imával és az eredeti egyházi beszéddel. A negyediken őt választja a teológus és tanárjelölt bennlakó ifjúság az Ifjúsági Egylet elnökévé. 1903. augusztus 3-án püspöki kinevezéssel Marosvásárhelyre kerül mint hitoktató segédlelkész, s itt szolgál 1905. március közepéig. A vásárhelyi reformátusok, de a székely főváros minden lakosa rajongó szeretettel fogadta szívébe, s halmozta el elismerése számtalan jelével az ő évtizedek múlva is emlegetett „kicsi Papját”. Sírva váltak el egymástól, a vásárhelyi lapok is meghatottan méltatták a fiatal segédlelkész emlékezetes egyházi, kulturális és társadalmi működését. De válni kellett, mert hívta a régi, „szép örökség”. Mikor ugyanis a somogyjádi lelkészi állás megüresedőfélben volt, 1904 szeptemberében a II. vizsgájáról épp haza érő Izsák Aladár levelet talált íróasztalán: nagybátyjától, Nagy Ernő szigetvári körjegyzőtől megkérdezték a jádiak, hogy van-e még a famíliában lelkész, mert azt meg akarják hívni. O Marosvásárhelyre utasította azokat. Jöjjön tehát azonnal Jádra, ismerje meg a népet s azt az egyházat, melyben ősei szolgáltak. Nemcsak Nagy László, a nagyatya szolgált itt segédlelkészként, de ennek öccse, tehát az ő nagybátyja, Nagy Albert 40 éven, dédatyja, Nagy Gergely 28 éven, ükatyja, I. Nagy Gergely 6 éven, atyja, Nagy János is 5 éven át, 1777-től kezdődőleg szinte megszakítás nélkül. (Nagy Albert így írja a 100 éves jubileum alkalmával tartott beszédében: „Családomban már negyedágon hirdetem itt a Krisztus tudományát.”) A levélre eljött, prédikált, s aznap este egyhangúlag lelkészévé hívta a somogyjádi gyülekezet.
Állását 23 éves korában, 1905. március végén foglalta el. Az a 38 és fél esztendő sok örömmel, de sok küzdelmes munkával is teljes. Már 1905-ben kivágatja a presbiterekkel az udvar öszszes akácfáit, azokat odaajándékozza az egyháznak, hogy cölöpöket faragjanak, a többi fa árából drótot vegyenek, s azonnal kerítsék el az árok mentén a lelkészi és tanítói kerteket, ne legyenek azok többé átjáróhelyek. Rendezteti, planíroztatja az udvart, s Márcadóról 100 fenyőfát, a bürüsi faiskolából 100 gyümölcsfát hozat a maga költségén, mert az egész portán egyetlen értékes gyümölcsfa sem volt. 1906-ban átalakíttatja 8000 korona költséggel a paróchiát, 3 szobát építve hozzá, s az egészet felemeltetve. Ugyanekkor a lakás előtti kis kertet beülteti díszfenyőkkel és bokrokkal. 1906-ban egy viharos közgyűlés után éjjel 40 szépen megeredt gyümölcsfáját tőből kivágják. 1907-ben május 25-én nőül veszi Marosvásárhelyről Székely Erzsébetet, s 1908. március 29-én megszületik Aladár nevű fiuk. 1911-ben megjelenik Békesség néktek című könyve, mely igen nagy feltűnést kelt. Az összes egyházi, politikai, heti- és napilapok dicsérő ismertetéseket írnak róla, Kenessey Béla, Prohászka Ottokár és Gárdonyi Géza pedig saját kezű levelében ír meleg elismeréssel. (Gárdonyi: a könyv „a minden keresztényt egybeölelő krisztusi szeretetnek gyönyörű akkordja.”) Az összegyűjtött lapkritikák és a 3 eredeti kéziratos levél a csurgói református főgimnázium könyvtárának ajándé- koztatott, hol bárki könnyebben hozzáférhet, mintha magánkézben lenne. 1911. november 15-én megszületik Magdolna nevű leánya. 1912-ben megépítteti az új iskolát és tanítói lakot 15000 korona költséggel. 1915. február 12-én László nevű fia születik. A könyvével egyszerre ismertté vált egyházi írótól az egyházi lapok szerkesztői sürgetve kérik a cikkeket. A kéréseknek eleget tesz. ír a Dunántúli Protestáns Lapba, a Lelkészegyesületbe, igen gyakran a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapba, a kolozsvári Egyházi Újságba,361 majd dr. Masznyik Endre felkérésére szerkeszti vele az Isten Igéje című bibliamagyarázó időszaki néplapot.362 Emellett dolgozik az egyházmegyéjében is. A rideg adminisztrációt tartalommal, lélekkel, élettel szeretné megtölteni, sürgeti egy Református Egyesület megalakulását. Megkezdte a sürgetést már 1912-ben, az egyházmegye nem is tud kitérni súlyos érvei elől, megbízza az alapszabályok elkészítésével, de a világháború megakasztja a megalakulást. Csak 1922-ben sikerül ez. Somogy egész kálvinistasága összegyűl Kaposvárott. A templomi isteni tisztelet után a vármegyeház dísztermébe vonulnak, s ott Izsák Aladár elmondja 1,5 órás programbeszédét. Legkedvesebb barátja, Farkas Jenő marosi esperes azt mondja erről a beszédről, hogy mások könyveket írtak volna arról és azzal az ismerettel, ami ez egyetlen beszédben összesűrűsítve van. Magának nem kívánt tisztséget, csak munkát. Az Egyesület elnöke Peti Lőrinc lett, az alelnöki állást is úgy erőszakolták reá. Ha valahol ünnepélyt rendeztek (református napokat, missziós kiszállásokat), a munka oroszlánrésze az övé volt. Ez a somogyi munka 8-10 esztendővel megelőzte a később egyetemesen elrendelt missziói tevékenységet. Mire egyetemes lett, Somogy már meg is unta a Református Egyesületet, Református Elet című havi folyóiratát nem terjesztette, a csekély tagdíjat nem fizette, a lelkészek nem toboroztak tagokat. Izsák Aladár az egyetemes misszió elrendelése után kijelentette, hogy mert részvétlenséget tapasztal, s különben is most már hivatalból kell a misszióval foglalkozni, az Egyesület működését (az utóbbi években már elnök- ké választották előbb Sárközy főispán, később Szigethy főorvos világi elnök mellé) a maga részéről beszünteti. Az egyházmegye vezetősége próbálta más vélekedésre bírni, de megmaradt elhatározása mellett. Meg is szűnt végérvényesen Egyesület, lap. De ha a magasztos célkitűzésű Egyesületet meg is szüntette az érdeklődés és felelősségérzet hiánya, ha könyvéből épp lelkésztársai vettek is meg legkevesebb példányt, míg a világiak felekezetkülönbség nélkül 1-2 év alatt az összes példányokat szinte szétkapkodták, ha több kollégája nézett is sanda szemmel, irigy gyanakvással reá, s nyilatkozott elítélőleg róla, az elegáns külső megjelenésre is sokat adó, modern emberről, azért mindenki elismerte, és a maga módján méltányolta is. Két esperesválasztáson volt jelölt, mindkét ízben kisebbségben maradt, bár a világi elem tüntetőleg mellette volt, mert féltek erős kezétől. De tanácsbírónak 32, kerületi képviselőnek 36, ugyanekkor egyházmegyei lelkészértekezleti elnöknek, kerületi tanácsbírónak 38, zsinati póttagnak 40 éves korában megválasztják. A legnehezebb és legkényesebb közigazgatási és fegyelmi ügyek elintézését reá bízták, s mindig sikerült azt dűlőre vinnie. És akitől mindenki félt, azt minden tettében a mindenki iránt érzett jóindulat vezette. Súlyos fegyelmi ügyekben mindig ő volt a legkegyelmesebb. Nem egy lelkész és tanító az ő bátor kiállásának köszönhette állásában való megmaradhatását, vagy büntetésének enyhítését... De erről ő senkinek sem beszélt. Megtörtént az, hogy évekig szótlanul szenvedte egy elítélt lelkész gyűlölködő vádaskodását, pedig a zárt tanácskozáson egyedül ő állott melléje, s ő tett enyhítő külön javaslatot. Hívei részéről sok szeretetet, sok megértést is tapasztalt. Dicsekedtek vele, hogy milyen jó szónok. Különösen büszkék voltak - s ma is azok - arra, hogy 1942 nyarán a Kálvin téri templomba is meghívták papjukat prédikálni, s beszédét a rádió közvetítette.
A templomlátogatást mégis könnyen veszik, elhanyagolják. Amikor a református egyesület megalakítását szorgalmazta, saját gyülekezetén akarta megmutatni az így tervezett missziói munka áldott eredményeit. Egymás után rendezte a templomi ünnepélyeket. Az ünnepi beszédeket (lelkész írta meg a gályarabokról, Sztárayról, Bethlen Gáborról, stb.) fiatal gazdák mondták, fiatal nők szavaltak, a lelkészné énekkart szervezett, szólóénekeket adatott le. Volt is érdeklődés 1-2 évig, de megszokták, megunták, s azt mondták, hogy bár a templomba érkezzenek el. 1918-19-ben kitört a díjlevélharc Somogybán. Az esperesi hivatal kiadta a rendeletet: 1918. I. 1-től díjlap szerint fizetnek mindenütt. So- mogyjádon elhatározta ezt a közgyűlés, de mikor meghallották, hogy mindenütt másutt kiegyeztek, megalkudtak, ők is ezt kívánták. A lelkipásztort elkeserítette lelkésztársainak gyengesége, s elkeseredve, betegen (7 évig súlyos gyomorbajban szenvedett) is felvette a harcot. A 3 évig tartó rettenetes perben végre győzött, azóta békében folyik a gyülekezeti élet. 28 lélek (az izgató 5 presbiter családja) kitért, evangélikussá lett. Egy érdekes epizódot fel kell itt jegyezni. Az 1914-18- as világháború második évétől kezdve közigazgatási hatóságok intézték a felmentéseket. Izsák Aladár jó barátságban lévén a főbíróval (dr. Begedy Péterrel) és a főispáni titkárral (Decleva Rezsővel), kik tanulótársai voltak, azok segítségével mindenkit felmentetett, akinek csak parányi jogcíme is volt erre. A maga költségén utazgatott hetenként ez ügyekben, és senkitől ezért egy fillért sem fogadott el. A díjlevélharc idején az egyik izgága presbiter a bírói tárgyaláson ezt mondotta: „Panaszom is van a lelkész úrra, mert a háború alatt nem a kötelességét tette, hanem a felmentéseket dirigálta, és ott nem mondott igazat, azt mondotta, hogy az én 16 éves fiam beteg, pedig nem is volt az, így tudta kivinni, hogy engem is felmentessenek bizonytalan időre.” Az elnök, aki ismerte Izsák Aladár e téren folytatott munkáját, magából kikelve kiáltott rá: „Üljön le, és szégyellje magát, maga hálátlan, gonosz ember!” A fiú (ki itt szóba került, s csendes, zárkózott gyerek volt) tényleg beteg lett, ma 40 éves, szerencsétlen, félkegyelmű. A kitért presbiter elvesztette feleségét, vejét, leánya hozzá költözött, gyermektelen. Az egész család boldogtalan. A Kálvinista Szemlében Kapy püspökhöz intézett nyílt levélből látható a díjlevélharc lényege. A durva hálátlanságok, támadások, az életveszélyes fenyegetések sem hiányoztak ebből a harcból. Természetes velejárói voltak ennek a lelkésztársak káröröme, a felsőbbség tehetetlensége és az evangélikusok nemtelen önzése, lélekhalászata. A nyílt levél mindent elmond. A per lezajlása után csendesen peregtek a napok, folydogáltak a hónapok és esztendők.
A tovatűnő idő őrölte a testi-lelki erőket, s évről évre fogyasztotta a gyülekezetet is. Az 1905-ben 580-600 lelkes gyülekezet 1940-re 420-ra apadt az egyke (legfeljebb kettőke) vagy semmike miatt. 1905-ben 10 római katolikus család volt a községben, 1940-ben 90-95 lett, mert a beköltöző cselédek mind római katolikusok s mind nagycsaládúak, sokgyerekesek voltak. 1905-ben 65,1940-ben 31 volt a református tankötelesek száma. Czapik püspök rendeletére 2 hét alatt felállították a római katolikus iskolát. A kálvinisták kétségbeesve néztek a jövő elé. Mindenki elcsüggedt, csak Izsák Aladár keserű szívében támadt mentő gondolat és segíteni kész munkás szeretet. Beregből 1941 tavaszán beköltöztetett 20 sokgyermekes református családot, kikkel a 420-as lélekszám 550-re, a 31-es tanköteles szám 68-ra szökött fel egyszerre. Munkájáról beszélnek az ekkori egyházi és politikai lapok. Minden ambíciója az, hogy legalább oly erősnek lássa az egyházat eltávozásakor, amilyen idejövetelekor volt. Pár hónap múlva már házhelyeket kapnak a jádivá lett beregiek, s akkor a helyükre újra hozat máshol szegénysorban tengődő, itt jólétbe kerülő családokat. Izsák Aladár lelkészt - ahogy többször mondani szokta - az képesíti mindig eredményes munkára, hogy sohasem vár emberektől jutalmat vagy elismerést, bizton tudva, hogy Isten mindeneket titkon lát, s mindenekért nyilván megfizet.
Életének néhány külsőleges mozzanata: 1907-ben és 1908-ban Kenessey Béla 2 helyre is hívja Erdélybe, Fo- garasra vallástanárnak, Bándra papnak. 1929-ben az alsósegesdiek, 1931-ben az alsokiak és abürüsiek óhajtották megnyerni, de legérdekesebb az 1928-as kadarkúti meghívás. Szinte kényszerítették a hozzájuk menetelre, megfenyegetve, hogy lelke felel, ha nem megy, s a kadarkúuti egyház szétzüllik. Megvan a 14 tagú küldöttségnek adott válasza a jádi egyház történetében, melyben megindokolja maradását. 1922-ben beszerzik a 2 új harangot az elrekviráltak helyett, 1923-ban felállítják a hősök emlékszobrát a templom előtt, 1926-ban megrenoválják a templomot 20000 pengő költséggel, 1936-ban újjáalakítják az orgonát 3000 pengővel, 1942-ben új toronyórát szerelnek fel 3500 pengő költséggel. Mind Izsák Aladár kezdeményezésére és vezetése mellett. Az egyháznak minden épülete teljesen rendben van, segélyt senkitől nem kapott soha, patrónusa nincs, egy fillér adósság sem szorongatja a lelkeket. Gyermekei közül Aladár 1943. április 28-án szerelt le, súlyos betegen jővén haza az orosz harctérről. A somogyjádi körjegyzőségen dolgozik mint vármegyei szociális titkár. Gimnáziumi érettségit tett, 1 évig jogot hallgatott, és három bevonulási emlékérem tulajdonosa (az erdélyi, délvidéki emlékérem és a Tűzkereszt). Magdolna a középiskola végzése után elvégez te a pesti Soós-féle dietetikai tanfolyamot,373 s jelenleg a szegedi közegészségügyi intézetben működik mint a zöldkeresztes növendékek374 egyik előadója. László fia 3 V2 évi pesti jogászkodás, kitüntető vizsgázások után 1938-tól újságíró, most az Új Magyarság375 belső munkatársa, a Református Élet helyettes szerkesztője, A Magyar Nők Lapja, Ország, stb. cikkírója, országosan ismert szép- és közíró. 1940 elején megnősült, házasságából egy kisleánya született, Anna Mária, most 2 V2 éves. Felesége Gyarmathy Erzsébet,378 akinek néhány hangulatos költeménye jelent meg a Református Élet, az Új Idők, a Magyar Csillag,379 stb. lapokban." #1.
Szerkesztője volt az „Isten igéje” és az „Ünnepi áhítat” c. vállalatoknak. Művei: Békesség néktek. (Bp., 1912.), A testvéri szeretet munkára hívása. (Kaposvár, 1914.), Az adópénz és a lélek. 1916." #2.
Felesége: Székely Erzsébet (1887-1979), 1907-ben kötöttek házasságot Marosvásárhelyen.
Gyermekeik: Izsák Aladár (1908-1947), Izsák Magdolna (1911-1971) és Izsák László (1915-?)
1970. április 2-án hunyt el "végelgyengülés" következtében, sírja a somogyjádi belső temetőben található.
.JPG)
Izsák Aladár és Székely Erzsébet sírja (Somogyjád)
#1. Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943
#2. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon
