1891. októberében adták át galambos pusztán az Esterházy zárgondnokság által felépített népiskolát, amellyel a 72 galambos pusztai és 30 magyaróvölgyi római katolikus vallású cselédek (éves konvenciós cselédek) gyermekeinek oktatását kívánták megoldani. Az iskolának vagyona nem volt, költségeit az Esterházy hitbizomány viselte. Szükséges anyagok: évi nagytakarítás, fűtésre 20 köbméter fa és egyéb állandóan fogyó anyagok.
A tanító lakása: 2 szoba, 1 konyha, 1 kamra, 1 pince és faház. Az épület körül konyhakert volt, melynek művelése a Hercegi hitbizományt terhelte.
Kezdetekben I.-IV. osztályig, majd később VI. osztállyá fejlődött. A református népiskolához hasonlóan itt is egy tanteremben folyt az oktatás, amely az évek előrehaladtával zsúfoltságot okozott, mely csak a községi katolikus iskola átadásával javult valamelyest.
A szorgalmi időszak október 15-től április 1-ig terjedt, mert a gyerekek a földeken dolgoztak, mert a családnak kellett a bevétel. 1918-ban tanfelügyelői hivatal követelte a 10 hónapos szorgalmi időszakot, de indokolt esetben meghagyta a 8 havi időszakot is, így maradt minden a régiben. Egy két gyerek júniusban vizsgázott és ehez igazították az évzáró jelentést.
A tanulók létszáma az évek során hol több hol kevesebb volt, attól függően éppen milyen időszakot élt az ország. A kezdetekben még nem volt az uradalom gépesítve ezért nagy számú (72 fő+család) cselédséget tartottak, a tanulók száma 80-90 fő volt. Az 1900-as évek elején az uradalom elkezdett gépesíteni (2 db gőzekét vásároltak) és a cselédek száma csökkent, ekkor a tanulók létszáma 60 fő körül mozgott. Az 1910-es években ismét megnőtt a tanulói létszám, mivel Bogát pusztán (Ma Alsóbogát település) élő szülők engedélyt kaptak, hogy ne a messzebb található Eddére keljen iskolába járniuk gyermekeiknek, hanem a közelebbi Galambos pusztára. 1918. őszétől ismét 50-60 főre esett a tanulói létszám, mert a Bogáti iskola hosszú szünet után ismét működni kezdett (Régen ferencesek tanítottak itt, az új tanító Bendicsák Nándor lett). A II. világháború után már csak 30 körüli a tanuló létszám, a gazdasági cselédek Somogyjádra költöztek a számukra kimért házhelyekre.
1946-ban államosították az iskolát, miután elveszítette fenntartóját (a MIR Bérgazdaságának megszűnésével), majd 1950-ben megszüntették és 1950-1952-ben Somogyjádra lett áthelyezve, felszerelésével együtt.
Tanítók:
Sipőcz József - 1891. őszétől tanított, de 1893. tavasán elhagyta az iskolát.
Szvácsek Flórián (1893)
Thury Béla - 1894. tavaszától Thury Béla tanított 1907-ben bekövetkezett haláláig.
Szaplonczay Róza (1908. szeptember 15-től töltötte be a tanítói állást, de 1910-ben Székesfehérvárra költözött.
Id. Laszczik Iván (1910. november 7. - 1948. március 31-ig.), akit az I. világháború idején 5 évig helyettes pótolt. 1948. március 31.-én nyugdíjba ment.
Ifj. Laszczik Iván 1848-tól tanít.
Képek:
Galambos pusztai római katolikus elemi népiskola épülete az 1950-es években
A galambospusztai római katolikus népiskola egykori épülete 2012-ben
A galambospusztai római katolikus népiskola egykori épülete 2012-ben
