Somogyjád és vidéke tejszövetkezet (Somogyjád, 1924 - )

Somogyjád és vidéke tejszövetkezet (Somogyjád, 1924 - )

Somogyjád és vidéke tejszövetkezet (Somogyjád, 1924 - )

Alakult: 1924. április 3.
Székhelye: Somogyjád
A vállalat tárgya: a szövetkezeti tagok istállójában fejt tejnek a szövetkezet útján közösen történő értékesítése.

 

A Somogyjád és vidéke tejszövetkezet 1924. április 3-án tartott alakuló közgyülése értelmében csupán az üzletrészek egyszeres összegéig korlátolt felelősségű szövetkezet. Az ekkor megválasztott igazgatóság a következő személyekből állt: Kölcsey János, Fábos József, Márton Sándor, kis Györék János, Kiss József, Nagy Varjú József, Györék Makk József és Boros Pál igazgatósági tagokból állt. A cég érvényességére két igazgatósági tag aláírása volt szükséges. A tejet az 1924-ben épült tejcsarnokban gyűjtik össze és vajat, sajtot, turót és tejszínt készítetek belőle és ezt szálították el, főleg Dombóvárra.

1929-ben Kölcsey János igazgatósági tagsága megszünt, helyére kis Járfás Sándor került.

1936. február 16-án tartott évi rendes közgyülésen igazgatósági tagsága megszünt Márton Sándornak, Boros Pálnak és Kovács Szabó Józsefnek, helyettük Biró Károly, Nagy Lajos és Járfás József új igazgatósági tagok lettek megválasztva.

Az 1939. március 12-én tartott rendkívüli közgyűlésen az alapszabályok 40 paragrafusa módosult és onanntól kezdve a szövetkezet hírdetéseit a községben dobszó útján tették közre. Úgyanezen közgyülésen igazgatósági tagsága megszünt Járfás Józsefnek, kis Járfás Sándornak és Nagy Lajosnak, helyettük Varjú Taranyi József, Lóth János és Kálmán Gyula új igazgatósági tagok lettek megválasztva.

Az 1943. május 17. napján tartott rendkívüli közgyűlésen új alapszabályok alkottattak, s ezáltal az addig bejegyzett tételek a következőkben változtak: A szövetkezet célja: A tagjai gazdálkodásának előmozdítása, tej és tejtermék feleslegüknek átvétele; iparengedélyének meghatározott keretei között a kölcsönösség elvén alapuló közös ügyvitel melletti feldolgozása, értékesítése; tejjel vagy tejtermékkel való kereskedés; a saját üzemének viteléhez szükséges anyagok, eszközök és gépek beszerzése; a tagjai részére tenyészállatokról és takarmányról való gondoskodás; e célból segélyek folyósítása és mindezek által a tejtermelésnek és a tagok anyagi helyzetének előmozdítása. A szövetkezet hirdetményeit a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetségeinek Budapesten megjelenő hivatalos lapjában kell közzétenni.

1948-ban a tagok száma 160 fő volt. Igazgatóság: Ifj. Nagy József, Ifj. Járfás Tóth József, Helman Gyula és Dömötör Sándor voltak. Felügyelő bizottság: Varjú Kálmán, Nemes Kálmán, Kovács János, Györék csök Sándor, Györék Sándor és Benkő Pál voltak. Ügyvezető: Tancsics Ferenc. A tejcsarnokban ekkor már csak a tejet gyűjtik össze és innen Kaposvárra viszik, ahol feldolgozzák azt.

tejcsarnok_az_1950-es_evekben.jpgTejcsarnok az 1950-es években.

Leégett a somogyjádi malom teteje 1943-ban.

Leégett a somogyjádi malom teteje 1943-ban.

Leégett a somogyjádi malom teteje 1943-ban.

Az esetről az Uj-Somogy 1943. március 29-i száma a következőképpen számolt be:

"Somogyjádon szombaton tűz volt. A malom kéményéből kipat­tanó szikra felgyújtotta a malom tetejét, amely nagy lánggal égnikezdett. A községbeliek is észrevették a tüzet. Szerencsére a tűz nagyobb kárt nem okozott, mert a községből önkéntes tűzoltóknak sikerült azt hamarosan eloltani. A tűzhöz kivonultak a galambosi és a bogátpusztai MIR-bérlet tűzoltói is. Azonban, amikor már odaér­tek, a tüzet eloltották."

Forrás: Uj-Somogy, 1943. március (25. évfolyam, 49-72. szám) 1943-03-29 / 70. szám

26940783_1209850882479582_762453578_n.jpgA somogyjádi malom az 1950-es években.

1940.02.21. - Személyvonatok, mozdonyok és segélyvonatok állnak lefagyva a somogyi vonalakon.

1940.02.21. - Személyvonatok, mozdonyok és segélyvonatok állnak lefagyva a somogyi vonalakon.

1940.02.21. - Személyvonatok, mozdonyok és segélyvonatok állnak lefagyva a somogyi vonalakon.

Ismét szünetel a forgalom a somogyi vonalak nagy részén.Jégpáncél fedi a vasúti pályatesteket.

"A Kaposvár—fonyódi vonalon az a személyvonat, amely kedden reg­gel 6 órakor elindult Fonyódról, Osztopán és Somogyjád között hó­fúvásba került. A kiküldött segély-menet, amely munkásokat is vitt magával, kiszabadította a hófú­vásból és a vonat a segélymenet­tel együtt elindult Kaposvár félé.Amikor a vonat és a segély menetelhagyta Somogyjádot, már olyanjeges pályatestet talált maga előtt,hogy a szerelvényt vissza kellettvontatni Somogyjádra és a segély­menet egyedül kísérelte meg a pá­lyatest jégpáncéljának áttörésiét. A segélygép Somogyjád és Kaposfüred között lefagyott és a kaposvá­ri állomásról a felszabadítására ki­küldőn második segélygép szinténkint rekedt a pályán.

A somogyjádi állomásra keddenreggel visszavontatott személyvo­nat utasait részben a vasúti álló­máson, részben pedig Somogyjádközség vendégszerető családjainálhelyezték el. Hogy ezen a vona­lon mikor indul meg a forgalom, ma még csak megközelítőleg semlehet megmondani."

Forrás: Uj-Somogy, 1940. február (22. évfolyam, 26-49. szám)1940-02-21 / 42. szám

Labdarúgás története Somogyjádon.

Labdarúgás története Somogyjádon.

Labdarúgás története Somogyjádon.

1920-as évek - a kezdetek: "A községünkben telepedett le a Kosa család. Iparosok voltak, és Fiúméból költöztek ide, ahol már olasz mintára futballoztak. A Kosa gyerekek (László, Géza, István) hozták magukkal a labdarúgás szeretetét. Összeverbuválták a fiatalokat, és fociztak a vásártéren, ahol évente három vásárt tartottak. (Ez a terület maradt mindmáig a sportpálya.)" (1.)

1930-as évek: Először „meghívásos mérkőzéseket" játszottak a környező települések fiataljaival. Az első generáció az 1930-as évekre tehető, amikor a Lengyeltóti járás községei játszottak már bajnoki mérkőzéseket. A visszaemlékezés szerint az 1936-os évet nevezik meg „hivatalosan" a futball egyesület megalakulásának. A ma már sajnos nem élő adatközlő, Czompó Ferenc (1920-2005), aki 20 éven át rúgta a labdát, több érdekes dolgot mesélt erről az időszakról. Például az első garnitúra mezt 1936-ban Nagy Túrós Páltól kapták, aki egyedülálló módos gazdának számított a faluban, és a májusfa állításért adományozta a csapatnak. De még igazi futballcipőjük nem volt! 1938-ban Précsényi István református tanító azt javasolta, hogy szervezzenek gyűjtést a faluban, e célra. Ennek eredményeként vásároltak „piros-fehér betétes bőr stoplis cipőt". (1.)

A környéken híre ment a jól focizó gárdának. Néhány név az akkori időkből: Kosa testvérek, Czompó Ferenc, Borbély József, Csali Ferenc, Nagy Lajos, Szommer Gyula (Nyár Gyula), Nemes Kálmán, Kaponya Sándor. A legjobbakat már akkor igyekeztek elcsábítani. Így jádiak futballoztak többek között Osztopánban, Buzsákon, Bodrogon, illetve Kaposvárott is. (Érdekes, hogy például fél kiló dohányért játszott az egyik játékos vidéken.) (1.)

1375203310_somogyjad.jpg

1940-es évek: A II. világháború nagymértékben befolyásolta a mindennapi életet mellett a sportéletet is, többeket besoroztak katonának, többen fogságba kerültek. Az újjáalakulás az 1946-os évre tehető. Kincses Győző fodrászmester szervezte a régieket és a felnövekvő fiatalokat, segítői Juhász László, Juhász István és Lukács József voltak. A MÁV állomásfőnöke, Kertész István, akinek fia a Táncsics Gimnázium testnevelő tanára lett, illetve elköltözésük után Kuti László, szintén állomásfőnök vette át a csapat szervezését.

Ebben az időben fociztak: Kurucz László, Bekk János, Nyári László, Bózsa József, később Szentpáli Imre, Orosházi Géza.

A focisták - öltöző híján - a futball pályához közel lakó sportszerető családoknál öltöztek. (Tarró, Csengeri, Balázs, Bózsa családok.) A vidéki mérkőzésekre való utazás is egyéni volt, többször kerékpárral „vitték egymást". Később motorkerékpárral, legtöbbször lovas kocsival. (1.)

1950-es években alábbhagyott az addigi lendület és az évtized közepén 5-6 éves pangás következett a sportéletben, majd 1958-ban a semmiből ismét feléledt az akkori KISZ-titkár Hallgató József és a sportköri vezetők aktív kezdeményezésére. Aktívizálták magukat a régi sportemberek, ilyenek voltak: Csali Ferenc (aki brigádvezető volt ekkor a TSZ-ben és a labdarúgók szakosztályvezetőlye) valamint Bózsa József (a labdarúgó szakosztály intézője) is. Amikor már a jádi labdarúgok legyőzték a járási I. osztályben szereplő Jutát a többi sportágbeliek is elkezdtek mozgolódni. A sportkör újjászervezése mellé ált Tarró István akkori tanácselnök és Kútfej György akkori tanácstitkár is és a tanácsülésen 2000 Ft-ot szavaztak meg a fiatalok sportfelszerelésére. Továbbá a helyi malom is felajánlott úgyanerre a célra 800 ft.-t. (2.)

625494370_251529.jpg

1960-es évek: A megalakult Termelő Szövetkezet Boszkovics János elnök vezetésével a sportélet támogatójává vált, aki kijelentette a fiataloknak, hogy "A sportkör szilárd bázisa lesz a tsz". A sportoló fiatalok megállapodást kötöttek a termelőszövetkezettel, hogy három silógödröt ásnak ki társadalmi munkában és ezért a tsz a sportkör kasszájába 1200 Ft.-ot fizet be. (2.) A Tsz támogatásának köszönhatően a nevük TSzSE lett. További támogatók voltak: Szentes János és Horváth Gyula. Ekkor a csapat a járási II. osztályból feljutott a Járási I. osztályba. A vezetőség Dr. Sebestyén Lajosal (állatorvos), id. Torma Sándorral és Tarró Lászlóval bővült. (1.)

1961/1962-ben társadalmi munkábal elkészült a Sportöltöző is.

070_somogyjad_clip_image002_0003.jpg

A kaposvári járási bajnokságban már a TSZ Molotov teherautója, később ponyvás IFÁ-ja szállította a játékosokat. Az ifi csapatot edző id. Androsics Lajos neveltjei a felnőtt csapatba jutva a megyei II. osztályba kerültek. Az akkori csapattagok: Nagy Lajos, Birkás Ferenc, Bekk János, Kazi János, Szentpáli Imre, Orosházi Géza, Horváth József, Tarró József, Tatra-Horváth István, Hallgató János, majd Kisgál Gyula, Nagy István, Szabó Sándor. Többször az osztályzókig jutottak, de az utolsó pillanatban az I. osztály nem sikerült. Akkoriban a TSZSE elnöke Pánger Ferenc volt. (1.)

1970-es évek: Az előző évtizedben megkezdett munka tovább tartott és 14 évig szerepeltek a megyei II. osztályban. A  fiatalítás után újra a járási l-ben szerepeltek, majd a bajnokságot megnyerve ismét a megyei II. osztályba jutottak. Árok János, Horváth Gyula, Polgár Tibor, Kocsis József, Kakukk Gyula, Gyócsi Gyula, Gyócsi Tibor, Ropos Vendel, stb. (1.)

A 70-es évek végére az idősebbek abbahagyták, és teljes ifi csapat lépett a „kiöregedettek" helyére, id. Androsics Lajos lett az elnök, aki 33 éven keresztül szolgálta a labdarúgócsapatot. Ekkor a csapat a járási l-ben szerepelt. Ebből az időből néhány név: Szentes József, Balta József, Boros István, ifj. Androsics Lajos, stb. De nem csak jádiak szerepeltek a csapatban, hanem a környékről is futballoztak itt: Szabó Károly, Pál Endre, Kéki István Eddéről, Györfi László, Szőllősi István Kaposvárról, Kolozsvári, Kolip, Miseta Várdáról. (1.)

Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején: az SE is válságban volt. Sokan leálltak, többen eligazoltak, például Osztopánba, Várdára, a vezetés is szétesett. Majd Ress Antal próbálta menteni a csapatot, de a járási I osztályból kiestek, többségében vidékiek játszottak jádi színekben. Androsics Lajos vezetésével „Jád II" néven az 1991-92-es bajnokságban új csapat indult, és bajnokságot nyert, ahol a kiesők helyére a járási l-be léptek. Csapattagok: Helyes András, Buzsáki Ernő és István, Lukács József, Vass György, Rózsa Ferenc és néhány vidéki játékos volt. (1.)

Az SE 1993-ban Szabadidő Sportegyesület néven újjáalakult, négy szakosztállyal, cégbíróság által bejegyezve. A tisztségviselők ekkor a következők voltak: Elnöke Kovács Gusztáv, vezetőségi tagjai Dr. Császár László, Tokaji Lajos, Táskai József, Androsics Lajos, Budai István. Ebben az időszakban a csapat váltakozó sikerrel, szerepelt a körzeti bajnokság első felében, illetve az újjászervezett megyei III. osztályban. (1.)

1997-től Torma Sándor irányította az egyesületet, Budai István szakosztályvezetésével. Az 1998/99-es Kaposvári Körzeti I. osztályú bajnokságának V. helyezett Somogyjádi Szabadidő SE labdarúgócsapata. ifj. Androsics Lajos szertáros,Szabó Csaba, Nagy Lajos, Rábel Attila, Molnár Olivér, Kővári Tibor, Birkás Béla,Tóth Gábor, Torma Sándor SE elnök, Juhász András, Király László,Szabó Attila, Rohács László, Vejki Zsolt, Budai István szakosztályvezető, Nagy József, Lendvai Zsolt, Sugár Kornél, Birkás Balázs kapus. (1.)

1998-ban a községi önkormányzat, mint fő szponzor a négy évtizedes elavult, korszerűtlen öltöző helyett a mai kor igényeinek megfelelő új, tetőteres sportöltözőt épített. (1.)

2000-es évek: A 2001/2002-es bajnokságot - a Somogy Megyei Labdarúgó Szövetség határozata szerint - a csapat a Marcali körzetben küzdött a bajnoki pontokért. (1.) 2003-ban aztán megvalósult az, amire várt a falu sportszerető közönsége, hiszen a somogyjádi csapat 27 év után ismét kivívta a megyei II. osztályban való indulás jogát. Stabil középcsapat lett a Somogyjád, akik ellen senki nem mehetett biztosra. (3.) 2003-ban a következők irányították a jádi sportegyesületet, illetve labdarúgást: Tokaji Lajos elnök, Birkás Béla titkár, Vejki Zsolt szakosztályvezető, Szabó Csaba technikai vezető, Budai István és id. Androsics Lajos szaktanácsadó, Juhász András csapatkapitány. (1.) 2003-2004-ben teljesen felújításra került a futballpálya. A játékteret újrafüvesítették és öntözőberendezéssel látták el. A nézők részére lelátók épültek, az esti meccsek rendezéséhez pedig korszerű világítást lett felszerelve.

A sikercsapatban szereplő rutinos játékos kiöregedése után, a hirtelen és átgondolatlanul végrehajtott fiatalítás miatt, a 2007/2008-as idényt sajnos ismét a III. osztályban kezdte a csapat. Szerencsére ez az állapot csak átmeneti volt, hiszen a visszatérő régi labdarúgók segítségével, hatalmas fölénnyel bajnokságot nyerve, egy év múlva már ismét a II. osztályban léphett pályára a csapat. (3.)

A megyei I. osztályba jutástól a 2010/2011-es bajnokságban már csak karnyújtásnyira volt csapatunk, hiszen ezüstérmesként, csak egy balszerencsés osztályozó mérkőzésen csúsztunk le a megyei I. osztályról, ahol somogyjádi csapat még soha nem szerepelt.

...

Forrás:

1.: SOMOGYORSZÁG LABDARÚGÁSA 1903-2003. Somogy megye labdarúgásának 100 éve, Kaposvár (2003)

2.: Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)1960-06-16 / 141. szám - Jó kezekben van a sport Somogyjádon.

A somogyjádi hősök emlékszobra.

A somogyjádi hősök emlékszobra.

A somogyjádi hősök emlékszobra.

Somogyjád, Kálvin János utca

1923. december 26-án ünnepi keretek között leplezték le Somogyjádon a hősök emlékszobrát a református templom előtt a Kálvin János utcában. Az emlékművet a község készítette (100 q búzát kellett érte fizetni) a háborúban elesett hősök tiszteletére.

A szobor Cser Károly budapesti szobrászművész alkotása, a végleges változatot a községi képviselőtestület választotta ki több szoborminta közül. Egy magyar honvédet ábrázol, amely állva, jobb karjával puskájáért kap. Azt akarja kifejezni, hogy a magyar honvéd kész megvédeni a hazáját, ha ellenség támad rá. A szobor 4 és fél méter magas és 1 és háromnegyed méteres cement alapzaton áll. Elhelyezésével kapcsolatban vita alakult ki a faluban, az egyik nézet szerint a régi református iskola elé kellett volna felállítani, a másik szerint pedig Varjú József háza elé. Végül a református templom elé került a mai helyére. Felállítása sem ment egyszerűen, mert a szobor talapzata az utca szintjénél jóval magasabban fekszik és ezért nagy nehezen az ifjak segítségével sikerült csak láncokkal a helyére tenni.

A karácsony másnapján megtartott ünnepi avatáson részt vett Begedy Péter főszolgabíró, vitéz fonyódi Markóczy Antal székkapitány, a nemzeti hadsereg képviseletében Sckill Ede és Horváth László. Az ünnepélyt megelőzően református istentiszteletre került sor a somogyjádi református templomban, melyet Réthy László magyaregresi lelkész végezte. Az ünnepi beszédet Izsák Aladár somogyjádi református lelkész mondta. Szavaltak Kőmíves József, Reiter Zsófia és Balogh Mária, szerepelt még a somogyjádi négyszólamú férfikar Mózs Kálmán református tanító vezetésével.

Az I. világháború somogyjádi hőseiről itt olvashat: tovább...

somogyjadi_i_vilaghaborus_emlekmu_az_1950-es_evekben.jpgA somogyjádi hősök emlékszobra az 1950-es években.

 somogyjadi_i_vilaghaborus_emlekmu_3.jpgA somogyjádi hősök emlékszobra a somogyjádi református templom előtt.

 hosi_halottak_nevsora_a_somogyjadi_i_vilaghaborus_emlekmuvon_somogyjad_kalvin_janos_utca.jpgI. világháborús hősök névsora.

 Forrás: 

1.: Kraft József: Somogyjád Község Monográfiája (1955) - IV. A lakóhely története, 102. p.

2.: Új Somogy, 1923. december 28. szám, címlap

Gyilkosság Galambospusztán 1911-ben -  Megölt hűtlen asszony.

Gyilkosság Galambospusztán 1911-ben - Megölt hűtlen asszony.

Gyilkosság Galambospusztán 1911-ben - Megölt hűtlen asszony.

A Somogyvármegye című napilap 1911. szeptember 24-i számában gyilkosságról számolt be a Somogyjádhoz tartozó Galambospusztáról:

"Véres családi dráma játszódott le tegnapelőtt a Somogyjád községhez tartozó Galambos-pusztán, ahol egy férj a lehető legkegyetlenebb módon ölte meg áldott állapotban levő hűtlen feleségét. A véres esetről lengyeltótii tudósítónk a vetkezőket úja:
A Somogyjádhoz tartozó Galambospusztán Kecskés István béres szemrevaló, fiatal feleségét hosszú időn át ostromolta szerelmi ajánlatával Krénusz Vendel uradalmi gazda. Az asszony hosszú ideig ellenállt a csábításnak, de végül mégis megingott az akarása és kedvese lett Krénusznak. Kecskés, kinek több évi házassága után nem volt gyermeke, akkor fogott csak gyanút, amikor felesége nemrég aszal állt elő, hogy anyának érzi magát. Ezóta állandó figyelemmel kísérte feleségét és két nap előtt rajtacsípte asszonyát, amikor ép Krénusszal szerelmeskedett.
A meggyőződés pillanatában pokoli elhatározás érlelődött meg a megcsalt férj agyában, amelyet nyomban végre is hajtott. A szerelmi légyott megzavarása után heves szóváltás támadt a férj és feleség között s mikor az asszony szemébe vágta urának, hogy őt nem szereti, Kecskés leteperte a menyecskét a főidre és egy konyhakéssel többször mellbeszúrta, majd a vérében fetrengő asszonyt addig fojtogatta, míg meghalt.
Mikor a bosszúálló gyilkos látta, hogy j az asszonyban már nincs élet, a véres hullát földobta az ágyra, az állát fölkötötte, majd pedig nadrágszíját szorosan a holttest nyakára csavarta, nehogy újból föltámadjon, így ölt Kecskés három óra hosszat együtt a halottal s mikor azt hitte, hogy most már biztosan meghalt, bezárta lakása ajtaját és elment Lengyeltótiba, ahol megrendelte felesége részére a koporsót, keresztet és gyertyákat, rokonai részére pedig fekete kendőket vásárolt. A gyászszertartáshoz szükséges holmikat egy levél kíséretében küldte el rokonai címére Galambos-pusztára, akiknek megírta azt is, hogy az asszonyt ő ölte meg, mert megcsalta.
Mikor Kecskés mindennel végzett, önként jelentkezett a lengyeltótii járásbíróság vezetőjénél, akinek töredelmesen megvallotta, hogy a feleségét megölte, A feleséggyilkos férjet letartóztatták.

 

Forrás: Somogyvármegye, 1911. szeptember 24., 5 p.

Mezőgazdaság - Állattartás - Szarvasmarhatartás

Mezőgazdaság - Állattartás - Szarvasmarhatartás

Mezőgazdaság - Állattartás - Szarvasmarhatartás

Az 1930-as években Somogyjádon tért hódított a Szimantáli szarvasmarha, több gazda is erre a fajtára cseréli ki állományát. Ezek szaporulatából értékes apaállatokat nevelnek a Magyaregresiek példájára. (1)

Az 1940-es években a szarvasmarhaállomány nagyrésze magyar tarkával kevert szimentáli, ebben az időben a községben 250 db marhát találni. 1-2 család hasznélja az állatokat igavonásra. (1)

Az 1950-es években a községi bikaistálónál 4 bika volt. Kezelőik voltak: Kazi János, Illés János, az 50-es évek közepén Kiss András. 1955-ben a szarvasmarhaállomány 461 db állatot számlál a faluban, tartásuk belterjessé vált, már csak nagyon kevés marhát hajtanak ki a rétekre. (1)

a_kozseg_bikai_1950-es_evek_3.jpgSomogyjád község bikái az 1950-es években, háttérben a református templommal.

Forrás: 1. Kraft József: Somogyjád Község Monográfiája - IV. A lakóhely története

Fotó: Járfás Tóth József

Somogyjád - Cseralja dűlő

Somogyjád - Cseralja dűlő

Somogyjád - Cseralja dűlő

A somogyjádi határban található dűlők nevüket, az egymáshoz való helyzetük, fekvésük, alakjuk vagy történelmi vonatkozások alapján kapták, vannak olyan nevek amelyeknek az eredetét senki sem ismeri. 

jaad_kiskozseg_somogyjad_terkepe_1893-ban_terkep_szelvenyek_7_szelveny.jpg

Jaád kisközség (Somogyjád) térképe 1893-ban - 7. szelvény

7_szelveny_cseralja.jpg

Jaád kisközség (Somogyjád) - Cseralja a 7. szelvényben

 

Somogyjád - Górisfai dűlő

Somogyjád - Górisfai dűlő

Somogyjád - Górisfai dűlő

A somogyjádi határban található dűlők nevüket, az egymáshoz való helyzetük, fekvésük, alakjuk vagy történelmi vonatkozások alapján kapták, vannak olyan nevek amelyeknek az eredetét senki sem ismeri. 

jaad_kiskozseg_somogyjad_terkepe_1893-ban_terkep_szelvenyek_6_szelveny.jpg

Jaád kisközség (Somogyjád) térképe 1893-ban - 6. szelvény

 

6_szelveny_gorisfai_dulo.jpg

Jaád kisközség (Somogyjád) - Górisfai dűlő a 6. szelvényben

 

 Górisfai dűlő kataszteri telekkönyve 1893-ból:

Szelvény Dűlő megnevezése Birtok részlet száma Ház száma A földbirtokos Birtok arány Művelési ága Térfogata
vezeték- és keresztneve lakhelye a felmérésnél hold öl
6 Górisfa 1802 43 Kazi József id. Jaád   Szántóföld 1 76
6 Górisfa 1803 47 Varga Istvánné csizmadia özv. Jaád   Szántóföld 2 1324
6 Górisfa 1804 58 Kovács Szabó József Jaád   Szántóföld 1 1396
6 Górisfa 1805 44 Bencze József - Fábos Erzsébet Jaád   Szántóföld 1 723
6 Górisfa 1806 42 Betyár József Jaád   Szántóföld 1 399
6 Górisfa 1807 167 Varga Jánosné özv. Jaád   Szántóföld 1 418
6 Górisfa 1808 x Bata József - Kovács Lídia Jaád   Szántóföld 1 285
6 Górisfa 1809 39 Bata József huszár - Varjú Katalin Jaád   Szántóföld   966
6 Górisfa 1810 38 Kőmíves József Jaád Egyenlő Szántóföld   961
6 Górisfa Torma Katalin Jaád
6 Górisfa 1811 36 Fábos János id. Jaád   Szántóföld 1 659
6 Górisfa 1812 x Jaád község x   adómentes Bodrogi út   229
6 Górisfa 1813/1 x Jaád község x   adómentes vízárok   768
Somogyjád - Rózsahát dűlő

Somogyjád - Rózsahát dűlő

Somogyjád - Rózsahát dűlő

A somogyjádi határban található dűlők nevüket, az egymáshoz való helyzetük, fekvésük, alakjuk vagy történelmi vonatkozások alapján kapták, vannak olyan nevek amelyeknek az eredetét senki sem ismeri. Izsák Aladár () úgy emlékezett, hogy régen legelő volt ahol sok vadrózsa nőtt.

jaad_kiskozseg_somogyjad_terkepe_1893-ban_terkep_szelvenyek_3_szelveny.jpg

 

Somogyjád - Szállási dűlő

Somogyjád - Szállási dűlő

Somogyjád - Szállási dűlő

A somogyjádi határban található dűlők nevüket, az egymáshoz való helyzetük, fekvésük, alakjuk vagy történelmi vonatkozások alapján kapták, vannak olyan nevek amelyeknek az eredetét senki sem ismeri. A szállasi dűlő nevének eredetét Györék csök Sándor () a törökdúlásig vezeti vissza, itt találtak ideiglenes szállást az emberek.

jaad_kiskozseg_somogyjad_terkepe_1893-ban_terkep_szelvenyek_7_szelveny.jpg

Jaád kisközség (Somogyjád) térképe 1893-ban - 7. szelvény

 

7_szelveny_szallasi_dulo.jpg

Jaád kisközség (Somogyjád) - Szállási dűlő a 7. szelvényben

 

A Szállási dűlő kataszteri telekkönyve 1893-ból:

Szelvény Dűlő megnevezése Birtok részlet száma Ház száma A földbirtokos Birtok arány Művelési ága Térfogata
vezeték- és keresztneve lakhelye a felmérésnél hold öl
7 Szállási 1814 24 kis Egyed János id. Jaád   Szántóföld 1 1248
7 Szállási 1815 21/b Boros József Jaád   Szántóföld   737
7 Szállási 1816 158 Boros János Jaád   Szántóföld   724
7 Szállási 1817 21 Boros István - Márton Zsófia Jaád   Szántóföld   747
7 Szállási 1818 165 Járfás István Jaád   Szántóföld 1 670
7 Szállási 1819 92 Bók János id. Jaád   Szántóföld 1 693
7 Szállási 1820 87 Fábos János ajtai Jaád   Szántóföld 1 425
7 Szállási 1821 15 Márton József ifj. Jaád   Szántóföld   1022
7 Szállási 1822 18 Mózs József róka Jaád   Szántóföld 1 1447
7 Szállási 1823 15 Márton József ifj. Jaád   Szántóföld 1 652
7 Szállási 1824 17 Márton János Jaád   Szántóföld 1 468
7 Szállási 1825 46 Györék makk János - (Varjú Katalin) Jaád   Szántóföld 1 399
7 Szállási 1826 88 Rádi Sándor Jaád   Szántóföld 1 479
7 Szállási 1827 178 Turós ferenc Péter Jaád   Szántóföld 1 555
7 Szállási 1828 177 Bata István Jaád   Szántóföld   1452
7 Szállási 1829 12 Mencseli Péter Jaád   Szántóföld 1 1350
7 Szállási 1830 11 Turós Mózes József Jaád   Szántóföld 1 506
7 Szállási 1831 x Varjú János Jaád Egyenlő Szántóföld 1 392
Varjú József
Varjú Károly
Varjú Sándor
7 Szállási 1832 9 Ujj János Jaád   Szántóföld 3 403
7 Szállási 1833 8 Nagy Varjú József - Varga Erzsébet Jaád   Szántóföld 1 1013
7 Szállási 1834 46 Györék makk János - Varjú Katalin Jaád   Szántóföld 1 831
7 Szállási 1835 7 Varjú József fekete Jaád   Szántóföld   1245
7 Szállási 1836 8 Nagy Varjú József - Varga Erzsébet Jaád   Szántóföld 1 278
7 Szállási 1837 39 Bata József huszár - Varjú Katalin Jaád   Szántóföld 1 1322
7 Szállási 1838 x Bata Erzsébet Jaád   Szántóföld   1028
7 Szállási 1839 177 Bata István Jaád   Szántóföld   935
7 Szállási 1840 3 Ferincz Lídia Jaád   Szántóföld   948
7 Szállási 1841 136 Bencze József ifj. Jaád   Szántóföld   989
7 Szállási 1842 26 Bata Sámuel Jaád   Szántóföld   954
7 Szállási 1843 151 Jemerik István Jaád Egyenlő Szántóföld 2 1220
Jemerik János
7 Szállási 1844 162 Sámson István Jaád   Szántóföld 2 746
7 Szállási 1845 175 Györék makk Józsefné (sz.: Varga Katalin) Jaád   Szántóföld 1 870
7 Szállási 1846 162 Sámson István Jaád   Szántóföld 1 641
7 Szállási 1847 x Jaád község x   Bodrogi út 1 3
7 Szállási 1848 x Jaád község x   Dűlő út   806
Ipar Somogyjád: Kőművesek

Ipar Somogyjád: Kőművesek

Ipar Somogyjád: Kőművesek

A XIX. második felében és a XX. században a következő kőművesek működtek Somogyjádon:

Nr. Név   Iparigazolvány Megjegyzés
1 Barti János     Kraft (1954)
2 Bózsa József     Kraft (1954)
3 Györék Árpád pokol     Kraft (1954)
4 Horváth István (1892-1949)   1949
5 Huszár János     Kraft (1954)
6 id. Györék Sándor pokol     1937, Kraft (1954)
7 Kurucz Ferenc     1937, Kraft (1954)
8 Lóth Ferenc     Kraft (1954)
9 Máté József     Kraft (1954)
10 Nagy Lajos     Kraft (1954)
11 Papszt Gyula     1937
12 Turós János rebeka     Kraft (1954)
13 Uzinger Imre (1862-?)    1892, 1895

 

.

Ipar Somogyjádon: Ácsok

Ipar Somogyjádon: Ácsok

Ipar Somogyjádon: Ácsok

 A XIX. második felében és a XX. században a következő ácsok működtek Somogyjádon:

Ácsok:
Nr. Név   Iparigazolvány Megjegyzés
1 Tarr József     Kraft (1954)
2 Máté József     Kraft (1954)
3 Czompó Ferenc     Kraft (1954)
4 Györék Sándor gigei     Kraft (1954)
5 Tamás István     1937, Kraft (1954)
6 Kósa István     1937, 1954. őszén Pestre költözött
7 Kornos János     Kraft (1954)
8 Banicz János     Kraft (1954)

 

.acs.jpg

Ipar Somogyjádon: Cipészek

Ipar Somogyjádon: Cipészek

Ipar Somogyjádon: Cipészek

A cipészek a munkájukhoz szükséges alapanyagot (Bőranyagokat), kaposvári tímároktól szerezték be.

1951-ben megalakult a cipész ipari K.T.SZ. (Kisipari Termelő Szövetkezet), dolgoztak benne: Baranyai Gyula, Lukács Imre, Ifj. Magyar József és Varga Géza. Keresetük az 1950-es évek közepén 800-1.400.- Forint között mozgott, attól függően, hogy milyen volt a kereslet az év különböző szakaiban (1).

A XIX. második felében és a XX. században a következő cipészek és csizmadiák működtek Somogyjádon:

Cipészek:
Nr. Név   Iparigazolvány Megjegyzés
1 Balogh József (1884-1953)   ?
2 Baranyai Gyula     1937, Kraft (1954)
3 Bata Gergely (1865-1932) Csizmadia 1892
4 Bertalan Antal   Csizmadia 1892, 1896, 1900-Kaposvár
5 Dakos József (1844-?) Csizmadia ?
6 Gyócsi József     Kraft (1954)
7 Horváth István (1859-1925)   1892, Kraft (1954)
8 Horváth József (1868-?) Cipész, Csizmadia Kraft (1954)
9 Ifj. Magyar József     Kraft (1954)
10 Keresztes József     1937
11 Kovács József (1904-1934)   ?
12 Lukács Imre     Kraft (1954)
13 Németh István     1937, Kraft (1954)
14 Orbán Pál (1849-1907)  Cipész, Csizmadia 1879,1892, Kraft (1954)
15 Orbán Vilmos (1879-1915)  Csizmadia  1903, Kraft (1954)
16 Szabó Lajos     1937
17 Szili József (1906-1947) Cipész  1937, 1947
18 Tamás József (1877-1929) Cipész, Csizmadia Kraft (1954)
19 Turós Pál (1862-?)  Csizmadia mester  1887,1890,1891,1895, Kraft (1954)
20 Varga Géza     Kraft (1954)
21 Volmi István (1902-1926)  Cipész 1926

 

cipesz_csizmadia.jpg 

 

Forrás: 

1.: Forrás: Kraft József: Somogyjád Község Monográfiája

Ipar Somogyjádon: Asztalosok

Ipar Somogyjádon: Asztalosok

Ipar Somogyjádon: Asztalosok

A XIX. második felében és a XX. században a következő asztalosok működtek Somogyjádon:

Asztalosok:
Nr. Név   Iparigazolvány Megjegyzés
1 nemes Csepeli Ferenc 1826
2 Fodor József     1874
3 Kósa Károly     1937
4 Milicsevics Antal     Kraft (1954)
5 Somogyvári Pál     Kraft (1954)
6 Szaka Lajos   1937, Kraft (1954)
7 Szarka Antal     Kraft (1954)
8 Varga Ádám (1843-1915)  1875, 1892, Kraft (1954)
9 Weisman Ignácz   Asztalos és kárpitos 1892
Ipar Somogyjádon: Takácsok

Ipar Somogyjádon: Takácsok

Ipar Somogyjádon: Takácsok

Hires volt a takácsok munkája. Kenderfonalból törölközőket, konyharuhákat, alsóneműket is készítettek. A finomabb alsóneműknél lent is kevertek hozzá. Ezen kívül pamutfonalat is felhasználtak. Kenderből sokat termeltek, de lent és pamutot Kaposvárról szerezték be, leginkább. A XX. század folyamán ahogy fejlődött a könnyűipar, úgy a takácsipar is fokozatosan háttérbe szorult, mert a gyárak olcsóbban tudtak termelni. Ez az iparág az 1950-es évekre teljesen megszűnt, már csak a mesterek után maradt termékek nyomait találhatjuk Pl.: terítőket, konyharuhákat, vékatartókat (1).

Vékaterítő: Az ilyen fajta terítő  fehér alapon piros mintával vannak szőve, nagyon szépek.

bok_janos_1857-1933_munkai.jpgIfj. Bók János munkái.

A XIX. második felében és a XX. században a következő takácsok működtek Somogyjádon:

Takácsok:
Nr. Név   Iparigazolvány Megjegyzés
1 Bedegi József (1847-1918)   Somogyjád iparosai és kereskedői 1892. évből, Ház.1899
2 Bedegi József (1882-1915) 1915
3 Bók János (1857-1933) 1888-  
4 Bók József (Fekete József) (1861-1908)    
5 Borbély József (1827-?)   1852-ben már az
6 Csöngei Imre     1892-ben már az
7 Dombai István (1855-?)    1892-ben már az
8 Dombai János     1892-ben már az
9 Dombai József      
10 Fekete József      
11 Gazdag János (?-?) Hal.1776
12 Hideg Lajos     1892-ben már az
13 Horváth Sámuel (1811-1871) ?-1871 Zala megyéből származott
14 Juhász Mihály (1829-?)   1852-ben már az
15 Kis József     1892-ben már az
16 Szőke Antal     1892-ben már az
17 Varjas Bálint 1874-ben már az
.
Jád 82. Szövés működött 1869 Népszámlálás (1869
Jád 116. Szövés működött 1869 Népszámlálás (1869
Jád 122. Szövés működött 1869 Népszámlálás (1869

 

Forrás: Kraft József: Somogyjád Község Monográfiája Fotó: Járfás Tóth József

Ipar Somogyjádon: Kovácsok

Ipar Somogyjádon: Kovácsok

Ipar Somogyjádon: Kovácsok

A XIX. második felében és a XX. században a következő kovácsok működtek Somogyjádon:

Kovácsok:
Nr. Név   Iparigazolvány Megjegyzés
1 Ceglédi János (1766-1801)   Hal.1801
2 Cink János     1937, Kraft (1954)
3 Cink Károly     Kraft (1954)
4 Györék csök István     1892
5 Györék József     1932
6 Jancsár György     1892
7 Keresztes Imre     Kraft (1954)
8 Kolárovits Lujzi     1869
9 Kovács Károly (1919-?) 1943-ban már kovács 1943
10 Máté Lajos     1924, Kraft (1954)
11 Molnár János     1892
12 Papp Vendel     Kraft (1954)
13 Prieheim András     1869
14 Sótonyi Imre     1932, Kraft (1954)
15 Szabó György     Kraft (1954)
16 Székely Sándor     Kraft (1954)
17 Takács József     Kraft (1954)
18 Varjú József (1781-?)   1825
19 Vörös Illés 1875-1957 Gépészkovács 1932
20 Vörös István     1892

.

kozsegi_kovacsmuhely_somogyjad.jpgKözségi kovácsműhely az 1950-es évek közepén (Somogyjád)

Forrás: Somogyjád Község Monográfiája - IV. A lakóhely története

Fotó: Járfás Tóth József

Somogyjádi Körjegyzőség (1907-)

Somogyjádi Körjegyzőség (1907-)

Somogyjádi Körjegyzőség (1907-)

Előzmények: 

Községünk a kaposvári járáshoz tartozott 1870-ig, ekkor a Lengyeltóti Járáshoz sorolták és ott is maradt 1948-ig, amikor is visszakerült a Kaposvári Járás körzetéhez.

Jádi körjegyzőség (1878-1907):

Községei: EDDE, JÁD, OSZTOPÁN

A körjegyzőség községei 1878-ban a Somogyvári Körjegyzőségből váltak ki, és Jád székhellyel új körjegyzőséggé alakultak. Jád község és a körjegyzőség neve 1907-ben Somogyjádra változott. (1)

somogyjád_3.jpg

A község irányítói, vezetői eleinte csak bírók, tanítók voltak, 1888-ig a mindenkori református kántortanító intézte a község összes adminisztrációs munkáját. 1888-tól a község ügyei a községi bíró és a főjegyző feladata volt. (2)

Községi bírók: Kezdetben 8 akár 10 évig is szolgálatban voltak, később 4 évente választottak új bírót, de volt aki csak 2 évig szolgált.

1860-tól időrendi sorrendben a következő bírók voltak hivatalban:
Márton József, Egyed viszi János, Bencze József, Taranyi János, Egyed viszi János, Ujj János, Varga József, Fábos József, Járfás József, Györék Viktor, Varjú Károly, id. Kovács Pál, Varjú Károly, Taranyi József, Györék Kálmán, Varjú páti József, Biró Károly, id. Magyar József. (2)
 
Főjegyzők:
Pete Sándor (1888-1917)
Takács Imre (1917-1927)
Goldschmidt János (1927-1946) - 1937-ben két fivérével együtt PÁLVÖLGYIRE változtatta a nevét.
Bor Pál (1946-1950)
Egerszegi József (1950-?)
...
..
.
 
1903-től a főjegyző mellett már volt segédjegyző is.
Első segédjegyző Bartha László volt.

 

Községi iroda a 18. században egészen 1888-ig a mindenkori községi bíró lakásán volt. 1888-ban Pete Sándor jegyzősége alatt a Cigánydombon (a mai Petőfi utcában) találjuk, Lukács Imre házában. Később az Arany János utcában volt. A mai új községházát 1934-ben kezdték el építeni és 1936-ban fejezték be. (2)

kozseghaza_az_1950-es_evekben.jpgAz 1936-ban befejezett Községháza az 1950-es években. (Fotó: Járfás Tóth József)

1951-ben az addig Somogyjádhoz tartozó Edde és Alsóbogát puszta különváltak és Edde székhellyel önállóak lettek.

 

Források:

1.: BŐSZE SÁNDOR: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 37. Kaposvár 2006. - Récsei Balázs: Leidecker Jenő: A Somogy megyei községi és körjegyzőségek megalakulásának története (53. oldal)

2.: Kraft József: Somogyjád Község Monográfiája - VI. Közigazgatás, politikai élet. 

Somogyjád - Kálvin János utca az 1950-es években

Somogyjád - Kálvin János utca az 1950-es években

Somogyjád - Kálvin János utca az 1950-es években

Boros Pál háza a Kálvin János utcában, ma is áll. Alapja kő, falai téglából készültek, tetejét pala fedi, ablakain redőnyök. Beosztása: az utcai oldalon 3 szoba, az udvar felől előszoba, padlásfeljáró, konyha. Az udvarban van külön egy nyári konyha is építve. (1)

somogyjad_kalvin_janos_utca_8.jpgBoros Pál háza a Kálvin János utcában az 1950-es években.

Forrás:

1.: Kraft József: Somogyjád Község Monográfiája - VII. Néprajz.

2.: Fotó: Járfás Tóth József 

Somogyjád - Bocskai utca az 1950-es években (2)

Somogyjád - Bocskai utca az 1950-es években (2)

Somogyjád - Bocskai utca az 1950-es években (2)

Bók János háza a Bocskai utcában, ma is áll. Alapja tégla, falai földből tömöttek, tetejét cserép fedi. Tornáca zártabb, oszlopai téglából készültek. Beosztása: 2 szoba, konyha, kamra, de az utóbbi padlásfeljáró is. (1)

somogyjad_bocskai_utca_4_1.jpgBók János háza a Bocskai utcában az 1950-es években.

Forrás:

1.: Kraft József: Somogyjád Község Monográfiája - VII. Néprajz.

2.: Fotó: Járfás Tóth József 

Somogyjád - Bocskai utca az 1950-es években (3)

Somogyjád - Bocskai utca az 1950-es években (3)

Somogyjád - Bocskai utca az 1950-es években (3)

Id. Nagypeti József háza a Bocskai utcában, ma már nem áll. Többszöri átalakításon esett át az idők során, beosztás: elől van a szoba (amit konyhának is használnak), nyári konyha, végében a kamra. Elől oszlopos tornác található, falai sárból készültek, tetejét zsupp fedi, homlokzata "csapott faros", ennek a csúcsán van az "üstök", de ez a képen nem látszik. (1) 

somogyjad_bocskai_utca_3_1.jpgId. Nagypeti József háza az 1950-es években.

Forrás:

1.: Kraft József: Somogyjád Község Monográfiája - VII. Néprajz.

2.: Fotó: Járfás Tóth József 

Foglalkozási statisztikák Somogyjádon a XX. század első felében.

Foglalkozási statisztikák Somogyjádon a XX. század első felében.

Foglalkozási statisztikák Somogyjádon a XX. század első felében.

Az 1920. évben Somogyjád lakossága 1174 fő, ebből 493 fő kereső és 679 fő eltartott családtagot találunk.

  1. Őstermelésből 407 fő kereső és 560 fő eltartott családtag él, összesen 967 fő.
  2. Az iparban 54 fő dolgozik, amiből még 65 fő családtagot tartanak el, összesen  119 fő.
  3. A kereskedelemben 4 fő dolgoznak és 6 főt tartanak el, összesen 10 fő.
  4. A közlekedésben 6 fő dolgozik és 24 fő családtagot tartanak el, összesen 30 fő.
  5. Közszolgálatból és szabad foglalkozásból 8 fő és 12 eltartott él, összesen 20 fő.
  6. Véderőben 2 fő dolgozik.
  7. Nyugdíjasok, tőkepénzesek stb. 7 fő és 3 eltartott, összesen 10 fő.
  8. Házicselédek 5 fő
  9. Egyéb és ismeretlen foglakozású 1 fő és 4 fő eltartott, összesen 5 fő.

Az 1930. évben Somogyjád lakossága 1304 fő, ebből 609 fő kereső és 695 fő eltartott családtagot találunk.

  1. Őstermelésből 513 fő kereső és 556 fő eltartott családtag él, összesen 1069 fő.
  2. Az iparban 60 fő dolgozik, amiből még 81 fő családtagot tartanak el, összesen  141 fő.
  3. kereskedelemben 5 fő dolgoznak és 14 főt tartanak el, összesen 20 fő.
  4. közlekedésben 11 fő dolgozik és 25 fő családtagot tartanak el, összesen 36 fő.
  5. Közszolgálatból és szabad foglalkozásból 8 fő és 15 eltartott él, összesen 23 fő.
  6. Nyugdíjasok, tőkepénzesek stb. 5 fő és 4 eltartott, összesen 9 fő.
  7. Házicselédek 7 fő és 3 fő eltartott, összesen 10 fő

Külterületek foglalkozási adatai:

1930-ban Galambospusztán 173 főt találunk, 65 fő keresőt (54 férfi és 11 nő) és 108 fő eltartottat (34 férfi és 74 nő)

  1. Őstermelésből 59 fő kereső és 97 fő eltartott él, összesen 156 fő.
  2. Az iparban 2 fő dolgozik és 4 fő eltartottat találunk, összesen 6 fő.
  3. Közszolgálat, véderő és nyugállományban 1 főt találunk és 4 fő eltartottat, összesen 5 főt.
  4. Egyéb és ismeretlen foglakozású 3 fő és 3 fő eltartott, összesen 6 fő.
Aratás és cséplés Somogyjádon és környékén.

Aratás és cséplés Somogyjádon és környékén.

Aratás és cséplés Somogyjádon és környékén.

Hagyományosan Péter Pál napján (június 29.) kezdődött meg az aratás, ekkora vált vágáséretté a rozs majd a búza. Nagy összefogást igényelő munka volt, mivel kézzel történt a munkalatok majdnem teljes egésze, ilyenkor a család és a közeli ismerősök, barátok egymást segítve takarították be az éppen aktuális gabonát.

"Somogyjádon, a Gölle környéki uradalmakban és másutt is szokás volt az aratókoszorú készítése. Búzakalászból kötötték, búzavirággal, pipaccsal díszítették, és a naptári év számait is kiírták búzakalászból. A falusiak koszorúját egy pár a jegyzőségre, a pusztaiakét az intézői irodába vitte. Ez addig ott függött, amíg az aratás tartott. Az aratás első napján a kaszás a kalapjába tűzött egy búzakalászt, és a kaszáját is feldíszítette vele. A nők a hajukba tűzték." (1.)

 Az aratás eszközei: sarló és a kasza.

Sarló:

"Az aratószerszám hosszú ideig a sarló volt, amellyel az aratás nem igényelt különösebb munkaszervezést. Az arató amit learatott, kévébe is kötötte. A sarlóval való aratás kifejezetten asszonyi munkának számított." (2)

Kasza:  

"Fokozatosan szorította ki a sarlós aratást, több mozdulat pontos összehangolásából álló munkafolyamat: A kaszás arató a jobb lábával előre lép, jobb karjával a kaszát annyira fölemeli, hogy annak hegye a levágandó gabona széléig érjen, aztán erősen balfelé suhint. A jobb kéz a mell előtt keresztbe lendül, és a bal kar oldalt kinyúlik. A kasza ív alakban 2–5 cm magasan vágja el a szárat. A kaszás ezután bal lábával lép előre és megismétli a mozdulatot." (2)

aratok_regen_kaposvarmost_hu.jpgAratók régen (Forrás: kaposvarmost.hu)

"Somogy megye a nagy uradalmak hazája volt, a pusztákon aratóbandák dolgoztak. Az emberpróbáló nehéz munkavégzést alkalmanként játékokkal tették elviselhetőbbé. A Somogyjád környéki uradalmakban pl. a férfiak kukorikoltak hajnalban, hogy a néhány órás alvás után vidámabban kezdődjön az újabb napi fárasztó munka. Játszották a macskajátékot: „Egy karéjban leültek a kaszások, kötők, a férfiak. Összekötöttek egy zsebkendőt, ez volt az egér. Egymás lába alatt dobálták át. A macska, aki a karéj közepében állt, el akarta kapni az egeret. Ha megfogta, a többiek ütötték, mondván, hogy „agyonütik a macskát”. A „macska” menekült, a többiek nevetve kergették. A régi kepés aratók büszkén emlékeznek rá, hogy a fárasztó munka után, este énekszóval mentek szállásukra." (1.)

Cséplés:

"A kézi cséplést a 19. században kezdték felváltani tömegesen a különböző gépi cséplési eljárások. A cséplőgép olyan zárt munkaterű, jellemzően kerekekre szerelt mezőgazdasági gép, amelyet a gabonafélék (búza, rozs, árpa, zab, rizs, köles, cirok), esetleg a cséplőszerkezet átalakításával egyéb kultúrnövények ( napraforgó, kukorica, hüvelyesek, herefélék, fűfélék stb. ) magjának kinyerésére, tisztítására és osztályozására használtak." (3)

35_fabos_jolan.jpg cseples_jarfas_toth_jozsef_1.jpg cseples_jarfas_toth_jozsef_2.jpg cseples_kovacsne_balogh_renata.jpg

Kattintson a képekre a nagyításhoz.

Aratóbál:

"Az aratóbált az aratás befejezése után az egyik vasárnap rendezték meg. Galambospusztán pl. a legutolsó búzatábla learatásakor viccből megkötözték az intézőt. Búzakötéllel hátra- vagy oldalra kötötték a két kezét. Ez annak a jele volt, hogy „neki kellett állnia az aratási bált.” Ő volt a felelős az italért, rendszerint egy hordó bort hozatott az aratást végző cselédség számára. Ilyenkor hajnalig mulattak, táncoltak. A fiatalok nótáztak, karikáztak, az idősebbek a ház végében vagy az udvaron elhelyezett padokon ültek, beszélgettek." (1.)

Forrás:

1.: https://kaposvarmost.hu - RÉGEN PÉTER ÉS PÁL NAPJÁN INDULT AZ ARATÁS

2.: https://hu.wikipedia.org/wiki/Arat%C3%A1s

3.: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A9pl%C5%91g%C3%A9p

Mezőgazdaság - Cséplés (1)

Mezőgazdaság - Cséplés (1)

Mezőgazdaság - Cséplés (1)

Hagyományosan Péter Pál napján (június 29.) kezdődött meg az aratás, ekkora vált vágáséretté a rozs majd a búza. Nagy összefogást igényelő munka volt, mivel kézzel történt a munkalatok majdnem teljes egésze, tovább...

35_fabos_jolan.jpg

 

Forrás: Fábos Jolán

Mezőgazdaság - Cséplés (2)

Mezőgazdaság - Cséplés (2)

Mezőgazdaság - Cséplés (2)

Hagyományosan Péter Pál napján (június 29.) kezdődött meg az aratás, ekkora vált vágáséretté a rozs majd a búza. Nagy összefogást igényelő munka volt, mivel kézzel történt a munkalatok majdnem teljes egésze, tovább...

cseples_jarfas_toth_jozsef_1.jpg

 

Forrás: Járfás Tóth József

Mezőgazdaság - Cséplés (3)

Mezőgazdaság - Cséplés (3)

Mezőgazdaság - Cséplés (3)

Hagyományosan Péter Pál napján (június 29.) kezdődött meg az aratás, ekkora vált vágáséretté a rozs majd a búza. Nagy összefogást igényelő munka volt, mivel kézzel történt a munkalatok majdnem teljes egésze, tovább...

cseples_jarfas_toth_jozsef_2.jpg

 

Forrás: Járfás Tóth József

Az 1855. évi kolerajárvány Jádon és környékén.

Az 1855. évi kolerajárvány Jádon és környékén.

Az 1855. évi kolerajárvány Jádon és környékén.

A XIX. században 5 fontosabb (1831, 1854–1855, 1866, 1872–1874, 1892–1893) kolerajárvány söpört végig az országon, melyek közül az 1854-1855-ös érintette a a mi vidékünket is 1855. augusztus végén. A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott betegség. Elsősorban széklettel, hányadékkal és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. A kolera súlyos hasmenéssel és hányással jár, gyors kiszáradáshoz vezet. A betegség kezelése a szigorú karantén és a megfelelő tisztálkodás, táplálkozás amik megelőzik a betegség terjedését.

A XIX. században még nem tudták az emberek, hogy hogyan terjed a betegség, miként lehetne megelőzni, de Európa szerte megjelenő koleráról már korán megfigyelték, hogy valamilyen összefüggésben áll a vízzel, de még nem értették, hogy hogyan. Megfigyelték, hogy a ragály gyakrabban és nagyobb mértékben üti fel a fejét a szegények és a piszkos környezetben élők között.

A somogyjádi református egyház halotti anyakönyveit megvizsgálva 1855. augusztusában kolerajárvány ütötte fel a fejét Somogyjádon (Jád) és Eddén. Az első bizonyíthatóan kolerás haláleset augusztus 12-én történt Jádon és ezt követően augusztus 17.-től mindennaposak voltak a halálesetek egészen szeptember elejéig, de még ezután is történtek halálozások a kolera szövődményei miatt (még 1856-ban is.). A katolikus közösséget érintő fertőzésekről nem lehet pontos képet alkotni, mert nem állnak rendelkezésre a korszakból az (osztopáni - katolikus) anyakönyvek.

Dátum Az elhalt neve Lakhely Életkora Házastárs neve Apa Anya Megjegyzés
1855 augusztus 12. Róka Erzsébet Jád 37. 57 Lázár János x x Kolera
1855 augusztus 17. Varga Mihály Jád 39. 47 x x x Kolera
1855 augusztus 18. Kőmíves János Edde 75. 13 x Kőmíves János Pap Éva Kolera
1855 augusztus 20. Bósa Erzsébet Edde 45 Galba József x x Kolera
1855 augusztus 21. Porga Erzsébet Edde 49 kis Novák István x x Kolera
1855 augusztus 23. Varga István Edde 36 x x x Kolera
1855 augusztus 26. Polgár Zsófia Jád 39. 40 Varjú János x x Kolera
1855 augusztus 27. Bata Sámuel Jád 14. 70 ((Varga Ilona) Jáger Éva) x x Kolera
1855 augusztus 27. Horváth Ferenc Edde 16. 38 x x x Kolera
1855 augusztus 27. Horváth Julianna Edde 16. 8 x Horváth Ferenc Kenesei Ilona Kolera
1855 augusztus 28. Szatmári Katalin Edde 16. 61 Horváth Mózes x x Kolera
1855 augusztus 28. Varga Julinana Edde 11 1,5 x Varga József Simon Sára Kolera
1855 augusztus 28. Horváth Éva Edde 3. 22 Hajdú Sándor x x Kolera
1855 augusztus 29. kis Györék János Jád 50. 46 x x x Kolera
1855 augusztus 29. Hajdú Ferenc Edde 4. 3 x Hajdú István Sobrák Anna Kolera
1855 augusztus 30. Bencze János Jád 44. 31 x x x Kolera
1855 augusztus 30. felső Györék József Jád 49. 58 x x x Kolera
1855 augusztus 30. Fekete József ifj. Jád 45. 31 x x x Kolera
1855 augusztus 30. Kazi Katalin Jád 47. 7 x Kazi József Varjú Sára Kolera
1855 augusztus 30. Szijjártó István Edde 51 x x x Kolera
1855 augusztus 30. Bata István Edde 2 x Bata István Korcz Éva Kolera
1855 augusztus 30. Varga János öreg Jád 33. 76 x x x Kolera
1855 augusztus 31. Tóth Zsuzsanna Jád 37. 35 Fábos János x x Kolera
1855 augusztus 31. Györék Erzsébet Edde 12 x Györék József Novák Katalin Kolera
1855 augusztus 31. Györék Péter Jád 46. 57 (Sára Ilona) (Györék Mihály) (Varga Ilona) Kolera
1855 augusztus 31. Fábos Katalin Jád 37. 8 x Fábos János Tóth Zsuzsanna Kolera
1855 szeptember 1. alsó Györék M János Jád 52. 48 x x x Kolera
1855 szeptember 3. Boros József Jád 26. 61 x (Boros János) (Kazi Éva) Kolera
1855 szeptember 3. Nemes János Jád 35. 44 x (Nemes Sándor) (Vátzi Ilona) Kolera
1855 szeptember 4. Balogh Judit Jád 69. 50 Csordás Sámuel (Balog János) x Kolera
1855 szeptember 4. Németh Mihály Edde 50 (Szijjártó Anna) x x Kolera
1855 szeptember 4. Németh Zsófia Edde 8 x Németh Mihály Szijjártó Anna Kolera
1855 szeptember 4. Dakos Katalin Edde 4. 50 Hajdú Ferenc x x Kolera
1855 szeptember 5. Molnár Sándor Jád 72. 18 x (Molnár Sándor) (Mencseli Katalin) Kolera
1855 szeptember 5. Nemes Ferenc (Egyház gondnoka) Jád 35. 43   (Nemes Ferenc) (Varga Ilona) Kolera
1855 szeptember 5. Fekete Katalin Jád 45. 3 x Fekete József Bók Ilona Kolera
1855 szeptember 6. Mózsi Zsuzsanna Jád 60 Nezdei Mihály (Mózsi Mihály) (Tóth Katalin) Kolera
1855 szeptember 7. Kürtösi István Jád 45. 12 x Kürtösi István Turós Katalin Kolera
1855 szeptember 8. Szép János Jád 44. 33 x x x Kolera
1855 október 16. alsó Györék József Jád 51. 53 x x x Kolera szövödmény

 

A táblázatba csak a halotti anyakönyv szerint ténylegesen kolerában elhunytak nevei kerültek bele, bár a valós számuk az anyakönyvet átnézve magasabb, többször a halál okaként nem a kolerát, hanem valami más okot írtak be.

 

A következő térképen (narancssárgával jelölve) látszanak azok a részek a községünkből melyeket érintett a kolerafertőzés 1855-ben. Egy-egy kivételtől eltekintve minden kolerában elhunyt ember közel lakott egymáshoz, valószínűleg egymást fertőzték meg, a betegség nem megfelelő karanténos kezelése miatt.
kataszteri_terkepek_xix_szazad_kolera_fertozesek_1855.jpg

Az 1855-ös kolerajárványban érintett lakóhelyek Jádon.

 

Somogyjád (Somogy m.) erdeinek térképe az 1805. évből.

Somogyjád (Somogy m.) erdeinek térképe az 1805. évből.

Somogyjád (Somogy m.) erdeinek térképe az 1805. évből.

A térképre kattintva megnyílik teljes méretben a HUNGARICANA.HU oldalon.

somogyjad_somogy_m_erdeinek_terkepe.jpg

"Tartalmi leírás: É, ÉNy helységhatárok: megnevezett helységhatárok; megnevezett területrészek (erdők, dűlő); domborzatábrázolás;; patakok, mocsár; szántó, rét, legelő, erdő-fafajták: tölgy, fehérgyertyán;; Jáád belterülete templom rajzával jelölve;; templom, téglaégető, juhászat, méhes, külterületi épület; utak."

Forrás: www.hungaricana.hu

Jaád község (Somogyjád) háztulajdonosainak jegyzéke az 1859. évből.

Jaád község (Somogyjád) háztulajdonosainak jegyzéke az 1859. évből.

Jaád község (Somogyjád) háztulajdonosainak jegyzéke az 1859. évből.

Folyószám Házszám Háztulajdonos neve Lakhelye Jegyzet
1 93 Balogh János Jáad  
2 15 Bata József Jáad  
3 80 Bata József ör. Jáad  
4 132 Bata Sámuel Jáad  
5 3 Bedegi István Jáad  
6 ? Bencze Jánosné Jáad  
7 106 Bencze József Jáad  
8 43 Bencze Sámuel Jáad  
9 42 Betyár József Jáad  
10 4 Bognár János Jáad  
11 75 Bók János Jáad 2 tulajdonos
12 75 Bók József ör. Jáad 3 tulajdonos
13 54 Bók József ifj. Jáad  
14 82 Bók Mihály Jáad  
15 63/a Borbás Ferenc Jáad  
16 26 Boros József Jáad 3 tulajdonos
17 26 Boros István Jáad 3 tulajdonos
18 26 Boros Sándor Jáad 3 tulajdonos
-        
19 108 Czompó Ferenc Jáad  
-        
20 107 Dakos Péter Jáad  
21 105 Domokos János Jáad  
-        
22 30 Egyed Ferenc viszi Jáad  
23 7/a Egyed János viszi Jáad  
24 27 Egyed János kis Jáad  
25 122 Egyed János viszi Jáad  
26 28 Egyed János ör. Jáad  
27 88 Egyed József Jáad  
28 7/b Egyed István viszi Jáad  
29 29 Egyed Péter Jáad  
30 37/a Eszterházy Pál herceg Jáad  
31 37/b Eszterházy Pál herceg Jáad  
32 78 Eszterházy Pál herceg Jáad  
33 136 Eszterházy Pál herceg Jáad  
34 137 Eszterházy Pál herceg Jáad  
35 138 Eszterházy Pál herceg Jáad  
36 139 Eszterházy Pál herceg Jáad  
37 140 Eszterházy Pál herceg Jáad  
-     Jáad  
38 70/a Fábos Ferenc Jáad  
39 94 Fábos Ferenc tormási Jáad  
40 ? Fábos Ferenc ? Jáad  
41 38 Fábos János Jáad  
42 70/b Fábos József Jáad  
43 1 Farkas József Jáad  
44 56/a Fekete Ferenc Jáad  
45 56/b Fekete János Jáad  
46 ? Fekete János ifj. Jáad  
47 11/a Fekete József felső Jáad  
48 45 Fekete József alsó Jáad  
49 56/c Fekete Sámuel Jáad  
50 31 Fodor Jánosné Jáad  
51 124 Fodor József Jáad  
-     Jáad  
52 57 Györék Ferenc Jáad  
53 ? Györék János alsó Jáad  
54 6/a Györék János csök Jáad  
55 ? Györék János felső Jáad  
56 51 Györék János makk Jáad  
57 64 Györék József hideg Jáad  
58 125 Györék József Jáad  
59 50 Györék József felső Jáad  
60 ? Györék József kovács Jáad  
61 ? Györék Józsefné Jáad  
62 112 Györék István Jáad  
63 49 Györék István felső Jáad  
64 44 Györék István kis Jáad  
65 52 Györék Mihály János Jáad  
66 59 Györék Mihály József Jáad  
67 46 Györék Péter Jáad  
68 90 Györék Péter Jáad  
69 67 Györék Sámuel Jáad  
70 41 Györék Sámuel csök Jáad  
71 42 Györék Sándor János Jáad  
-     Jáad  
72 48 Habakusz János Jáad  
73 43/b Háncs Ádám Jáad  
74 ? Horváth Ferencné Jáad  
75 109 Horváth József Jáad  
76 84/a Huszár János Jáad  
77 84/b Huszár Péter Jáad  
78 ? Jáad Gemeinde Jáad  
79 ? Jáad Templom Jáad  
80 76 Jáad református lelkész lak Jáad  
81 77 Jáad református tanító lak Jáad  
82 95 Járfás János kis Jáad  
83 128 Járfás János nagy Jáad  
84 140 Járfás József Jáad  
85 25 Járfás István Jáad  
86 101 Járfás István Jáad  
-     Jáad  
87 47 Kazi József Jáad  
88 126 Kazi József külső Jáad  
89 130 Kazi József Jáad  
90 ? Kigl Jánosné Jáad  
91 14 Kis János Jáad  
92 55 Kovács Ferenc szabó Jáad  
93 6/b Kőmíves István Jáad  
94 87 Kürtösi János kis Jáad  
95 40 Kürtösi János nagy Jáad  
96 ? Kürtösi Sándor Jáad  
-     Jáad  
97 11/b László István Jáad  
98 32/b Lázár János ifj. Jáad  
99 32/a Lázár János ör. Jáad  
100 118 Lintz József (Lincz József) Jáad  
-     Jáad  
101 60 Márton János Jáad  
102 23 Márton József Jáad  
103 ? Márton Katalin Jáad  
104 20 Mencseli Péter Jáad  
105 119 Molnár János Jáad  
106 127 Molnár Józsefné Jáad  
107 72 Molnár Sándor Jáad  
108 24 Mózs Ferenc Jáad  
109 79/a Mózs Ferenc Jáad  
110 79/b Mózs János Jáad  
-     Jáad  
111 36/a Nemes Ferenc Jáad  
112 36/b Nemes János Jáad  
113 14 Németh József Jáad  
114 ? Németh Vendel Jáad  
-     Jáad  
115 92 Patczai János Jáad  
116 58 Patczai János kis Jáad  
117 44 Patczai József Jáad  
-     Jáad  
118 48 Rádi János Jáad  
119 71 Rádi Istvánné Jáad  
120 33 Rádics Ferenc Jáad  
121 ? Roko Ferenc Jáad  
-     Jáad  
122 13 Sámson József Jáad  
123 117 Sámson József Jáad  
124 89 Somodori Ferenc Jáad  
125 41 Szabó János Jáad  
126 104 Szabó István Jáad  
127 110 Szemesi Jánosné Jáad  
128 12 Szokoli István Jáad  
-     Jáad  
129 97 Tamás János Jáad  
130 111 Tamás József Jáad  
131 ? Taranyi Katalin Jáad  
132 53 Tóth János Jáad  
133 123 Tur János Jáad  
134 ? Tur István Jáad  
135 74 Tóth Józsefné Jáad  
136 2 Tóth Sándor Jáad  
137 21/a Turós Ferenc ferco Jáad  
138 5/a Turós Ferenc nagy Jáad  
139 10 Turós János Jáad  
140 85 Turós János kis Jáad  
141 21/b Turós József ferenc Jáad  
142 5/b Turós István nagy Jáad  
143 9 Turós István szabó Jáad  
144 84 Turós Mihály József Jáad  
145 19 Turós Mózes Jáad  
146 102 Turós Péter János Jáad 2 tulajdonos
147 102 Turós Péter József Jáad 2 tulajdonos
-     Jáad  
148 18 Ujj János Jáad  
-     Jáad  
149 35 Varga János csizmadia Jáad  
150 34/A Varga József Jáad  
151 96 Varga József Jáad  
152 8 Varga István Jáad  
153 83 Vagra Katalin Jáad  
154 34/b Varga Mihály Jáad  
155 22 Varga Mózes Jáad  
156 81/b Varga Samu Ferenc Jáad  
157 81/a Varga Samu János Jáad  
158 17 Varjú Ferenc nagy Jáad  
159 99 Varjú Ferenc tormási Jáad  
160 100 Varjú János Jáad  
161 121 Varjú János nagy Jáad  
162 ? Varjú Mihály István Jáad  
163 103 Varjú Péter ifj. Jáad  
164 91 Varjú Péter ör. Jáad  
165 39 Varjú Sándor Jáad  

 

kataszteri_terkepek_xix_szazad.jpg

Kataszteri térkép Somogyjádról 1859-ből.

(Kattintson a képre a térkép megnyitásához!)

 

Jáád urbéri térképe 1805. évből.

Jáád urbéri térképe 1805. évből.

Jáád urbéri térképe 1805. évből.

A térképre kattintva megnyílik teljes méretben a HUNGARICANA.HU oldalon.

jaad_1805.jpgJáád urbéri térképe 1805. évből.

"Tartalmi leírás: NY-szélrózsával helységhatárok: Bü, Újfalu, Hidas, Várda, Kis Albér, Alsó Bogáth, Edde, Osztopán; megnevezett területrészek, dűlők; domborzat vonalkázással jelölve, megnevezett hegyek; vízfolyások, vízjárásos rétek; szántó, írtás, kender, rét, erdő; Jáád utcahálózatos településrajza házakkal és telekhatárokkal; Galambos major"

Forrás: www.hungaricana.hu

A felszabadulás ünnepe 1949 április 4-én Somogyjádon.

A felszabadulás ünnepe 1949 április 4-én Somogyjádon.

A felszabadulás ünnepe 1949 április 4-én Somogyjádon.

Magyarország felszabadításának napja vagy a felszabadulás ünnepe a Magyar Népköztársaság állami ünnepe volt 1950-től 1989-ig, de már ünnepelték 1950 előtt is. Az ünnepnap április 4-ére esett, mivel az akkori hivatalos álláspont szerint 1945-ben ezen a napon hagyta el Magyarország területét Nemesmedvesnél az utolsó német katona az előrenyomuló szovjet csapatok elől visszavonulva. (1)

Április 4-i ünnep a Községháza előtt 1949-ben 

 

 

Források:

1.: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_felszabad%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1nak_napja

2.: Fotók: Járfás Tóth József

Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat (1949-)

Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat (1949-)

Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat (1949-)

1949-ben alakult a magyaróvölgyi és galambosi telepen, fő feladata a sertéshizlalás és sertésnevelés volt. 1951. január 1-vel alakult át Sertéstenyésztő vállalattá és az év májusától a Kaposvári Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat magyaróvölgyi üzemegysége néven szerepel és ennek az üzemegységnek lett része a galambos pusztai telep is. Mindkét üzemegységben a főprofil a sertéstenyésztés lett és kisebb mértékben folyt süldőnevelés és mezőgazdaság üzemág is.

Alakuláskor a telepek 1-1 sertésistállóval rendelkeztek, de 1953-tól megindult a fejlődés 2 év alatt Magyaróvölgyön 6 sertésistálló és 1 sertésfiaztató (nyári) lett, a 6 sertésistállóból 2 téli-nyári fiaztató 1 pedig csak nyári. A 2 régebbi sertésszálláson csak télen folyik fiaztatás. A munkaerőt legnagyobbrészt Somogyjád és Várda községek adták. A mezőgazdasági idénymunkás szükségletet ezen községek nem tudták biztosítani ezért a hiányt különböző helyekről szerződtetett munkásokkal pótolták.

A magyaróvölgyi telep dolgozói az 1950-es évek elején:

Vezetők:
Lelkes Ferenc 1950 1952
Gadányi Tibor 1952. május 1952. október
Swastits Andor 1952. október 1954. május
Visnyei Lajos 1954. május 1954. augusztus
Tóth Tibor 1954. augusztus ?
Adminisztrátorok:
Machó János 1950 1954
Takács Margit 1951 1952
Mihalovics Pál 1951 ?
Takács Istvánné 1953 ?
Agrónómus:
Bálint László 1954 ?
A telep legrégebbi dolgozói:
Visnyei József 1950 ?
Katona Géza 1950 ?
Farkas József 1951 ?
Somogyjádról Magyaróvölgyben dolgozók:
Horváth László Opperman Sándor Lukács Sándor Bartha József Balla Imre Illés János
Illés Pál Illés István Farkas József Nagy Jolán Várfalvi Irén Varga József
Kuzma József Varga György Kiss József

 

magyarovolgyi_serneval_1.jpgA magyaróvölgyi pusztai sernevál bejárata az 1950-es években.

magyarovolgyi_serneval_2.jpgA magyaróvölgyi pusztai sernevál udvara az 1950-es években.

magyarovolgyi_serneval_3.jpgA magyaróvölgyi pusztai sernevál malacai az 1950-es években.

A galambosi telep dolgozói az 1950-es évek elején:

Vezetők:
Rónai György 1950 1952
Visnyei Lajos 1952 1954
Domokos János 1954 ?
Farkas Vilmos 1954 ?
Adminisztrátorok:
Nagy Ferenc 1953 1954
Horváth Józsefné 1954 ?
Járfás János 1954 ?
Somogyjádról a Galambosi telepre járó dolgozók:
Szabó Gusztáv Szabó János Varga József Nagy József Nyári Mária Csengeri Imre
Csengeri Imréné

galambos_pusztai_serneval.jpgGalambos pusztai sernevál az 1950-es években.

 

Forrás: Kraft József: Somogyjád Község Monográfiája.

süti beállítások módosítása