Kis György József 1882. december 7-én született Somogyjádon, Kis György Ferenc és Kovács Borbála gyermekeként. 1882. december 11-én keresztelte Nagy Albert lelkész, keresztszülei: Kürtösi János-Vincze Erzsébet és Szabó János-Horváth Julianna jádi polgárok voltak.

Felesége: Györék Erzsébet (1878-?), 1906-ban kötöttek házasságot Somogyjádon.

Gyermekeik: Kis György Zsófia (1908-1989)

Az I. világháborúban népfelkelőként szolgált a Császári és Királyi 19. gyalogezred, 4. századánál. 1915-ben a kaposvári egyleti kórházba szállították sebesülése miatt (váll lövéstől eredő sérülése), majd átkerült a 2. századhoz, ahol 1916. év elején sebesült meg az Orosz fronton.

Forrás: Nachrichten über Verwundete und Kranke ausgegeben am (1915), Verlustliste ausgegeben am (1916)

1946. május 22-én hunyt el "szívbillentyű tágulás" következtében.

Kis György József sírja (Somogyjád)

Kis György Pál 1895. november 14-én született Somogyjádon, Kis György Pál és Bogyai Zsófia gyermekeként. 

Az I. világháború alatt tüzérként szolgált a 32. tábori tüzérezrednél. 1914. október 19-én hősi halált halt a hazáért.

Forrás: Verlustliste ausgegeben am (1/39144)

Kis György Zsófia 1908. október 24-én született Somogyjádon, Kis György József és Györék Erzsébet gyermekeként.

Férje: Borbély József (1900-1959, Borbély József-Harkai Mária), 1926. január 5-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik Borbély János (Öreglak) és Sámson Pál (Somogyjád) voltak.

Gyermekeik: Borbély Margit (1928-2013)

Beküldött képek..

Borbély Józsefné - Kis György Zsófia sírja (Somogyjád)

Kollárovits Ferenc (Kollárovics Ferenc) 1872. április 15-én született Somogyjádon, Kollárovits Alajos és Tóth Erzsébet gyermekeként.

1. felesége: N. Stefánia (), Kaposváron éltek.

Gyermekeik: 3 gyermekük volt.

Foglalkozása: molnár segéd

Katonai szolgálat: 7. utász ezrednél szolgált.

1910-ben "mágánosok elleni erőszak" miatt letartoztatták. (VII.104.a - A jogszolgáltatás területi szervei. Budapesti Királyi Büntető Járásbírósági Fogház iratai. Fogolytörzskönyvek)

2. felesége: Kurta Julianna (1876-?, Kurta Ferenc-Portörő Julianna), 1923. október 28-án kötöttek házasságot Kaposváron, esküvői tanúik: Szennai András és ifj. Oszvári József kaposvári lakosok voltak. Foglakozása: Molnár.

Gyermekeik: ?

Kovács István 1778. május 1-én született Tiszaföldváron, Kovács Márton és ? gyermekeként.

?–1797 Hedrehely, rektor
1798–1801 Csurgó, subrektor

Felesége: Szászi Erzsébet (?-?, Szászi János lelkész-?), 

Gyermekeik: Kovács Erzsébet (1805-?),  Kovács József (1807-1807?), Kovács István (1810-?), Kovács Zsuzsanna (1811-?), Kovács József (1814-?), 

1801-ben felszenteltetett.
1801–1814 Lábod
1814–1825 somogyjádi lelkész
1825–1832 Nagydobsza

1828-ban a belső somogyi egyházmegye assessora

1832. május 6-án hunyt el Nagydobszán.

Kőmíves István 1823. decemberében született Mezőcsokonyán, Kőmíves Sándor és Járfás Erzsébet gyermekeként. 1823 december 27-én keresztelte Somogyi Sándor Mezőcsokonyán.

1. felesége: Turós Erzsébet (1827-1877, Turós János-Patczai Erzsébet), 1846. február 10-én kötöttek házasságot Somogyjádon, eskette őket: Nagy Gergely lelkész.

Gyermekeik: Kőmíves Erzsébet (1847-?), Kőmíves Katalin (1849-?), Kőmíves Zsófia (1854-1854), Kőmíves István (1857-1874), Kőmíves János (1861-1864), Kőmíves József (1859-1864), Kőmíves Zsófia (1864-?), Kőmíves Sándor (1866-?) és Kőmíves József (1869-).

2. felesége: Nogli Erzsébet (1838-1906, Nogli Márton-?), ?

1906. február 10-én hunyt el, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Kőmíves István sírja (Somogyjád)

Kőmíves János 1821. februárjában született Mezőcsokonyán, Kőmíves Sándor és Járfás Erzsébet gyermekeként. 1821. február 23-án keresztelték.

Felesége: Pap Éva (1821-1883, Pap István-?), 1842. február 1-én kötöttek házasságot Somogyjádon. Eddén éltek.

Gyermekeik: Kőmíves Erzsébet (1843-?), Kőmíves János (1844-1853), Kőmíves József (1847-?), Kőmíves István (1851-1851), Kőmíves Lídia (1853-?), Kőmíves Katalin (1856-?), Kőmíves Zsófia (1860-1860) és Kőmíves Sándor (1862-1862)

Kölcsei János 1881-ben született Kaposfőn (Szomajom), Kölcsei Károly és Györék Katalin gyermekeként.

Felesége: Bognár Erzsébet (1886-?, Bognár János-Egyed Erzsébet), 1905-ben kötöttek házasságot Somogyjádon és itt is éltek.

Gyermekeik: ?

Az I. Világháborúban népfelkelő tizedesként szolgált a Magyar Királyi 8. honvéd huszárezrednél. Megkapta a 2. osztályú vitézségi érmet (1).

Forrás:

1. Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes ügyek, 1922 (49. évfolyam, 1-56. szám)

Kocsis József 1921-ben született Geletneken, Kocsis József gyermekeként.

Felesége: ? (), Somogyjádon élt.

Gyermekeik: ?

A háború alatt őrvezetőként szolgált Gyűjt. zászlóaljnál vagy a bevonulási osztálynál. 1944. december 27-én esett szovjet hadifogságba Kicsindnél. Fogságának helye: 182. hadifogoly tábor, SAHTI, 430/1. hadifogoly tábor, NOVOSAHTYINSZK (Rosztovi terület-Novosahtyinszkij-Sahti 7)

1945. szeptember 7-én hunyt el 182/1. hadifogoly táborban. Temetés helye: 182/1. hadifogoly tábor temetője, SAHTI 12/296. PARCELLA/SÍR

Forrás:

www.katonakagulagon.hu

Neve szerepel a somogyjádi II. világháborús emléktáblán.

Kovács Kálmán 1874. december 1-én született Felsőmocsoládon, Kovács Gábor lelkész és Debreczeni Emma gyermekeként.

Felesége: Érmei Erzsébet ()

Gyermekeik: 4 gyermekük született.

Az életéről a következő képen ír (közte a Somogyjádon töltött időről):

"Születtem a Somogy megyei Felsőmocsoládon 1874. december hónap 1-ső napján Kovács Gábor ottani lelkész113 és Debreczeni Emma szülőktől. Iskoláimat otthon, Szóládon, majd Gyönkön és Pápán, a teológiai tanulmányokat Budapesten végeztem. Az akadémiai absolválás után az 1896/7. és 1897/8. iskolai évben az utrechti egyetemen mint prof. dr. Valeton114 és nagytudományú professzortársai hallgatója bővítettem ismereteimet. A két tanév közötti szünidőt a Rajna melletti Bonnban töltöttem, ahol bár éppen akkor nyári cursus nem volt, mégis rövid időre alkalmam volt a német studensek életével némileg megismerkedni. Külföldről hazatérve Budapesten 1898. év szeptemberében lelkészi oklevelet nyertem. Mint segédlelkész működtem a felsőbaranyai Kiscsány-Oszróban, Szi- lasbalháson, Székesfehérváron, majd mint missziói adminisztrátor Nagykanizsán. Itt keresett fel egyhangú meghívással a somogyjádi gyülekezet, amelynek templomában I-ső éves teológus koromban néhányszor prédikáltam. Ottani állásomat 1902. év júniusában elfoglalván, 2 és 3/4 évet töltöttem e buzgó gyülekezetben, ahonnan ugyancsak egyhangú meghívással szólíttattam el mostani állásomra, melyet 1905. év március 27-én foglaltam el.

Még somogyjádi működésem alatt, 1903. év június hónap 3. napján nőül vettem Érmei József gazdatiszt és neje, Ágoston Amália szülők leányát: Érmei Erzsébetet, akivel meghitt, boldog házasságban töltöttünk el immár négy évtizedet. Házasságunkból két leány- és két fiúgyermekünk született. Ez utóbbiak közül az ifjabbat, akiben hanyatló életünk minden reménye összpontosult, tartalékos páncélos hadnagy ranggal a Don melletti ádáz harcokban 1942. év szeptember 13-án a hazáért kellett feláldoznunk, az idősebb királyi mérnök a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatalban. Leányaink a szülői körben élnek. A gyülekezet, mióta a régebbi nemzedéknek - minden alap nélkül - nemesi kiváltságokra hivatkozó, szűkkeblű tagjai kihaltak, jóindulatú megértést tanúsít az egyház, főleg az iskola ügyeiben, aminek bizonyítékát adta legújabban a 64000 pengő költséggel épült új, modern iskola és tanítói lakás érdekében 40000 pengő adósság magára vállalásában.

Mezőszilas (Szilasbalhás), 1943. augusztus 31. Kovács Kálmán lelkipásztor"

Forrás: Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943

Kovács Szabó Kálmán 1902. október 20-án született Somogyjádon, Kovács Szabó Kálmán és Nagy Zsófia gyermekeként.

Felesége: Szűcs Zsófia (1913-?, Szűcs József-Sipos Zsófia), 1930. március 18-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik Györék Viktor (Somogyjád) és Nagy Károly (Somogyaszaló) voltak.

Gyermekeik: ?

1932-ben elváltak.

A II. világháború alatt honvédként szolgált, 1944-ben miután a frontról hazatért, a szovjetek elhorcolták és Szegedre a Csillag Börtönben kialakított fogolytáborba került, ahol 1945. március 17-én elhunyt. Szegeden a belvárosi temetőben helyezték végső nyugalomra. (1)

"Ifj. Kovács Szabó Józsefet kérdeztük elhunyt nagybátyjáról: Tartalékosként Pécsre került. Későbbi hazatérése után, Goldsmith (Pálvölgyi) somogyjádi jegyző felszólítására, az áligazolás reményében ő is Jutába ment és sok somogyjádihoz hasonlóan ő is Szegedre került és a Csillag Börtön hadifogoly-táborában végezte.1944. szeptember 15-én hunyt el az 51/628/1956/3. számú végzés szerint. Ugyanakkor a Központi Irattár adatai szerint a veszteség ideje: 1945. március 17., -helye pedig Szeged. Eltemetésének helyéül ugyancsak Szegedet nevezi meg." (2)

Községi igazolás Kovács Szabó Kálmán (Somogyjád) családja részére - Somogyjád, 1945

Forrás:

1.: http://www.hadisir.hu/hadisir-nyilvantarto

2.: A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

3.: Somogyjád község anyakönyvei

Képek:

A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

Kovács Károly József 1919. szeptember 16-án született Osztopánban, Kovács Ottó és Török Sára gyermekeként.

Fogalkozása: Kovácsmester (1943)

Felesége: Takács Anna (1927-?, Takács János-Sárdi Anna), 1943. november 14-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Czink János (Somogyjád) és Sárdi István (Várda) voltak. Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: ?

A II. világháború alatt tizedesként szolgált, szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947. július 26-án tért haza Magyarországra. (1)

Források:

1.: Adatbázisok Online - Szovjet táborok magyar foglyai (Link)

Kollárovics István 

Az I. világháborúban népfelkelőként szolgált a  pécsi Magyar Királyi 19. honvéd gyalogezred, 12. századában. 1914-ben betegsége miatt 25. számú egyleti kórházban kezelték Szarajevóban (Szerbia).

Forrás: Nachrichten über Verwundete und Kranke ausgegeben am (1914)

Kovács Károly 1875-ben született, Kovács György és Horváth Terézia gyermekeként.

Felesége: Kuti Mária

Az I. világháborúban népfelkelőként szolgált a  pécsi Magyar Királyi 19. honvéd gyalogezred Fiumei ezredéből létrehozott 309. gyalogezrednél. 1917. szeptember 2. hunyt el vérhasban, ekkor az ezred a Zbrucz folyó körül harcolt a Kelet Galíciai - Orosz határon.

Forrás: Verlustliste ausgegeben am (1917), Somogyjádi halotti anyakönyvek (1918)

Kovács Károly halotti anyakönyvi bejegyzése.

Kovács Mihály 1893-ban született. Somogyjádon élt.

Az I. világháborúban őrvezetőként szolgált a Császári és Királyi 44. gyalogezred, 5. századánál. 1917-ben megsebesült. 

Forrás:  Verlustliste ausgegeben am (1917)

Körmendy Sámuel vagy Körmendi Sámuel lelkész.

Felesége: ? (),

Gyermekeik: Körmendi Sándor (1829-?)

Felszenteltetett a prédikátori szent hivatalra 1807. esztendőben a maga kezével. 1807-1814-ig Kaposmérőben, 1814-1818-ig Kálmáncsán, 1818-1830-ig Nagykorpádon, 1830-1832-ig Somogyjádon, majd innen 1872-ben bekövetkezett halálig Szennán szolgált. A belső somogyi esperesség tanácsbírája. egyházmegyei jegyző, 1848-ban lemond a tanácsbírói hivatalról.

1872. júnuis 4-én hunyt el Szennán 94 éves korában.

nemes mraczlini Krisanich Andor László István néven 1895. június 26-én született Kaposváron, mraczlini Krisanich Andor (százados a cs. és kir. 48. gyalogezredben) Fáter Hermina gyermekeként. 1859. július 15-én keresztelte Kaposváron Herbai Pál káplán, keresztszülei: Süttcő Lajos (gyógyszerész) és Bárány Margit kaposvári lakosok voltak. 

"A budapesti gyalogsági hadapródiskola elvégzését követően, 1913. augusztus 18-án avatták zászlóssá." (1)

Az I. világháborúban a császári és királyi 44. Albrecht főherceg gyalogezredben szolgált. "1918. november 1-jétől csapatteste felszámoló pótkeretének volt segédtisztje, majd 1919. augusztus 1-jétől a Nemzeti Hadseregben a kaposvári, utána - mint század-, később zászlóaljparancsnok - a megalakult 7. (1932-től 6.) gyalogezredben teljesített szolgálatot." (1)

Felesége: Mesterovits Ilona (1904-?, Mesterovics Pál-Lowicser Berta), 1923. április 14-én kötöttek házasságot Kaposváron, ekkor magyar királyi honvéd főhadnagy. Esküvői tanúik: Mesterovics István jákói- és Russzél Ferenc szentai polgárok voltak.

Gyermekeik: ?

"1934. augusztus 1-je és 1937. április 30-a között a HM állományába tartozott, majd kinevezték a kaposvári 6/I. zászlóalj parancsnokává. 1940. február 1-jén a Huszton állomásozó 24. határvadász-zászlóaljhoz helyezték. Alakulata élén részese volt az 1940. évi mozgósításnak, illetve a visszatért észak-erdélyi területek birtokba- vételének, melyet követően zászlóalja Kézdivásárhelyre került. 1941. október 1-jétől a kaposvári 6. gyalogezred lőszer- és fegyvertisztjeként szolgált, majd 1942. május 30-án a szintén kaposvári székhelyű 36. gyalogezred parancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. A Dontól való visszavonulás alatt, 1943. január 23-án megbetegedett, s előbb a IV/1. tábori kórházba, majd március 6-án a hátországba szállították. 1943. augusztus 1-jétől Kaposváron a 10. kiegészítő parancsnokságot vezette. 1944. november 6-ától ismét hadi beosztást töltött be, az ungvári 24. gyaloghadosztály harcfegyelem-biztosító parancsnokaként, 1945. április 7-étől seregteste parancsnokaként részt vett a felvidéki területen vívott védelmi harcokban. 1945. május 7-én Neustadt környékén szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1948. július 22-én tért vissza." (1)

"1949. augusztus 22-én a tényleges szolgálatból elbocsátották, illetményben nem részesülhetett, a fogságban szerzett betegsége miatt munkát nem vállalhatott. 1951 és 1953 között kitelepítették s honvéddé fokozták le. Hosszú betegségben hunyt el. 1993-ban rehabilitálták, visszakapta rendfokozatát, 1994-ben pedig posztumusz dandártábornokká léptették elő." (1)

Az 1960-es évek végén Somogyjádon, a Béke utca 4. szám alatt éltek.

1970. november 4-én hunyt el Kaposváron légzési elégtelenség következtében. Temetése 1970. november 11-én d.u. 3 órakor volt a kaposvári keleti temetőben.

Forrás:

1.: Lukács Bence Ákos - Szabó Péter: A somogyi rosseb hadosztály a Don-kanyarban (2015), p. 228-229

2. Kép: www.nagylajoskiralygyalogezred.blog.hu

Krénusz András 1907-ben született Somogyjádon, Krénusz Vendel és György Rozália gyermekeként.

Felesége: ?

Gyermekeik: ?

1940. június 1-vel tartalékos segédorvos-helyettessé nevezik ki, melyet a Honvédségi Közlöny 1940. szeptember 16.-i számában közölnek.

Lakhely: Budapest

1946 - Büntetőügy (Budapesti Népügyészség), Ügyszám: 4378

Krénusz Emil 1905-ben született a Somogyjádhoz tartozó Galambospusztán, Krénusz Vendel és György Rozália gyermekeként.

Felesége: ? ()

Gyermekeik: ?

1938-ban állatorvosi oklevelet szerzett a Budapesti Műegyetemen.

1941. január 1-vel tartalékos segédállatorvossá nevezik ki, a Honvédségi Közlöny 1941. január 20-i számában.

Kristóf György 1890. július 23-án született Galambospusztán (Alsóbogát?), Kristóf Ferenc és Czabula Anna gyermekeként, 1890. július 24-én keresztelték Somogygesztiben, keresztszülei: Segesdi György-Zsinkó Apollónia és Csendes Mihály-Károli Mária polgárok voltak.

Galambospusztán éltek. 

Az I. világháborúban gyalogosként szolgált a Császári és Királyi 44. gyalogezred, 4. pótszázadában. 1917. augusztus 23.-án hunyt el Sósmezőn a császári és királyi 213. tábori kórházban. Temetésének helye: Sósmező.

Forrás: HM HIM

Neve szerepel a somogyjádi I. világháborús emlékművön.

Kürtösi János (Kürtösi Mózes János) 1828. november 8-án született, Kürtösi István és Kis Turós Katalin gyermekeként. Keresztelte Nagy János lelkész a somogyjádi református templomban, keresztszülei: Györék János-Nagy Sára, Mózs János-Tamás Erzsébet és Györék Péter-Csapó Erzsébet jádi lakosok voltak.

Részt vett az 1848/1849-es szabadságharcban, 1848. szeptember 10-én Kaposváron kelt összeírásban szerepel a neve mint honvéd.

1. Felesége: Egyed Ilona (1826-1879, Egyed Péter-Barta Rebeka), 1852. január 5-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Varjú János, Turós János, Fekete József és Egyed István jádi lakosok voltak.

Gyermekeik: Kürtösi János (1852-1853), 

2. felesége: Erős Anna (1840-1902, Erős István-Borús Erzsébet), 1880. február 3-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Kis Turós János és Bók József jádi lakosok voltak.

Gyermekeik: X

1904. május 30-án hunyt el természetes módon/idősen, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Laszczik Iván 1915. augusztus 27-én született Galambos pusztán, Laszczik Iván tanító és daruvári Kacskovics Katalin gyermekeként.

A II. világháború alatt zászlósként (1942) szolgált, 1942. novemberében dicsérő elismerésben részesült az ellenség előtt tanusított vitéz magatartásáért (1.).

1948-ban apja nyugdíjba vonulása után ő tanított a Galambos pusztai római katolikus népiskolában.

Felesége: ?()

Gyermekei: ?

2002-ben hunyt el.

Forrás:

1.: Honvédségi Közlöny, 1942. november 24.

Laszczik Iván 1888-ban született Hercegfalván, Laszczik Gyula és Zacsorics Irma gyermekeként. 

Felesége: Kacskovics Katalin (1888-1951), Galambos pusztán éltek.

Gyermekeik: Laszczik Katalin (1911-1997), Laszczik Rozália (1912-1912), Laszczik Gabriella (1913-1982) és Laszczik Iván (1915-2002)

Foglakozása: Tanító, működését 1909-ban Hercegfalván kezdte, 1910 óta tanít a Galambospusztai római katolikus elemi népiskolában. A munkavédelem somogyjádi körzetének vezetője, népművelési előadó. Volt leventeoktató. 1.

Az I. világháborúban 1914-től szolgált, mint hadnagy szerelt le az összeomlás után. Megkapta a bronz vitézségi érmet és a Károly csapatkeresztet. 2.

1965-ban hunyt el, sírja a galambos pusztai temetőben található. Tovább a Billiongraves.com webhelyre ->

 _________________________________________________________________________________________

1. Somogy vármegye és Kaposvár Megyei Város általános ismertetője és címtára az 1932. évre, 211 p.

2. Somogy vármegye és Kaposvár Megyei Város általános ismertetője és címtára az 1932. évre, 211 p.

László János 1880. január 11-én született Somogyjádon, László János és Kazi Erzsébet gyermekeként. Keresztelte Nagy Albert lelkész január 18-án, keresztszülei: Györék János-Varjú Katalin, Járfás Tóth János-Cser Katalin, özv. Varga Katalin és Rádi Sándor-Molnár Erzsébet jádi lakosok voltak.

Felesége: Zsoldos Rozália (1885-1946), 1903. január 29-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik. Hüvely József (42) és alsó Varga József (48) jádi lakosok voltak.

Gyermekeik: László János (1903-1903), László Rozália (1906-), László Eszter (1909-1909), László Gyula (1912-1912)

1906. július 3-án érkezett New Yorkba az Slavonia fedélzetén sógora Zsoldos József (17) társaságában. Másik sógorához Zsoldos Jánoshoz tartottak (Calgary Alta, Canada).

Amerikában alapozta meg életét, a faluban tehetős embernek számított.

 1953-ban hunyt el Somogyjádon.

László Károly 1870. augusztus 8-án született Somogyjádon, László János és Kazi Erzsébet gyermekeként. 1870. augusztus 14-én keresztelték, keresztszülei: Györék József-Biró Zsuzsanna, Tóth Ferenc-Koleszár Anna, Béres József-Erdélyi Terézia, Egyed Sándor-Fábos Erzsébet, Simon Ferenc-Zsobrák Rozália, Györék József-Patczai Katalin és Varjú István-Patczai Erzsébet polgárok voltak.

Felesége: Boros Eszter (1876-?), 1896. január 23-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Hüvely József (35) és Varjú József (43) jádi lakosok voltak.

Gyermekeik: László Sándor (1896-?) és László Eszter (1905-1905)

1906. október 22-én érkezett New Yorkba az Pannonia fedélzetén Gergő János (34), Kőmíves József (30?) és Kis György Pál (40) társaságában. Testvéréhez László Jánoshoz tartottak (Calgary Alta, Kanada).

"A XVI–XVII. században a Drávaszög egyházi tekintetben a nehezebben fegyelmezhető helyek közé tartozott a gyakran ellenőrizhetetlen hódoltsági viszonyok miatt. Emiatt az eklézsiák szolgálatában állók közül akadtak némelyek, akik a zavaros helyzet kihasználásával, s nem a gyülekezetek építésével voltak elfoglalva. Közöttük Laskai Sándor neve is fel-felbukkan, aki korának szokása szerint nevét szülőhelye után vette fel. Nem tudjuk, hogy mikor született, és azt sem, hogy megfordult-e külhoni egyetemen.

Az viszont ismert, hogy 1624. május 16-án a körmendi zsinaton jádi (Somogyjád) lelkésszé szentelték.

Fennmaradt leveleiből lehet következtetni életéről: a zsinatok szigorú tiltása ellenére prédikátori szolgálata mellett kereskedelmi ügyletekbe bonyolódott. Hetekig elhagyta gyülekezetét, és többnyire a szülőföldjén, Laskón és környékén fordult meg. Jól ismerte a helyi viszonyokat, eligazodott a hódoltsági terület zűrzavarában, ahol a falvak mind a magyar királynak, mind a török szultánnak adóztak. Beszélte a latin nyelvet, valamint a törököt, ez lehetővé tette az oszmánokkal való érintkezést. Üzleti tevékenysége kalmárkodásból állt, árukat szerzett be megrendelőinek, valamint megbízásokat teljesített. Emellett még hírvivéssel foglalkozott, magyarán szólva kémkedett. Igyekezett megfigyelni a török hadi készülődéseit, és arról rendszeresen híreket továbbított pártfogóinak. Még török és magyar rabok kiváltásával is foglalatoskodott."

Forrás: Száz magyar falu könyvesháza - Laskó

Lootz Ferenc 1904-ben született Somogyjádon, Lootz János és ? gyermekeként.

A II. világháború alatt honvédként szolgált. 1945. április 1-én esett szovjet hadifogságba Bősnél. Fogságának helye: 213. számú hadifogolytábor 3. részlegében (Leningrádi terület-Novo-Ladozsszkij járás-Szjasztroj), ahonnan 1947. június 26-án szabadult.

Források:

1.: Adatbázisok Online - Szovjet táborok magyar foglyai (Link)

Luki Imre 1919-ben született a Somogyjádhoz tartozó Galambos pusztán?, Luki István és Sostorics Mária gyermekeként.

Felesége:?

Gyermekeik:?

Részt vett a II. világháborúban honvédként, az ellenség előtt tanúsított hős magatartásáért megkapta a Magyar Bronz Vitézségi Érmet 1942-ben.

Lukács Imre 1887. szeptember 13-án született Fonyódon, Lukács Sándor és Volanick Erzsébet gyermekeként.

"Iskoláit Buzsákon végezte, utána a cipésziparban képezte ki magát és Csombárdon továbbfejlesztette magát a szakmában. 1917-ben került Somogyjádra, ahol önállósította magát.

Felesége: Szabics Mária (1893-1956), 1911. október 8-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik Birkás János galambos pusztai és Csendes István hetesi polgárok voltak.

Gyermekeik: ?

1915-ben bevonult a 17. gyalogezredhez és 1919-ig mint szanitéc teljesít szolgálatot. A bronz vitézségi érem tulajdonosa."

Forrás: Somogy Megye Adattára 1937 

Lukács János 1910. július 21. született Somogyjádhoz tartozó Magyaróvölgy pusztán, Lukács János és Simon Julianna gyermekeként.

A háború idején tartalékos főhadnagyként (1) szolgált (1942. január 1-vel nevezték ki)  a 36. gyalogezrednél. 1942. szeptember 24. szerzett súlyos sebesülést (bal lábfejét aknarobbanás következtében elvesztette). Helye ismeretlen (2). 1943-ban megkapta a Signum Laudist (először) hadiszalaggal és kardok­kal (3).

Forrás:

1. Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1942

2.  A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

3. Uj-Somogy, 1943. április (25. évfolyam, 73-96. szám)1943-04-08 / 79. szám

4.: II. VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGI ADATBÁZIS - Somogyjád - (Link)

Lukács Pál 1914. május 19-én született Somogyjádhoz tartozó Magyaróvölgypusztán, Lukács Ferenc és Kovács Terézia gyermekeként.

Felesége: Sánta Terézia (1925-?, Sánta József-Harangozó Rozália), 1941. november 15-én házasodtak össze Somogyjádon, esküvői tanúik Varjú József (Somogyjád) és Győrfi Béla (Toponár) voltak.

Gyermekeik: ?

Részt vett a II. világháborúban tizedesi (v. főtörzsőrmester) rangban, szovjet hadifogságba esett 1944. december 25-én (2). Fogságának helye: 145. sz. hadifogolytábor (Kurszki terület - Kurszk város), majd a 171. számú hadifogolytábor (Mari ASZSZK-Usztyje-Sora-Morki körzet), ahonnan 1946. szeptember 12-én tért haza (1).

Forrás:

1.: A Népjóléti Minisztériumnak megküldött névjegyzékek (link)

2.: Adatbázisok Online - Szovjet táborok magyar foglyai (Link)

Majláth István 

Foglalkozása: Iskola tanító - A jádi református iskolának 1792-től - 1801-ig tanítója.

Felesége: Liber Lídia (?-?, Liber János-?), 1795. február 10-én kötöttek házasságot Kutason, esküvői tanúik: Fábos Ferenc és Egyed András jádi- és Vörös György, Hosszúfalusi Sámuel kutasi lakosok voltak.

Gyermekeik: Majláth József (1796-1796), Majláth István (1797-?), Majláth János (1798-1798), Majláth Natália (1798-?), Majláth Mária (1799-1799), Majláth Péter (1801-?), Majláth Pál (1805-?)

Szolgálati helyei:

1791- Somogyvisonta
1792 - 1801 Somogyjád
1805 - Dombó (Ma: Kastélyosdombó)

Madár Lajos 1862-ben született Somogyjádon, Madár István és Berta Julianna gyermekeként.

Felesége: Somogyi Rozália

Gyermekeik: ?

"Iskolai elvégzése után előbb gazdálkodni kezd. 1906-ben saját erejéből Kaposvárott korcsmát nyit, melyet 5 évig vezetett, majd Somogyjádon mint a községi korcsma bérlője 2 évig működött. Utána Alsóbogátra került mint korcsmabérlő, majd a somogyjádi "Hangya " üzletvezetője lett. 1922-ben alapította Somogyjádon vegyeskereskedését és 1925-ben nyitotta meg korcsmáját." (Forrás: Somogy Megye Adattára 1937)

1938. február 23-án hunyt le Somogyjádon, "szívtágulás" következtében.

Márton László 1883-ban született Somogyjádon.

Az I. világháborúban népfelkelőként szolgált a Császári és Királyi 44. gyalogezred, 12. századánál. 1914-ben elesett.

Forrás: Verlustliste ausgegeben am (1914)

Márton Rozália 1851-ben született Hetesen, Márton György és Sávolyi Anna gyermekeként.

Férje: Kazi Péter (1844-?, Kazi János-Tamás Katalin), 1874. április 22-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Kazi József és Györék János jádi lakosok voltak. Ekkor mindketten Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Kazi Viktor (1876-1879), Kazi László (1880-1880), Kazi László (1884-1915), Kazi József (1890-?) és (Selymes Mihályné) Kazi Rozália (?-?).

1923. november 6-án követett el öngyilkosságot Mezőcsokonyán.

Mencseli Katalin 1844? született, Mencseli István és Novák Erzsébet gyermekeként.

Férje: Bata István,  1866. január 25-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Bata József és Turós János voltak.

Gyermekeik: Bata Ferenc (1868-?), Bata Zsuzsanna (1870-1961), Bata István (1873-?), Bata Katalin (1874-?), Bata Ferenc (1876-?), Bata József (1879-1917) és Bata Erzsébet (1883-?).

1913. augusztus 23-án "végelgyengülés" következtében hunyt el, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Miller István 1881-ben született.

Felesége: ?

Gyermekeik: ?

Az I. világháborúban gyalogosként szolgált a Magyar Királyi 19. honvéd gyalogezred, 9 századában. 1917-ben megsebesült.

Forrás: Veszteség lajstrom, 1917. május (570-579. szám)1917-05-12 / 572. szám (1917)

Mihalovics Jenő 1899. november 17-én született Pozsonyban, Mihalovics József és Mándics Terézia gyermekeként.

Felesége: Csukás Mária (), 1933-ban Harkányban kötöttek házasságot.

Gyermekeik:

Mint alezredes a Magyar királyi „Nagy Lajos király” 6. gyalogezred, II. zászlóaljának (6/II.) parancsnoka 1944. augusztus 15-től 1944. november 20-ig. (1.)

1949-ben a malmát államosították. Ekkoriban egy személykocsija volt, amit nem használt, rendszámát a rendőrségen leadta. Keszthelyen szőlője volt. (2.)

1976. október 25-én hunyt el Kaposváron, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Mihalovics Jenő sírja a somogyjádi belső temetőben. 

Forrás:

1.: http://somogyi-obsitos.hupont.hu/25/katonai-szervezetek-az-i-vh-utan (letöltve: 2020.01.28.)

2.: AZ ÁVH SOMOGY MEGYEI OSZTÁLYÁNAK HANGULAT- ÉS HELYZETJELENTÉSEI (A KÖZSÉGEK FELTÉRKÉPEZÉSE) FORRÁSKÖZLÉS, Kaposvár (2017)

Márkus Irén 1920-ban született.

Férje: Boros Pál (1913-1970, Boros Pál-Simon Erzsébet)

Gyermekeik: ?

Boros Pálné (Márkus Irén) kezében Fábos Jolán

2011-ben hunyt el, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Molnár Józses 1887. január 22-én született Kéthely - Sáripusztán, Molnár József és Bene Katalin gyermekeként. 1887. január 23-án keresztelték Kéthelyen, keresztszülei: Kövesdi István-Klenovics Julianna voltak.

Felesége: Farkas Teréz (1895-1918, Farkas Károly-Szalai Teréz), 1914. június 28-án kötöttek házasságot Somogyhárságyon, esküvői tanúik: Meretei János kardosfai és Fodor József ropolypusztai lakosok voltak. Galambospusztán éltek.

Gyermekeik: ?

Az I. világháborúban gyalogosként szolgált a Magyar Királyi 19. honvéd gyalogezred, 4. századában. Szolgálatáról csak annyit tudunk, hogy megsebesült.

Forrás: HM HIM

Neve szerepel a somogyjádi I. világháborús emlékművön.

Mózs Kálmán 1901. október 9-én született Magyaregresen, Mózs Pál és Bók Zsófia gyermekeként.

Foglalkozása: Iskola tanító - A jádi református iskolának 1922-től - 1925-ig tanítója.

1922 - Inke - 1922. szeptember 1-én a tanítói állásáról (II. tanító volt) lemond az apadó gyermeklétszám miatt és innentől az Inkei iskola 1 tanerős iskola lett. Innen Somogyúdvarhelyre megy, ahol nem marad sokáig, mert már 1922. decemberében beiktatják somogyjádi református tanítónak, amely esemányről az Uj-Somogy 1922. december 16.-i számában a következőképpen számol be:

"Tanítóiktatás Somogyjádon. Lelkes ünnepély keretében avatta fel Somogyjád község új ref. kántortanítóját a fiatal. Mózs Kálmán kántortanítót. A templom kapujában a Polgári Olvasókör várta az új tanító megérkezését, kit oda értekor hatalmas harsogó éljennel fogadtak. Azután Györék makk Sándor, az olvasókör alelnöke üdvözölte a tanítót egyszerű keresetlen, de mély értelmű szavakkal. Az üdvözlő szavak után a tanító hálás köszönetét fejezte ki. "Itt az Istennek szent háza előtt ígérem, - kezdte beszédét - hogy mindennek, aminek célja nemes és szép lelkemnek, Istennek minden erejével támogatója, előmozdítója leszek." Majd a megjelentek a templomba vonultak, ahol istentisztelet után Izsák Aladár, a gyülekezet lelkésze mondott magasba szárnyaló felavató beszédet. Ezután az új tanító megköszönte a gyülekezet bizalmát és meghatottan mondott imát, melyben a Mindenhatónak segítségét kérte megkezdett munkájához."

Felesége: Nagy Ida (), 1924-ben házasodtak össze.

Gyermekeik: (Mózs László) Mohar László (1925-1984), Mózs Kálmán (1927-1927), (Mózs Endre) Mohar Endre (1932-1996)

1933-ban nevét Mózsról Moharra változtatta.

1951. január 25-én halt meg Magyaregresen (öngyilkos lett).

Mohar Kálmán sírja a magyaregresi temetőben.

 Forrás: Köszönjük Juhász Bencének, hogy nagyapjáról megosztotta velünk az információit és a fényképeit.

Szolgálati helyei:

1922 - Inke
1922 - Somogyudvarhely
1922 - 1925 Somogyjád
1925 - (1930-ban még ott van) Magyaregres

Mózs Erzsébet 1862. szeptemberében született Somogyjádon, Mózs János és Bók Judit gyermekeként. 1862. szeptember 4-én keresztelték.

Férje: Talpert János, 1888. november 19-én házasodtak össze Somogyjádon, esküvői tanúik: Taranyi János és Bók János voltak. Somogyjádon a 92. szám (1890) alatt éltek.

Gyermekeik: Talpert Zsófia (1889-1945) és Talpert Gyula (1890-(1914-1918)).

1930. június 6-án hunyt el.

Mózs Erzsébet 1837. január 23-én keresztelték Somogyjádon, Mózs Ferenc és Varga Sára gyermekeként.

Férje: Bók János, Somogyjádon a 75. számú házban éltek.

Gyermekeik: Bók Sándor (1855-1855), Bók Erzsébet (1856-1856), Bók János (1857-1933), Bók Sándor (1861-1903), Bók Pál (1865-?) és Bók Erzsébet (1868-?).

Bók Sándor 1855. március 31-én keresztelték Somogyjádon, Bók János és Mózs Erzsébet gyermeke.

Bók Erzsébet 1856. július 13-én keresztelték Somogyjádon, Bók János és Mózs Erzsébet gyermeke.

Bók Erzsébet 1868. március 8-án keresztelték Somogyjádon, Bók János és Mózs Erzsébet gyermeke.

1914. július 28-án aggkori végkimerülésben következtében hunyt el, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Bók János és Mózs Erzsébet sírköve

MyHeritage profil: Mózs Róka Erzsébet (Kattintson a névre!)

Mohanka János 1877-ben született. Somogyjádon élt.

A I. világháború idején gyalogosként szolgált a Magyar Királyi 19. honvéd gyalogezrednél. 1916-ben hadifogságba esett az Orosz harctéren

Forrás: Verlustliste ausgegeben am (1916).

Mózs József 1868. márciusában született Somogyjádon, Mózs József és Bók Sára fiaként. 1868. március 1-én keresztelték. 

Felesége: Bata Zsuzsanna, 1888-ban Somogyjádon kötöttek házasságot, a Kálvin J. utca **-ban éltek.

Gyermekeik: Mózs Zsófia (1892-1974)

1919. április 19-én hunyt el tüdőgümőkórban (tuberkulózis/tbc), a somogyjádi belső temetőben van eltemetve.

Mózs Lídia 1864. május 9-én született Somogyjádon, Mózs József és Bók Sára leányaként, 1864. május 12-én keresztelték. Keresztszülei: Kis Járfás József és Fekete Erzsébet.

Férje: Turós József (1858-1895), Somogyjádon a 129. szám alatt éltek.

Gyermekeik: Turós József 1887-?) és Turós Pál (1890-1890)

Turós József 1887. december végén született, 1888. január 1-én kereszteltek Somogyjádon.

Turós Pál 1890. január 29-én született Somogyjádon, a szülésnél Benák Éva szülésznő segédkezett. 1890. február 2-án keresztelte Nagy Albert, keresztszülei: Kálmán János-Bata Julianna és Taranyi József-Györék Katalin. 1890. február 13-én hunyt el (a halál okánál: nem egyértelmű áll). 1890. február 15-én temette el Nagy Albert a somogyjádi belső temetőben.

Molnár Sándor 1902-ben született, Molnár ? és Gergely Rákhel gyermekeként.

Felesége: ? (), Somogyjádon élt.

Gyermekeik: ?

Részt vett a II. világháborúban szakaszvezetői rangban, szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947. július 5-én tért haza (1).

Forrás:

1.: A Népjóléti Minisztériumnak megküldött névjegyzékek a hazatért hadifoglyokról (link)

2.: Adatbázisok Online - Szovjet táborok magyar foglyai (Link)

Mózs Zsófia 1892. november 25-én született Somogyjádon, Mózs József és Bata Zsuzsanna leányaként. 1892. december 4-én keresztelte Nagy Albert. 

Férje: Bencze József (1885-1968), 1909. január 14-én házasodtak össze (a házassági tanúja Nemes Pál volt), Somogyjádon, a Kálvin J. utca **-ben éltek.

Gyermekeik: Bencze Eszter (1913-1987)

1974. március 1-én agyvérzés következtében hunyt el, a somogyjádi belső temetőben van eltemetve.

Nagy Albert 1834 június 26-án született Somogyjádon, Nagy Gergely és Szigeti Mária gyermekeként.  Keresztelte Csuja István aszalói prédikátor, keresztszülei: Sárközy Károly-Nemes Győri Eszter, Csuja István aszalói- és Tislér György Szomajomi prédikátor,Nemes Mihályfi György úr, Nagy Sándor, Kéki Ferenc, Turós József, Fábos Ferenc, Bencze Sámuel feleségeikkel.

Iskolai pályáját a csurgói gimnáziumban kezdte (1842-1849) és Pápai tanintézetben fejezte be, ahonnan a jádi (Somogyjád) segédlelkészi állomásra került. 1857. február 18-án Jádon vizsgázott papi tudományokból, ezután egyház kerületi közvizsgát tett Révkomáromban 1857. szeptember 13-án és 14-én és az egyházi hivatalra felavattatott másnap 1857. szeptember 15-én. Apja utolsó éveiben segédlelkészként szolgált mellette, 1861-től a somogyjádi református gyülekezet lelkipásztora 1900-ig.

1. Felesége: Gömbös Julianna (1841-1868), 1862. április 23-án kötöttek házasságot Somogyjádon, eskette őket: Kacsók Lajos kisbajomi lelkész, esküvői tanúik: Svastics József és Berzsenyi László polgárok voltak.

Gyermekeik: Nagy Gizella (1863-1908) és Nagy Rózsa (1865-1865)

2. felesége: Ágoston Etelka (1847-?, Ágoston Pál-Bellaág Katalin), 1869. május 30-án kötöttek házasságot Somogyjádon, eskette őket: Nagy Károly magyaregresi lelkész, esküvői tanúik: Visy János és Lájporig Jónás polgárok voltak

Gyermekeik: Nagy Dezső (1872-?)

1901. február 3-án hunyt el, 1901. február 25-én temettetett nemcsak a jádi gyülekezet, hanem a környékről jövő papok tanítók és gyülekezeti tagok nagy részvéte mellett. Felette a templomban a magyaregresi, a temetőben a szomajomi lelkész tartott gyászbeszédet. Sírja ma is a somogyjádi belső temetőben található.

Nagy Albert és Gömbös Julianna sírja (Somogyjád)

Emléktábla a somogyjádi Református Templom falán.

Nagy Gergely nem tudjuk pontosan mikor született, édesapja Nagy István.

1771-től Vámoson volt rektor, majd 1771-től Kutason, 1777. május 21-től Somogyjádon, 1783. december 11.-től 1796-ig Csökölyben lelkészkedett, ahol Csököly első bejegyzett prédikátora lett. 1796-tól Kiss Bálint (Akinek a névnapjára Csokonai megírta a Somogyi Kázus című költeményét) mint segédlelkész helyettesítette 1799-ben bekövetkező haláláig.

Felesége: Somogyi Katalin (?-?, Somogyi János-Madarász Krisztina)

Gyermekeik: Nagy Gábriel (1772,Kutas-?), Nagy Sándor (1773,Kutas-?), Nagy Károly (1778,Jaád-?), Nagy Zsuzsanna (1782-1784), Nagy Eszter (1784,Csököly-?), Nagy Julianna (1787,Csököly-?),   Nagy Gergely (1789,Csököly-1860), Nagy Antal (1792,Csököly-?)

1798. márciusában Csokonai Vitéz Mihály náluk vendégeskedett, vejével Kis Bálinttal szívesen látták a költött, mivel Kis Debreceni születésű, így földije volt Csokonainak. Az utazás során a költő megbetegedett és már érkezése másnapján orvost kellett hozzá hívni Kaposvárról. Három hét kellett mire felgyógyult, ez idő alatt a lelkészlak vendégszeretetét élvezte, ahol annyira megszokta az őt ápoló prédikátor felesége Somogyi Katalin és lánya, hogy a családjuk tagjának tartották. Csokonai felgyógyulása után a faluban maradt rövid ideig, közben Kis Bálintot áthelyezték Hedrehelyre és a költő vele tartott.

Szélütés érte és több év betegeskedés után 1799-ben hunyt el Csurgón (?)