"Somogyjád.
Somogyjád (azelőtt csak Jád). A kaposvár-fonyódi vasút mentén fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 211, lakosaié 1243, a kik r. kath. és ref. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. 1329-ben már Jaad alakban fordul elő a Laki Thuz család birtokaként. 1484-ben Lak várához (ma Öreglak) tartozott. Az 1536. évi adólajstromban két ily nevű helység fordul elő. Alsó-Jaad, melynek Bakó János, Wárday Tamás - és Jaad-Alberthi, melynek Perneszi Imre és Egyed voltak az urai. 1550-ben az egész helység az utóbbié volt. 1577-ben Rudolf király Perneszi Andrásnak adományozta. Az ő birtokában találjuk még 1598-99-ben is. 1655-ben a Perneszi család itteni birtokait Gersei Pethő László vette zálogba. 1672-ben Perneszi János itteni birtokait Csepely Györgynek, Perneszi Ferencz pedig 1678-ban Csepely György özvegyének idegenítette el. 1695-ben Perneszi Zsigmond és Anna Julianna voltak itt birtokosok. 1715-ben 13 háztartást írtak benne össze s ekkor gróf Esterházy József birtoka. 1726-tól a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozik. A református templom 1796-ban épült. A lakosok hitel- és tejszövetkezetet tartanak fenn, Horváth Imrének pedig műmalma van itt. A hagyomány szerint a mostani község már a harmadik helyen épült. A török hódoltság előtt a mai Galambos-pusztához tartozó Alberti-dűlőben állott Galambos vára körül feküdt, a hódoltság alatt a Másjádi-dűlőnk nevezett területen volt és csak ennek feldúlása után (1700 után) épült fel a mostani helyén. Mennyiben felel meg e hagyomány a valóságnak, az nem állapítható meg; annyi azonban kétségtelen, hogy a mai Alberti-dűlő Jaad-Alberthi község emlékét őrzi és az 1536. évi adólajstromban is előfordul. A község határának délnyugati részén, az Apánka-erdőben, régi temető van, hol egy sírdomb megnyitásakor nagyobb terjedelmű urnákat találtak. A községhez tartozik Galambos-puszta, mely az 1726. évi összeírásban is előfordul. Ekkor a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott, mely ma is bírja. Idetartozik még: Mogyoróvölgy-puszta."
Forrás: Borovszky Samu: A MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI (1908)
