| Előzmények: |
| - A XVIII. század elején volt már fatemploma a jádi reformátusoknak (1), a templomnak helyet adó domb régen temető volt és az 1645-ös Linczi és az 1711-es Szatmári Béke után a terület megkapta a Református Egyház. (4) |
| - 1744-ben a régi templom helyére a jádiak erős fatalpakra sövényfalból sárral tapasztott és fehérre meszelt új templomot építettek. A tetejét a hozzácsatlakozó haranglábbal együtt fazsindellyel fedték. Asztalos készítette színesre festett famennyezetét, a tágas kórust, az úrasztalát és a szószéket. Azonban még ebben az éveben a vármegyei vizsgálat alkalmával templomot el akarták venni, mivel engedély nélkül építették. (1) A vármegye ez intézkedése ellen a helytartótanácshoz folyamodtak, aminek eredményeképpen templom továbbra is megmaradhatott. (2) |
| - 1771-ben a templom tetőzete nagyon megromlott és ezért ez év augusztusában a vármegyétől engedélyt kértek a jádiak annak megjavítására. A vármegye azonban az 1745-i királyi rendeletre való utalással kérésükkel a királynőhöz utasította őket. 1772 január 15-én be is adták kérvényüket a királynőhöz, mire 1773 február elsején kiadott rendelettel engedélyt is kaptak a javításra és a templomot zsindellyel újonnan befedették. (2) |
|
- 1793. tavaszán egy köznapi istentisztelet alkalmával nagy szélvihar kerekedet és a fatemplom összedőlt, a híveknek úgy kellett menekülniük. (3)
|
| Templomépítés (1793-1803): |
| 1793. február 24-én kelt folyamodványban kérik a jádi reformátusok az alispánt, hogy engedélyezzen számukra új oratórium építését a régi helyére, az indoklásban a következőket írják: "Mivel az oratóriumunk kicsiny annyira, hogy á mostani helységünkbéli és ugyan eddei, mint filialis hallgatóknak többségének magában való foglalására ilyen alkalmatlan, azonkívül már igen rongázott." Az engedélyt 1793. április 8-án meg is kapják. A folyamodvány eredeti példányáért kattintson ide. |
| 1793. október 29-én leteszik az új égetett téglából készült, nagy boltozatokkal fedett, sudártornyú templom alapjait, de ekkor 10 éven át tartó sok és néz küzdelem vette kezdetét. (4) |
| A lelkész (Fodor János) és a hívek úgy határoztak, hogy a Dunántúl egyik legszebb temploma a balatonfőkajári templom mintájára, de egy kisebb méretben kívánják felépíteni új templomukat. Küldöttséget küldtek Balatonfőkajárra a kaposvári építésszel együtt, akinek a neve nem maradt ránk. A tervek elkészültek és megkezdődött az építkezés. Mikor a falak már 3 méterre magasodtak, megjelentek a római katolikus barátok által felbújtott mernyei polgárok és elbontották az addigi falakat és a tégláját elhordták. |
| 1795-ben újrakezdődött az építkezés, de megint az történt mint korábban, a mernyeiek elhordták az építőanyagot. A jádi hívek erre már nagyon feldühödtek és azt mondták, hogy ha legközelebb is jönnek a mernyeiek agyonverik őket. Harmadszorra is nekiláttak a templom építéséhez, de megint jöttek a római katolikus mernyeiek, erre az egész falu felzendült és egy igen erős Györékk makk nevezetű emberrel ez élen elindultak a mernyeiek elé a galambosi útra (Somogyjád-Alsóbogát közti útszakasz). Mikor a mernyei hívek odaértek Györék makk az első kocsin ülő vezérüket leütötte, aki eszméletlenül esett a kocsiba, a többi látva az esetet megfordította kocsiját és Alsóbogát fele elindult vissza Mernyére.(3) |
|
1803-ban készült el végül a somogyjádi templom, mely általában román stílusú, belső díszítése empire képet mutat egyszerű, egyenes vonalaival, sima felületekkel, fémveretekkel. (3) Fekvése Észak-Déli irányú, a tornya északra néz. Tetejét ekkor még fazsindely fedte. Főbejárata északi, mellékbejárata nyugati fekvésű.
|
|
Méretei: A torony 34 m magas, a templomhajó hossza 35 m, szélessége: 12 m, a boltozata (bolthajtásos) 12 m magas, az oldalfalakon igen szép oszlopbetétek. Toronygombon van régi latin felírat, mely arról szól, hogy 1887-ben készült, a templom 1926-os felújításakor benne helyezték el az egyház részletes történetét.
|
| Harangok: 3 harangja van a templomnak, a középső (195 kg) 1801-ben öntötte Johann Kohle. A nagy (420 kg) és a kis (95 kg) harangot 1922-ben Walter Ferenc Budapesti harangöntő. A nagy harang felirata: Egyedül Isten dicsőségére, készítette Somogyjád község lakossága. Öntötte 1922 évben Walter Ferenc Budapest, a középső harang felirata: Gegossen in Pest von Johann Kohle am 1801. A jádi református eklézsia adakozásából és a kicsi harang felirata: Ha az Úrnak hangját halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket. 1922-ben az új harangokat ünnepélyes keretek közt helyezték el a templom tornyában, erről az eseményről itt olvashat bővebben. |
