A Kaposvári Gazdasági Vasút keskeny nyomtávolságú (760 mm), egyvágányú, gőzüzemű, gazdasági céllal működtetett kisvasút volt melynek célja elsősorban a cukorrépa szállítása volt a MIR (Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság) kaposvári cukorgyárába. Az ötvenes években már személyszállítást is végzett, a gyártól Felsőbogát puszta állomásig. A cukorgyárban váróterem is volt az utazóközönség számára. Gazdaságtalanságra hivatkozva 1964-ben szűnt meg.
A vasút minket érintő nyomvonalai:
Kaposvár–Somogyjád (Galambospuszta)–Kaposfüred–Répáspuszta–Toponár szakasz (I. jelű fővonal):
1916-1917-ben orosz hadifoglyok építették, "A gazdasági vasúti hálózat I. fővonala a kaposvári cukorgyárból indult ki, ahol egyszersmind a cukorgyári szabványos vágányú vasúthoz csatlakozott. A Pécs - varasdi állami közút keresztezése után kezdetben a Kapos völgyében keleti, majd később északi irányba, a mellékvölgybe fordulva, a Kaposvár - mocsoládi helyi érdekű vonallal párhuzamosan futott 3 kilométer hosszan. E szakaszon haladt át a Deseda-patak fölötti 10 méteres szabad nyílású, szabványos vasszerkezetű hídon. Ezután a nagyvasúttól eltérve, északi irányt vett fel, keresztezte a Kaposvár - siófoki törvényhatósági közutat, elhaladt Toponár község nyugati oldalán, majd keresztezte a Kaposfüred - sántosi közutat. Ezután a nagygáti berekben és a vargakoni árkon végighaladva, Magyaregres község nyugati oldalát mellőzte el, miközben szelte a Kaposfüred – aszalói vicinális közutat és feljebb a Magyaregres és Várda községeket összekötő közdűlő utat, valamint a galambosi árok és a Galambos - bogáti határvölgy torkolatát, majd befutott a galambosi árok völgyébe. Itt, miközben keresztezte a Kaposfüred - szőlősgyöröki vicinális közutat, feljutott a galambosi pusztához, és azon keresztülhaladva Edde majornál a 20. kilométernél végződött. E fővonal részét képezték a 0-10. szelvények között kiépített rendezővágányok, három kitérő 217 méter hosszúságban, valamint a 30. szelvényből kiinduló, egyenként 300 m hosszú 4 rendezővágány. Előbbi rendezővágányok a befutó répavonatok rendezésére, utóbbiak a gazdasági répa deponálására szolgáltak."
Somogyjád (Galambospuszta)–Alsóbogát (Felsőbogátpuszta) szárnyvonal (IX. jelű):
1921-től üzemelt, " A vonal az I. jelű fővonal 170-180. szelvénye között jobbfelé ágazott ki, majd a völgyben északi irányban haladva a bogáti birtok határánál, 6 kilométer hosszúságban végződött."
Magyaróvölgyi elágazás (X. jelű):
"A vonal az I. jelű fővonal 195-196. szelvényei között balra ágazott ki. A völgyből erős emelkedéssel jutott fel a magas fennsíkra, áthaladt a magyaróvölgyi majoron, kétszer átszelte az Öreglak - jutai vicinális közutat, azután a terep által megkívánt kanyargással északnyugaton, a Kaposvár - fonyódi vasút Jaád (mai nevén Somogyjád) állomása melletti területen, mintegy 5,8 kilométer hosszúságban végződött. "
Galambos völgyi szárnyvonal (XI. jelű):
"Az I. jelű fővonal 197-198. szelvényei között balra ágazott ki, majd északi irányban végighaladt a Galambos völgyén a fővonallal nagyjából párhuzamosan, és a 18. szelvénynél, a birtokhatár előtt végződött."
Forrás: A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány (http://mkka.hu/historia/vasut/kgkv)
A Kaposvári Gazdasági Vasút nyomvonala Somogyjád – Galambosi – völgyben (1954)
Forrás: Fehér László Fotó: Járfás Tóth József
További tartalom:
Jádi- és Galambosi puszta gazdasági térképe 1886. évből:
(Kattintcson a képre a nagyításhoz!)
és egy másik:
Galambos pusztai gazdaság térképe (19. század)
(Kattintcson a képre a nagyításhoz!)
