Hozzátartozó, közeli ismerőst nem találtunk.

Tamás Lajos 1908-ban született Somogyjádon, Tamás József és Németh Katalin gyermekeként.

Felesége: Francz Anna (1908-?), 1926-ban kötöttek házasságot Somogyjádon.

Gyermekeik: ?

A háború során honvédként szolgált, 1942. július 21-én szerzett halálos sebesülést (keresztcsont sebesülés), elhalálozás helye: Budapest. Áttemetve a Rákoskeresztúri temetőbe. (????)

Neve szerepel a somogyjádi II. világháborús emléktáblán.

Hozzátartozó, közeli ismerőst, anyakönyvi adatokat nem találtunk.

Neve szerepel a somogyjádi II. világháborús emléktáblán.

Tolnai István 1913. augusztus 18-án született Somogyjádon, Tolnai Sándor és Hujbert Anna gyermekeként.

Felesége: ? (), Somogytúrhoz tartozó Tard pusztán éltek.

A háború ideje alatt tartalékos honvédként szolgált a 10. könnyű tüzérezredben (10. tábori tüzér osztály) 1943. január 17-én aknaszilánktól kapott halálos fejsérülést Veretyje-nél.

Tolnai István (forrás: http://www.hadisir.hu)

Tolnai István végső nyughelye a Rudkino-ban létrehozott II. Magyar Központi Katonai Temetőben található.

II. Magyar Központi Katonai Temető, Rudkino (www.hadisir.hu)

Forrás:

1.: A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

2.: II. VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGI ADATBÁZIS - Somogyjád - (Link)

Özvegy Torma Sándorné (sz. Györék Olga) visszaemlékezései

Férjem Torma Sándor 1922. március 31-én született (édesanyja neve: Turós Zsófia). Először édesapjára (G. Györék Jánosra) emlékezett, akire ma is fájó szívvel gondolt vissza. Édesapám halála után bíztam benne, hogy fiatal férjem nem halhat meg. Imádkoztam, reménykedtem, hisz 7 hónapos terhes voltam. Próbáltam kérni az alezredes urat (feleségén keresztül), hogy legalább a szüléskor engedje haza, de sajnos nem teljesülhetett a kívánságom. Ma is fájó emlékem ez. Nem is láthatta kislányát, Ibolyát. Pedig utolsó megkapott tábori levelében azt írta: "nagyon vigyázz rá, míg hazaérek".

Férjem, Torma Sándor 1944. márciusában leszerelt, mint sorkatona. 1944. júliusában megkapta SAS behívóját. Az eddei Kéki Kálmánnal együtt, aki szintén szanitéc (egészségügyi katona) volt, Mihalovics Jenő alezredes századában szolgáltak. A hazatérő Kéki Kálmán mondta nekünk, hogy ő vitte be a kórházba reggel 10 körül Gödöllőbe, miután haslövést kapott a lövészárokban (Isaszeg-Dánnál, Gödöllő környékén). Kérte még a mellette fekvőt, hogy figyeljen rá, majd délután visszajön. Mikor pedig visszatért, már nem volt ott. Azt mondták, hogy elvitték megműteni, de nem hozták vissza. Valószínűleg teli hassal érte a lövés és nem tudták megmenteni.

Sajnos a családot nem értesítették hivatalosan. Később a Vöröskereszten keresztül is érdeklődtünk, de nem jártunk eredménnyel. Bíztunk, vártuk, az évek múltak, de nem jött haza. Valószínű, hogy egy tömegsírban, ismeretlen helyen alussza örök álmát. Mi itt maradtunk nők, fiatalon (20 éves voltam, egy árva kislánnyal) férfiak nélkül. Az oroszok elvitték a szép lovainak. Nagyon nehéz volt a megélhetés... .

A holttá nyilvánítási jegyzőkönyv (1974. július 12., Kaposvár) 1944. december 15-ét jelöli meg halálának időpontjául a Pk:50.323/1974/4 végzési számon, határozatszáma: 15/1974.

Torma Sándor (Somogyjád) levelezőlapja feleségének és családjának, 1944

Hozzátartozó, közeli ismerőst, anyakönyvi adatokat nem találtunk.

Neve szerepel a somogyjádi II. világháborús emléktáblán.

Varga János 1877. október 3-án született Somogyjádon, Varga János és Varga Katalin gyermekeként. 1877. október 7-én keresztelte Nagy Albert lelkész, keresztszülei: Varjú József-Bognár Erzsébet és Varjú József-Varga Erzsébet jádi lakosok voltak.

Felesége: Kálmán Lídia (1884-1973), 1901. január 8-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Ujj János és Rádi Sándor jádi lakosok voltak.

Gyermekeik: Varga Lídia (1902-?) és Varga Eszter (1911-1996)

 Az elhunyt egyik unokájának özvegye, Kovács Lászlóné (sz. Kara Ilona) elmondása alapján:

Varga Jánosról, nagyapánkról, mindössze nagyanyánk (Varga Eszter) elbeszélésből hallottunk annyit, hogy amikor Somogyjádról az oroszok a lovakat elvitték, tőle is ugyanúgy elkobozták azokat. Úgy hallotta, hogy Nagybajomba vitték őket, hiszen ott állt a front. Elment utánuk, hisz nagyon szerette a lovait. Ott egy nagyobb bombatámadás következtében meghalt 1944-ben. Az ismerősök "hantolták el" egy nagy faládában, amit 1945-ben haza hoztak és ezután rendes temetésben részesült Somogyjádon.

A hivatalos bejegyzés szerint, holttá nyilvánításának időpontja 1945. február 15.

Neve szerepel a somogyjádi II. világháborús emléktáblán.

Hozzátartozót, közeli ismerőst nem találtunk, csak az alábbi anyakönyvi adatokat.

Varga Sándor 1887. október 17. született Felsőbogáton*, Varga József és Minarik Teréz gyermekeként.

Felesége: Varga Anna, 1932-ben kötöttek házasságot Sásdon. Kaposváron éltek.

Katonai szolgálatáról, illetve halálának körülményeiről szinte semmit nem tudunk. Csak annyit, hogy honvédként szolgált. A kaposvári járásbíróság Pk. 24630/1961/4 végzésében holttá nyilvánította 1945. február 15-vel (Somogyjádi halotti anyakönyvek (1973/32)).

* Ma Alsóbogát községhez része.

Hozzátartozó, közeli ismerőst, anyakönyvi adatokat nem találtunk.

Varjú Gyula 1907-ben született Somogyjádon, Varjú Gyula és kis Egyed Zsófia gyermekeként.

Felesége: Hederics Anna (1908-1941, X-Hederics Éva), 1937. január 30-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Németh József és Mustos Kálmán somogyjádi lakosok voltak.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum - Központi Irattár és Hadisírgondozó Iroda II. világháborús nyilvántartása szerint a háború idején őrvezetőként szolgált a 36. gyalogezredben. Malária következtében hunyt el 1943. június 5-én a 271. számú hadikórházban (271.hdk.növ.jut.).

www.familysearch.org - Profil

Neve szerepel a somogyjádi II. világháborús emléktáblán.

Vaiger Gyula 1908. május 27-én született Somogyjádon, Vaiger Mihály és Acsádi Anna gyermekeként.

A háború idején honvédként szolgált a Magyar királyi "Nagy Lajos király" 6. honvéd gyalogezred II. zászlóaljában. 1943. január 15-én tűnt el Liszki környékén. A hiányos nyilvántartás miatt sajnos nem rendelkezünk egyéb információval a háborúban eltűntről.

Az Uj-Somogy 1943. március 18-i számában édesapja kétségbeesetten próbál kapcsolatot teremteni vele:

"220/25-re
Vaiger Gyula honvédnek üzeni Vaiger Mihály Somogyjádról: Ked­ves Fiam! Már két hónapja, hogy nem adsz életjelt magadról. Két­ségben vagyunk miattad. Mi egész­ségesek vagyunk. Kérünk, adj élet- jelt magadról, hogy vigasztalódhas­sunk. Csókol szerető, apád. fivéred és húgod." 

Neve szerepel a somogyjádi II. világháborús emléktáblán.

Forrás:

1.: A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

2.: II. VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGI ADATBÁZIS - Somogyjád - (Link)

Hozzátartozót, közeli ismerőst nem találtunk, csak az alábbi adatokat.

Weisz Vág Mór 1872. február 8-án született Osztopánban, Weisz Dávid és Schön Mária gyermekeként.

Foglalkozása: M. Tisztviselő

Lakhelye: Budapest, V. kerület Csóki utca 3.

A levéltári adatok alapján 1944. december 12-én deportálták zsidó származása miatt. A Budapesti Bíróság Pk. 581.849/1948/6. számú végzésében holttá nyilvánította. A hiányos nyilvántartás miatt sajnos nem rendelkezünk egyéb információval a háborús áldozatról.

Viánt Gyula 1920. június 4-én született Somogyjádon, Viánt Lajos és Nagy Turós Zsófia gyermekeként.

Felesége: Kakukk Jolán (1920-1981), 1944. július 4-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik Turós János és Járfás József somogyjádi lakosok voltak.

Gyermekeik: ?

A háború idején honvédként szolgált a 12. gyalogos hadosztálynál. Az 1944. évi szeptemberi és októberi tiszántúli harcokban megsebesült, aknaszilánkot kapott a bal vádlijába és a szentgotthárdi hadikórházba került. November elején, amikor az oroszok már a dunántúlon voltak illegálisan hazajött és nem jelentkezett a hatóságoknál, ezzel valószínűleg megmenekült a hadifogságtól és a szenvedéstől.

Viánt Gyula és Kakukk Jolán sírja (Somogyjád)

Forrás:

1.: A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

2.: II. VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGI ADATBÁZIS - Somogyjád - (Link)

Köszönjük Vijánt Lászlónak az információkat édesapjáról.

A II. világháborús somogyjádi hősi halottakkal kapcsolatos adatgyűjtés során az ismert neveken túl az alábbi személynevekkel találkoztunk, akik valószínűsíthetően szintén háborús áldozatok, illetve a harcokban részt vevő katonák voltak:

Androvics Pál 1903. június 19-én született Alsóbogáton, Androvics Pál és Kis Terézia gyermekeként, 1903. június 24-én anyakönyvezték Somogyjádon.

A II. világháborús tevékenységét nem ismerjük, de a Honvédelmi Minisztérium - Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárra szerint 1945. január 15-én meghalt. Az Igali Járásbíróság Pk. 282-5/1950. számú végzésével nyilvánította holttá, szintén 1945. január 15.-i dátummal.

Baranyi Lajos 1906. május 14-én született Somogyjádon, Baranyai Péter és  Szaka Teréz gyermekeként.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum - Központi Irattára szerint, a háború alatt honvédként szolgált az 54/III. zászlóaljban. 1942. november 15-én hunyt el Hvoscsevatka-i tábori kórházban hólyaghurut következtében.

Fejes József 1901. november 7-én született Somogyjádhoz tartozó Galambos pusztán, Fejes János és Klenovics Katalin gyermekeként.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum - Központi Irattára adatai szerint a háború idején tartalékos őrvezetőként szolgált a 36. gyalogezred II. zászlóaljnál. 1944. júliusában Biala Podlaskanál eltűnt, de túlélte a háborút.

1969. január 5-én hunyt el Eddén agyvérzés következtében.

Forrás:

1.: A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

2.: II. VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGI ADATBÁZIS - Somogyjád - (Link)

Grosz Ferenc 1876. július 30-án született Somogyjádon, Grosz József somogyjádi vegyeskereskedő és Steiner Fáni gyermekeként.

Foglalkozása: gyarmatárú nagykereskedelem (Barcs).

Felesége: Bacher Ilona (1888-1944, Bacher Mór-Engel Flóra), Barcson éltek.

Gyermekeik: Grosz László (1909-1944)

1944. november 15-én Mauthausenben halt meg. A Barcsi Járásbíróság Pk. 1073.1946.6. számú végzéssel nyilvánította holttá. (Forrás: Hadtörténeti Intézet és Múzeum)

Györék Katona János 1913. július 10-én született Somogyjádon, Györék Katona János és Györék Zsófia gyermekeként.

Felesége: Györék Eszter (1919-2007, Györék Sándor-Nagy Eszter), 1935-ben kötöttek házasságot Somogyjádon.

Gyermekeik: ?

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum - Központi Irattárának adatai szerint Györék János tartalékos honvédként szolgált a II. világháború alatt a 36. gyalogezred II. zászlóaljnál. 1944. július 21-én aknaszilánktól kapott súlyos sebesülést Zbunin-nál.

1998-ban hunyt el.

Forrás:

1.: A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

2.: II. VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGI ADATBÁZIS - Somogyjád - (Link)

3._ www.familysearch.org - Profil

Ring Jolán 1898. május 9-én született Eddén.

Férje: Hajnal Hugó ()

Gyermekeik: ?

1944. december 15-én halt meg (Budapest 175/646/1992/5 sz. határozat).

Horváth Gyula 1919-ben született a Somogyjádhoz tartozó Galambospusztán, Horváth Ferenc és Németh Mária gyermekeként.

A II. világháború ideje alatt honvédként szolgált a 36. gyalogezred II. zászlóaljnál. 1942. március 22-én szerzett súlyos sebesülést a szovjet harctéren Gomolsja-nál (jobb láb lövési sérülése).

Forrás:

1.: A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

2.: II. VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGI ADATBÁZIS - Somogyjád - (Link)

Izsák Aladár 1908. március 29-én született Somogyjádon Izsák Aladár a somogyjádi Református gyülekezet lelkipásztora és Székely Erzsébet gyermekeként.

Felesége: Jávor Irén Ida (1920-?), 1944. december 23-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Dr Iványi István és Csizmadia János jádi lakosok voltak.

A háború idején karpaszományos őrvezetőként szolgált 10. tábori tüzérezrednél, megsebesült. 1943. április 28-án szerel le, súlyos betegen tért haza Oroszországból. Három bevonulási emlékérem tulajdonosa (az Erdélyi-, Délvidéki- és a Tűzkereszt emlékérem).

A somogyjádi körjegyzőségen dolgozott mint vármegyei szociális titkár. Gimnáziumi érettségit tett, 1 évig jogot hallgatott.

1947-ben hunyt el, sírja a somogyjádi "belső" temetőben található.

Ifj. Izsák Aladár sírköve (Somogyjád)

Kalányos János 1918. január 20-án született Eddén, Kalányos Julianna gyermekeként.

A háború ideje alatt honvédként szolgált a 36. honvéd gyalogezred I. zászlóaljnál. 1944. július 17-én tűnt el Ozrehawo-nál.

Forrás:

1.: A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

2.: II. VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGI ADATBÁZIS - Somogyjád - (Link)

Kántor Lajos Somogyjádon született (édesanyja neve: Böjtös Éva).

A háború ideje alatt honvédként szolgált a 10. tábori tüzérezred II. zászlóaljánál (10/II. ko. os. zl.). A veszteség oka: lábfagyási sérülés a hadműveleti területen, időpontja: ismeretlen.

Kapitány István 1921. február 14-én született Somogyjádon, Kapitány József és Gáspár Mária gyermekeként.

Mezőcsokonyán élt.

A háború ideje alatt csendőrként szolgált (cső. szkv). 1945. január 1-én vesztette életét Budapesten a XII. kerület, Sasadi út 117-ben lövés által, ugyanitt van eltemetve.

Kapitány István (forrás: www.hadisir.hu)

Lukács Ferenc 1910. június 9-én született a Somogyjádhoz tartozó Magyaróvölgy pusztán, Lukács József és Tóth Anna gyermekeként.

A háború ideje alatt honvédként szolgált a Magyar királyi "Nagy Lajos király" 6. honvéd gyalogezred II. zászlóaljában. 1942. július 27-én szerzett súlyos sebesülést Nikolszkij-nál (bal kar lövése). A sebesültet átadták a 10. egészségügyi oszlopnak.

Forrás:

1.: A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

2.: II. VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGI ADATBÁZIS - Somogyjád - (Link)

Mitók Lajos 1913. május 1-én született Felsőbogát pusztán (Ma: Alsóbogát község része), Mitók István uradalmi kanász és Varga Julianna gyermekeként, 13 éves koráig élt Somogyjádon, majd innen a Kisalföldre költözött a szüleivel.

A háború ideje alatt honvédként szolgált 17. gyalogezrednél. 1942. június 28-án szerzett súlyos fejsérülést  Kuzoye-nál, a Kurszki kórházban megműtötte dr. Erőss József, aki később Kemenesszentpéterre került háziorvosnak és ott újra összehozta a sors Mitók Lajossal.

Mitók Lajos 1980-ban hunyt el, 5 gyermek édesapja.

Forrás:

1.: A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

2.: II. VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGI ADATBÁZIS - Somogyjád - (Link)

3.: A háborús hős leánya, Mitók Judit Julianna visszaemlékezéseivel.

Nagy István 1903. december 14-én született Osztopánban, Nagy György és Horváth Julianna gyermekeként.

Felesége: Fazekas Margit (1908-?, Fazekas István-Jankovics Teréz), 1930. november 11-én kötöttek házasságot Nagybajomban, esküvői tanúik Horváth Pál nagybajomi- és Rab János osztopáni lakosok voltak.

Nagy István házassági anyakönyvi bejegyzése (1930)

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum - Központi Irattár és Hadisírgondozó Iroda II. világháborús magyar nyilvántartása szerint Nagy István a háború ideje alatt tartalékos honvédként szolgált a 29. bevetési központnál (29. bev. közp., IV/I. elló). 1943. január 17-én tűnt el Alexajewka-nál egy páncélos légitámadás alatt.

A Pk. 50.071/1969/4 számú határozat holttá nyilvánította 1943. december 15-i dátummal.

Nagy István halotti anyakönyvi bejegyzése 1969-ből

Németh József 1907. március 7-én született Somogyjádon, Németh József és Csima Rozália gyermekeként.

A háború ideje alatt honvédként szolgált a 54. utász zászlóaljnál. 1944-ben megsebesült - Veszteség oka: szilánk lapocka hónaljban (sebesülés). Veszteség helye, ideje ismeretlen (Iktatási száma: C.641489/22.v.1944.)

Forrás:

1.: A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

2.: II. VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGI ADATBÁZIS - Somogyjád - (Link)

Papp Károly 1900. szeptember 29-én született Eddén, Papp György és Szekeres Rozália gyermekeként.

Felesége: Vajda Katalin (), Somodorban éltek.

A háború ideje alatt tartalékos honvédként szolgált a 112. közvetlen parancsnokságon (112. kv. pság.) 1944. május 30-án öngyilkosságot követett el Dobrzany-nál. 

A kaposvári járási bíróság Pk.22.647/1954/5 számú holttá nyilvánító határozat alapján 1944. június 15-én hunyt el.

Pál Lajos 1921. november 22-én született Somogyjádon, Pál Lajos és Kozári Rozália gyermekeként.

A háború ideje alatt tizedesként szolgált a Magyar királyi "Nagy Lajos király" 6. honvéd gyalogezred I. zászlóaljában. 1944. október 20-án megsebesült (égési sérülések) Göböljárásnál.

Forrás:

1.: A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

2.: II. VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGI ADATBÁZIS - Somogyjád - (Link)

Radaksz József 1904. augusztus 11-én született Eddén, Radaksz János gazdasági cseléd és Buzsáki Rozália gyermekeként.

A Pk. 50.868/1998/6 számú határozat nyilvánította holttá 1943. február 15-i dátummal.

Tamás Gyula 1920. február 9-én született Somogyjádon, Tamás Károly és Györék makk Zsófia gyermekeként.

Felesége: Bódis Margit (1925-?, Bódis Pál-Varga Lídia), 1943-ban kötöttek házasságot Somogyjádon.

Gyermekeik: ?

A háború ideje alatt honvédként szolgált a 40. tábori tüzér osztálynál. 1944. szeptember 22-én légnyomást kapott, helye ismeretlen.

Turós József 1907. július 4-én született Somogyjádon, Turós József és Kálmán Erzsébet gyermekeként.

Felesége: Mencseli Margit, 1926. január 7-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik Kálmán Lajos (Somogyjád) és Németh Albert (Edde) voltak.

Gyermekeik: ?

A II. világháború ideje alatt őrvezetőként szolgált a 10. könnyű hadosztálynál. 1945. január 30-án esett szovjet hadifogságba Budapesten. Oroszországba szállították a Sztálingrádi (Volgovrád) területre, először a 108. számú táborba, majd onnan a 361. számú főtábor 3. táborába. Itt hunyt el 1945. augusztus 24-én.

A Kaposvári Járásbíróság Pk.2440/1955/2. számú végzésével nyilvánította holttá, 1944. december 15-i dátummal.

Vincze Ferenc 1872. február 8-án született Osztopánban (édesanyja neve: Schön Mária).

A Budapesti Bíróság a Pk. 581.849/1948/6 számú végzésével holttá nyilvánította 1944. december 15-i dátummal

A somogyjádiak túlnyomó többsége református illetve római katolikus vallású, csupán elenyésző számban éltek más felekezethez tartozó hívők községünkben. Az alábbi táblázatot megnézve látszik, hogy a XIX. század második felében még a református vallásúak voltak többségben, igaz már nem olyan mértékben mint a század első évtizedeiben, ahol katolikusok lélekszáma alig érte el a 100 főt. A csökkenő tendencia folytatódik a XX. században is és az 1920-as népszámláláskor már a katolikus felekezethez tartozók vannak többségben községünkben.  A reformátusok számának csökkenését abban az okban is kereshetjük, hogy a családok kevés (sokszor csak egy) gyermeket vállaltak, ezzel próbálták biztosítani a kisbirtokaik egyben maradását és gyermekeik jövőjét.

Az 1930-as évek végére katolikusok már kétszer annyian voltak mint a reformátusok, ekkor döntött úgy Izsák Aladár lelkész, hogy felkeresi az egykori Bereg megyében található Jánd községet és ott megpróbálja meggyőzni a lehető legtöbb református vallású lakost, hogy telepedjen le Somogyjádon. A betelepítési akciója sikerrel járt (1940-ben 92 fő hagyta el Jánd-ot és költözött át Somogyjádra (olvashatjuk Jánd község honlapján). Az új lakosoknak a letelepedéshez a községen áthaladó országúttól keletre jelöltek ki telkeket, itt ma a Beregi utca elnevezés is őrzi az esemény emlékét), az 1949-es népszámláláskor több mint 100 fővel nőtt a reformátusok száma az 1941-eshez képest, bár lényegi változást nem okozott jövőbeni vallási megoszlásban.

A görög katolikusok megjelenése az 1920-es népszámláláskor az I. világháborúnak "köszönhető". A férfi lakosság nagyarányú behívása katonának, szükségessé tette hadifoglyok beállítását a termelésbe, így kerültek Somogyjádra orosz, keleti katolikus vallású hadifoglyok, akik közül többen itt maradtak a háború után.

Az izraelita lakosság számaránya nem volt jelentős községünkben, a XIX. században sokáig csak egy család élt községünkben, számuk a század végére kezdett emelkedni (főként kereskedelemmel foglalkoztak). A XX. században a zsidó lakosság száma folyamatosan apadt, a II. világháború zsidóüldözése után teljesen eltüntek községünkből.

Forrás: KSH

Farsangi mulatság halálos verekedéssel

"Osztopán községhez tartozó Sándorica szőlőhegyen Magyar Pál pincéjében február 10-ére virradó éjjel farsangi mulatságot tartottak. Borozás közben többen összeszólalkoztak, karót ragadtak és azzal ütlegelték egymást. Sovák Mihály 44 éves napszámos hat olyan súlyos sérülést szenvedett a fején, hogy a helyszínen meghalt. A csendőrség Magyar László 21 éves földmívest és Szarka István 33 éves községi kanászt emberölés miatt elfogta és átadta őket a kaposvári kir. ügyészségnek."

Forrás: Magyar Országos Tudósító (1920-1945) - 1937. február 13., 9. oldal

Elütött a vonat egy autóbuszt

"Osztopán község határában a Kaposvár-Fonyódi helyiérdekű vasút mozdonya egy átjárónál elütötte a Kaposvár-Balatonboglár között közlekedő személyszállító autóbuszt. Az autóbuszban ülők közül Pridalkó József sofőr, Polák Gábor autóbusz tulajdonos és Varga Kálmán keszthelyi, községi írnok súlyos, míg dr. Wágner Sándor körállatorvos és Golobics Rozália 21 éves somogyvári lakosok könnyű sérülést szenvedtek. A balesetet az okozta, hogy a vasútvonal 400 méteren keresztül két magas töltés között halad, így a járművek közeledését a vezetők csak akkor láthatták, midőn a sorompó és őr nélküli átjárótól alig pár méterre voltak. Ekkor mindkét vezető fékezett, de az összeütközést már nem lehetett elkerülni."

Forrás: Magyar Országos Tudósító (1920-1945) - 1930. július 16., 5. oldal

A halastóból lopták a halakat

"Edde községhez tartozó Alsóbogát pusztán Inkey László földbirtokos haltenyésztő telepéből ismeretlen egyének a tél folyamán 130 fogassüllőt, 150 pisztrángot 190 compóhalat loptak el. A kár 1100 pengő. A csendőrség a tolvajokat nyomozza."

Forrás: Magyar Országos Tudósító (1920-1945) - 1934. március 8., 7. oldal

Verekedés Alsóbogáton

"A somogy megyei Edde községhez tartozó Alsóbogát pusztán a répaszedő munkások összeverekedtek. Kovács István gyöngyösi lakos, répaszedő munkás ásóval Nagy János kocsist úgy fejbe ütötte, hogy azt életveszélyes sérülésével a kaposvári kórházba kellett szállítani. A verekedés alkalmával megsebesült még Kerékgyártó János gyöngyösi és Kiss János abasári lakós, répaszedő munkás is. Kerékgyártót súlyos sérülésével a kórházban, míg Kisst enyhébb sérülésével a munkahelyén ápolják. A csendőrség a verekedés ügyében nyomozást indított."

Forrás: Magyar Országos Tudósító (1920-1945) - 1930. október 20., 9. oldal

MEGTÁMADTÁK ÉS KI AKARTÁK RABOLNI A VÁSÁRBÓL HAZATÉRŐKET

"E hó 2-án 20-21 óra között a kaposvári vásárról kocsival hazafelé menő Farkas Imre, Kéki János és Sziládi János eddei lakosokat két ismeretlen ember Somogyjád község határában karókkal megtámadta és pénzt követelve a három földművest megverték. A megtámadott földmívesek az egyik támadót az ülésdeszkával a nyakán megütötték, mire a támadók elmenekültek. A csendőrség az útonállókat keresi."

Forrás: Magyar Országos Tudósító (1929-1948) - 1931. szeptember 5. szombat / 9. oldal

1896. július 15-én adták át az 54 km hosszú Kaposvár-Fonyód vasútvonalt, melynek egyik fontos állomása volt Somogyjád. A vasútállomás a faluban található a főút mellett (a mai fő utcán), az épület felújított, sárga-fehér színével felhívja magára a figyelmet az erre utazók számára. Az évek alatt kissé kibővült, de még mindig megvannak rajta a vasúti épületek jellemzői. Sokáig laktak benne, majd később a fogorvosi rendelőként üzemelt, ma pedig Életmódházként működik.

A régi vasútállomás épülete, ma Életmódházként üzemel. (Somogyjád, 2012)

Az épület főúttal átellenes felén haladt régen a vasút (Kaposvár-Fonyód vasútvonal), ma egy kiállított motoros hajtány állít emléket a múltnak. A hajtányt 2009-ben felújítása után helyezték ide, korábban az óvoda udvarán állt, miután a MÁV Pécsi Igazgatósága ajándékba adta településünknek, utána pedig a Bogáti utca elején a buszmegálló mellett. Környezete rendezett, parkosított. 

Kiállított hajtány a régi Kaposvár-Fonyód nyomvonalon (Somogyjád, 2012)

A régi állomás az 1960-as években (1966) veszítette el funkcióját, amikor pályakorrekciót- és átépítést hajtottak végre a vasútvonalon (főleg a nagy emelkedők, ívek kiváltására). Így az "új" vasútállomás a falun kívülre a régi állomástól kicsivel több mint 2 km-re került.

Az előző posztban már említettem, hogy az új vasútállomást Somogyjádon az 1960-as évek pályakorrekciója után építették. Az állomás az új nyomvonal mellé a falun kívülre került, ez akkoriban még nem okozott problémát, mert ekkor még úgy tűnt, hogy a település ebbe az irányba terjeszkedik. Ezért, illetve gondolva a korábbi nagy forgalomra alakították ki az új vasútállomást, rakodót, buszfordulót, közvilágítással ellátott járdát. Az állomáson három vágányt építettek, de tervezték egy negyediket is. Időközben megváltozott a világ, a személy- és teherforgalom az évtizedek alatt drasztikusan lecsökkent, jelenleg alig éri el az 50 főt.

2004. őszén a MÁV Somogyjádon is beszüntette a jegykiadást és a vasúti szolgálatot. Az épületet leszerelték és a vandálok kegyelmére bízták. Itt is mint sok más helyen betört ablakok, graffitis falak várják az utazókat.

2009. őszén a II. vágányt megszüntették, helyét kaviccsal töltötték fel.

Vasútállomás, Somogyjád (2013)

Vasútállomás, Somogyjád (2013)

"Beschreibung", melyet a kamarai provisor, Johann Ernest Geher készített. (Összeírás: subditusok neve, állataik, postfunduália, vetés, keresztény és török úr, adó.)
A kaposvári kerület falvainak összeírása. Általános megjegyzések 14 pontban, a megye fekvése, határai. Birtoktörténeti adatok, felvilágosítások a török időkre. Kaposvár fekvése, Szigettől és Kanizsától való távolsága..." További információ az adatbázisról! 

Jobbágyok összeírása 1701-ből (Jád)

Forrás: HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 029. - No. 043.

„Conscription”, melyet Johann Ernest Heher készített 1703. június 8-án keltezve. – (Összeírás: jobbágyok név szerint, állataik, fiaik, lányaik, vetés holdban, kaszáló.)

 Jobbágyok összeírása 1703-ból (Jád)

Forrás: Urbáriumok és összeírások 1527 és a 19. század között - REGESTRATA   UC 7 : 65 (http://mol.arcanum.hu/urbarium/opt/a101112.htm?v=pdf&q=WORD%3D%28j%E1d%29&s=DAT&m=0&a=rec)

"Mária Terézia 1767-ben kiadott rendeletének célja a jobbágyterhek felmérése és egységes szabályozása volt. A helységeket végigjárva, az ún. kilenc pontos kérdőív alapján mérték fel a parasztság helyzetét. A felmérés alapján létrejött úrbéri tabellák tartalmazzák a földesúr, a jobbágyok és zsellérek, nevét, a telkük nagyságát, stb. Az alkalmazás a teljes levéltári fondot, valamennyi fennmaradt iratanyagot tartalmaz. Ez 43 vármegye mintegy 300.000 oldalát jelenti. Az iratokhoz tartozó adatbázist Fónagy Zoltán készítette, mely megyénként tartalmazza a falvakat, azon belül pedig a birtokosok nevét, földterületük nagyságát, jobbágyaik és zselléreik számát." További információ az adatbázisról!

Az 1767. évi összeírásban Somogyjád (Jád) a következőkép szerepel:

Forrás: The Statue of Liberty - Ellis Island Foundation, Inc.

- László János és Zsoldos József mikor megérkeztek Amerikába, Zsoldos János címét adták meg (Calgary Alta, Canada) kapcsolatként. László János mezőjében, "Sógor", Zsoldos József mezőjében, "Testvér" megjelöléssel.

- László Károly, Gergő János, Kőmíves József és Kis György Pál mikor megérkeztek Amerikába, László János címét adták meg (Calgary Alta) kapcsolatként. László Károly mezőjében "testvér" megjelőléssel.

- Hideg József és Tamás Károly együtt érkeztek Szűcs Sándorral (33, Edde) és Németh Józsefel (33, Edde) New York-ba, úti célként a barátjukat Zsoldos János-t jelölték meg (Calgary, Canada).

- Csapó Ferenc és Györék csök  Kálmán mikor megérkeztek Amerikába, Zsoldos János címét adták meg (Calgary Alta, Canada) kapcsolatként. Györék csök Kálmán mezőjében, "unokatestvér" megjelöléssel.

"1. 19 mm-es átmérőjű kör egyszerű külső vonalkerettel, a belső vonalkeret a pecséttalp felé kissé elcsúszott. A felirat a szélesebb szalagrészbe került: JÁD Alul a díszítés valószínűleg növényi ornamentikát jelöl.
A pecsétképben meghatározhatatlan állatábrázolás (talán szarvas) Legkorábbi előfordulás: Invest. Urb. 1769.

2. 20 mm-es átmérőjű kör, enyhén füzéres, vésett vonalkerettel. A pecsétfőben: JÁD
A pecséttalpból kiindulva a kétoldalt ívelő díszítősor növény díszítésre emlékeztet, belül lebegő, élével felfelé állított ekevas és csoroszlya, köztük a vonalkeretbe állítva, gabonakalász. Legkorábbi előfordulás: Invest. Urb. 1776.

3. 25 mm-es átmérőjű kör, mélyen vésett, egyszerű vonalkerettel. A felirat a pecsétfőben: JAD Alatta, két pálmaág között lebegő, élével felfelé állított ekevas és csoroszlya.
Legkorábbi ismert előfordulása: Invest. Urb. 1787.

4. 27 mm-es átmérőjű kör, füzéres vonalkerettel.
A pecsétfőben a felirat egyenes vonalú: JÁD A J és az Á betűk felett l-l pont. A felirat alatt 6 ágú csillag, alatta jobbról lebegő, élével felfelé állított ekevas, balról csoroszlya. Kétoldalt, egy-egy lebegő gabonakalász. A pecséttalpban ismét egy 6 ágú csillag."

Forrásközlés: SZILI FERENC: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 27. Kaposvár 1996. - Bezerédy Gyéízéí: Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjei 1768-1856 (Ötödik rész. Hajmás-Juta) (103. oldal)

Somogyjád pecsétjei:

Forrás: SZILI FERENC: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 27. Kaposvár 1996. - Bezerédy Gyéízéí: Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjei 1768-1856 (Ötödik rész. Hajmás-Juta) (111. oldal)

A somogyjádi honvédek összeírása

(Kaposvár, 1848. szeptember 10.)

A galambos pusztai honvédek összeírása (Kaposvár, 1848. szeptember 10.)

Jekelfalussy József által 1892-ben közreadott Magyarország iparosainak és kereskedőinek czím- és lakjegyzéke, anyaga az 1890-es népszámlálás adatainak a felhasználásával készült el. Ebből az anyagból mutatjuk be a Somogyjádi (Jád) adatokat:

Forrás: Magyarország iparosainak és kereskedőinek cím- és lakjegyzéke (Budapest, 1892)