Nagy Gergely 1789-ben született Csökölyben, Nagy Gergely lelkész és Somogyi Katalin gyermekeként.

Tanulmányait Csurgón és Debrecenben folytatta. 1812 előtt Kisharsányban (Baranya vármegye) rektor, 1812-1814-ig Kadarkúton rektor, 1814-től Nemeskisfaludon (1817-ben felszenteltetett lelkésznek), 1819-től Kiskovácsiban, 1824-től Szabáson, 1830-tól Magyarladon, 1832-től 1860-ig Somogyjádon szolgált.

Felesége: Szigeti Mária - Nemes Szigethy Mária (1795-1862), Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Nagy Sámuel (1815-?), Nagy Károly (1816-?), Nagy Mária (1818-?), Nagy Imre (1820-?),  Nagy Sándor (1824-?), Nagy László (1826-?), Nagy Zsigmond (1828-?),  Nagy Albert (1834-1901)

1844-ben Somogy Vármegye Nemesi Közgyűléséhez fordult testvérével Nagy Antal bolhási református prédikátorral nemesi származásuk igazolása miatt. Erről bővebben itt olvashat!

Emléktábla a somogyjádi Református Templom falán

1860. január 2-án hunyt el, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Nagy Gergely sírja (Somogyjád)

Nagy János

Felesége: Fazekas Erzsébet ()

Gyermekeik: Nagy Mária (Somogyjád, 1785 - ?.)

Foglalkozása: Iskola tanító - A jádi református iskolának 1786 előtt tanítója.

Szolgálati helyei:

1786 előtt Somogyjád, rektor
1786 exmittáltatott nemeskisfaludi lelkésznek.
1791-ben felszenteltetett szentbenedeki lelkésznek.
1786–1790 Nemeskisfalud
1790–1797 Szentbenedek
1797–1798 Vásárosbéc

Nagy János 1789-ben született Magyaregresen.

Tanulmányait Csurgón és Debrecenben folytatta, majd tanulmányutat tett Németországban. 1816-1821 között Csurgón tanított, lelkészi teendőket is ellátott. 1821-től Nagydobszán, 1825-től 5 évig a jádi gyülekezet lelkipásztora, 1830-tól 1866-ig Nagykorpádon szolgált. A somogyi egyházmegye assessora 1840-ben felfüggesztik az assessori hivatalból.

1. Felesége: Szentgyörgyi Erzsébet (),

Gyermekeik: ?

2. Felesége: Berki Julianna (),

Gyermekeik: Nagy Julianna (1818-?), Nagy János (1820-?)

1866. január 31-én hunyt el Nagykorpádon.

Nagy Lajos 1918. február 10-én született Somogyjádhoz tartozó Galambos pusztán, Nagy Mihály és Ladiszlai Teréz gyermekeként.

Felesége: Birkás Erzsébet (1919-?, Birkás János-Göndöcs Rebeka), 1940. november 30-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Müller Ferenc és Borbás János somogyjádi lakosok voltak.

Gyermekeik: ?

A II. világháború alatt őrvezetőként szolgált, 1945. fenruár 12-én esett szovjet hadifogságba Budapestnél. Fogságának helye: 38. számú hadifogolytábor (Ukrán SZSZK - Izmaili terület --Renyi), ahonnan 1945. szeptember 29-én távozott hazájába (átszállították a 36. sz. táboron keresztül [Máramaros]Sziget állomás, jogcím: a SzU NKVD 00955 sz. 1945. 08. 13-i parancsa és a GUPVI 157. és 2222. sz. direktívája).

1990-ben hunyt el, sírja a somogyjádi temetőben található.

Forrás:

1.: Adatbázisok Online - Szovjet táborok magyar foglyai (Link)

Nagy Miháy 1751-ben született.

Foglalkozása: Iskola tanító - A jádi református iskolának tanítója (1776-ban már az - 1778-ban még itt van).

Felesége: Látrányi Szabó Ilona (1758-?), 1776. február 13-án kötöttek házasságot Somogyjádon.

Gyermekeik: Nagy Sándor (1778-?)

Nagy Zsigmond 1828. október 13-án született Szabáson, Nagy Gergely (aki 1832-1860 között somogyjádi lelkész ) és Somogyi Katalin gyermekeként.

Általános iskolai tanulmányai végén Csurgóra ment tanulni és 6 év ott tartózkodás után Pápán folytatta tanulmányait, de rövid idő múltán (1 év) Nagykőrös következett, itt sem maradt sokáig 2 év elteltével visszament Pápára és elvégezte a jogi szakot. Ezután vas megyében Körmenden tanítónak és orgonistának állt.

Részt vett az 1848/1849-es szabadságharcban, 1848. szeptember 10-én Kaposváron kelt összeírásban szerepel a neve mint honvéd.

1/2 év Körmendi tartózkodás után ismét visszament Pápára, hogy elvégezze a papi hivatalra vonatkozó tanokat. Az 1851/1952-ig iskolai évben a Pápai Református Kollégium teológia szakának IV. évfolyamos hallgatója.

1852. október 28-án letette az egyházmegyei vizsgát és 1 évig segéd lelkészi feladatokat látott el Somogyjádon.

1853. november 21-én Rév-Komáromban lelkészé felszenteltetett.

Felesége: ?

Gyermekeik: ?

Nemes Kálmán 1890. szeptember 1-én született Somogyjádon, Nemes István és Bata Zsófia gyermekeként. 1890. szeptember 7-én keresztelte Nagy Albert lelkész, keresztszülei: Tamás József-Varga Katalin és Kovács József-Varga Zsófia jádi lakosok voltak.

Felesége: Habakusz Zsófia (1897-?), 1912. november 26-án kötöttek házasságot Somogyjádon.

Az I. világháború alatt vadászként szolgált a Császári és Királyi 24. vadászzászlóaljban. 1915-ben betegség miatt kezelték Budapesten a 17. számú csapatkórházban.

Forrás: Nachrichten über Verwundete und Kranke ausgegeben am

Gyermekeik: Nemes Kálmán István (1917-?)

1958-ban hunyt el.

Nemes Kálmán sírja (Somogyjád)

Nemes Pál 1872. január 18-án született Somogyjádon, Nemes József és Györék Ilona gyermekeként.

Tényleges katonai szolgálatának 1893. októberétől 1896. októberéig a székesfehérvári Császári és Királyi 10. huszárezredben tett eleget.

Felesége: Bók Erzsébet (1881-1952), akivel 1897. március 30-án kötött házasságot Somogyjádon.

Gyermekeik: Nemes Pál (1905-1945)

Az I. világháború alatt népfelkelő szakaszvezőként szolgált, 1915. november 3.-án Pécsett a Magyar Királyi 19. honvéd gyalogezredhez vonult be, majd onnan Budapestre a 4. trénezredhez helyezték át. 1916. május 14. felmentették a szolgálat alól.

1940. február 16-án hunyt el szívbajban. Somogyjádon a belső temetőben van eltemetve.

Forrás:

Szakonyi Lajos - Markó Árpád: A magyar huszár: A magyar lovaskatona ezer évének története.

www.familysearch.org - Profil

Orbán Erzsébet 1834. januárjában született Kazsokban, Orbán János és Kelemen Éva leányaként.

Férje: Nagy Patczai János (~1817-1871), Somogyjádon éltek (Jád 73. (1871))

Gyermekeik: Patczai Katalin (1857-?), Patczai János (1860-1860), Patczai János (1861-?), Patczai Ferenc (1864-1868) és Patczai Zsófia (1866-1928).

1911. október 24-én hunyt el "aggkori végkimerülés"-ben, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Nagy Patczai János és Orbán Erzsébet sírköve (Somogyjád)

Orbán Éva 1853. november 12-én született Eddén, Orbán József és Novák Katalin gyermekeként. 1853. november 13-én keresztelte Nagy Zsigmond lelkész. Keresztszülei: Kert János-Nyúl Terézia, özvegy Szabó Sándorné Bata Erzsébet, Bata József-Szabó Zsófia és Varjú József-Csima Katalin.

1. férje: Bata János () 1874. január 15-én kötöttek házasságot, eskette őket Nagy Albert lelkész. Esküvői tanúik Kert József és Sámson Imre polgárok voltak.

Gyermekeik: Bata István (1878-?) és Bata Eszter (1879-?)

2. férje: Györék makk József (1851-1896) 1884. december 15-én kötöttek házasságot, esküvői tanúik: Kálmán György és Szabó József voltak. Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Györék Erzsébet (1888-?)

3. férje: nagy Varjú József (1852-1941), 1901. január 29-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik Rádi Sándor és Ifj. Márton József jádi lakosok voltak.

1941. február 6-án hunyt el, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Nagy Varjú József és Orbán Éva sírkőve (Somogyjád)

Orbán Pál 1849. szeptember 17-én született Kazsokon, Orbán János és Kelemen Éva református polgárok gyermekeként. 1849. szeptember 20-én keresztelték Kazsokban, keresztszülei Molnár János-Molnár Katalin és Taszári János-Nagy Judit polgárok voltak.

Foglalkozása: Csizamdia mester

Felelésége: Farkas Erzsébet (1860-1923, Farkas Julianna), Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Orbán Vilmos (1879-1915), Orbán Mária (1881-?), Orbán Julianna (1883-1905)

1907. november 25-én hunyt el Somogyjádon.

Forrás:

1. FamilySearch.org - Orbán Pál (1849. - 1907.) - csizmadia mester

Orbán Vilmos 1879. február 6-án született Somogyjádon, Orbán Pál csizmadia mester és Farkas Erzsébet gyermekeként. 

Felesége: Fodor Borbála (Gyulakeszi 1875-?, Fodor Antal-Szarka Zsófia), 1903. február 22-én kötöttek házasságot Kaposváron, esküvői tanúik Jankovics Imre és Bata Gergely csizmadia mesterek voltak. Kaposváron éltek a Kanizsai utca 36. szám alatt.

Gyermekeik: ?

Az I. világháborúban honvédként szolgált a Magyar Királyi 308. honvéd gyalogezredben. 1915. junius 7-én hősi halált halt az orosz harctéren. Halálesete bejegyezve a somogyjádi halotti anyakönyvbe 1921-ben. (Hal. 1921/3) 

Forrás:

1. Az első világháború veszteségi adatbázisa - Orbán Vilmos (1879. - 1915.) - csizmadia mester

2. Somogyjádi halotti anyakönyv 1917-1933 - 1921/3 Orbán Vilmos (1879. - 1915.) - csizmadia mester

3. FamilySearch.org - Orbán Vilmos (1879. - 1915.) - csizmadia mester

Pap Katalin 1861. november 23-án született Kazsokon, Pap János és Szabó Erzsébet gyermekeként.

1. férje: Kovács Pál (1858-1884), 1882. január 24-én kötöttek házasságot Kazsokon. Somogyaszalóban éltek.

Gyermekeik: Kovács Pál (1884-1968)

2. férje: Bók Sándor (1861-1903, Bók János-Mózs róka Erzsébet), 1889. április 30-án kötöttek házasságot Kazsokon, esküvői tanúik: Mózs József ,Tamás József, Biró Károly és Pap János polgárok voltak. Somogyjádon a 92. számú házban éltek.

Gyermekeik: Bók Eszter (1891-1970)

1934. május 7-én délután 4 órakor halt meg, a somogyjádi belső temetőben van eltemetve.

Bók Sándor és Pap Katalin sírköve a somogyjádi belső temetőben

Patczai János 1864. október 18-án született Somogyjádon, Patczai Ferenc és Porga Erzsébet gyermekeként. 1864. október 23-án keresztelte Nagy Albert lelkész, keresztszülei: Hideg István-Budai Anna és Háncs Ádám-Borbás Anna polgárok.

1. felesége: alsó Varga Erzsébet (1869-?, alsó Varga János-Korcz Erzsébet), 1888. január 9-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Taranyi József és Varga József polgárok voltak.

Gyermekeik: Patczai János (1889-1936)

 2. felesége: Varjú Erzsébet (1879-1940, Varjú János-Somodori Ilona)

 Gyermekeik: ?

1936. március 8-án hunyt el Somogyjádon, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Patczai János 1889. május 21-én született Somogyjádon, Patczai János és alsó Varga Erzsébet gyermekeként. 1889. május 26-án keresztelte Nagy Albert lelkész, keresztszülei: Kálmán Lajos-Varga Erzsébet, Habakusz István-Bók Zsófia és Dakos Pál-Turós Katalin jádi lakosok voltak.

1907-ben vagy 1908-ban érkezett az Egyesült Államokba.

1917-ben az USA-ban élt (1502 Kendall St., South Band, Indiana) 1.

Felesége: Barassó Eszter (1902-1930), 1919. október 29-én kötöttek házasságot South Bend városában.

Gyermekeik: John Pacay (1920-1960) és Richard E Pacay (1928-1965)

1936-ban hunyt el, sírja a Hungarian Sacred Heart Cemetery-ben (South Bend, St. Joseph County, Indiana, USA) található.

John Pacay sírja (Forrás: www.findagrave.com)

Források:

1. United States World War I Draft Registration Cards, 1917-1918

 Patczai János katonai regisztrációs kártyája, 1917 (US World War I Selective Service System Draft Registration Cards)

Pallay Mária 1893. április 5-én született Nagybocskón, Pallay Sándor és Flórián Mónika gyermekeként.

Iskoláit Máramarosszigeten és pécsett végezte. 

1914-től mint postai kisegítő lépett szolgálatba a somogyjádi postán, majd mint kiadó. 1921-ben nevezték ki postamesternek. 

Férje: Márczi Lajos (1890-?), 1940. május 30-án kötöttek házasságot Somogyjádon.

Gyermekeik: ?

_________________________________________________________________________________________

1. Somogy vármegye és Kaposvár Megyei Város általános ismertetője és címtára az 1932. évre, 211 p.

Nagy Patczai János ~1817-ben született.

Felesége: Orbán Erzsébet (~1834-1911), Somogyjádon éltek (Jád 73. (1871))

Gyermekeik: Patczai Erzsébet (1856-), Patczai Katalin (1857-?), Patczai János (1860-1860), Patczai János (1861-?), Patczai Ferenc (1864-1868) és Patczai Zsófia (1866-1928).

1871. december 4-én hunyt el "torok daganat" következtében, 1871. december 6-án temette Nagy Albert lelkész a somogyjádi belső temetőben.

Nagy Patczai János és Orbán Erzsébet sírköve (Somogyjád)

Patczai Katalin 1853. április 8-án született Somogyjádon, Patczai János és Benyár Katalin gyermekeként. 1853. április 10-én keresztelte Nagy Zsigmond lelkész, keresztszülei: Fekete Ferenc-Domokos Erzsébet, Fábos József-Lázár Katalin és Györék János-Varjú Ilona voltak.

Férje: Györék makk József, 1874. január 13-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Györék János és Taranyi József voltak.

Gyermekeik: Györék József (1875-?) és Györék makk Zsófia (1880-1885).

Györék makk Zsófia 1880. október 27-én született Somogyjádon, 1880. október 31-én keresztelte Nagy Albert lelkész. Keresztszülei: Varjú József-Bognár Erzsébet és Balog Sámuel-Tóth Erzsébet voltak. 1885. január 6-án Somogyjádon hunyt el "torok baj" következtében. 1885. január 8-án Nagy Albert lelkész temette a somogyjádi belső temetőben.

1882. június 17-én hunyt el máj és lép daganat következtében, 1882. június 19-én temette Nagy Albert lelkész a somogyjádi belső temetőben.

Pál Lajos 1891. október 10-én született Öcs-ön, Pál József és Egyed Erzsébet gyermekként. 

Az I. világháborúban népfelkelőként szolgált a pécsi Magyar Királyi 19. honvéd gyalogezred, 5. századában. 1915-ben betegsége miatt Frolmleiten-i egyleti tartalék kórházban kezelték.

Forrás: Nachrichten über Verwundete und Kranke ausgegeben am (1915)

Felesége: Kozári Rozália (1900-1974), 1921-ben kötöttek házasságot Magyaregresen, Somogyjádon, a Rákóczi utca **. szám alatt éltek.

Gyermekeik: Pál Lajos (1921-1944), Pál Irma (1925-1985)

1968. február 27-én hunyt el "szív-tüdő asthma" következtében, sírja Somogyjádon, a belső temetőben található.

Pál Lajos és Kozári Rozália sírja (Somogyjád)

Pap Mihály 1893-ben született, Pap Mihály és Tóth Rozália gyermekeként.

Foglalkozása: Csikós, Somogyjádon élt.

Az I. világháború alatt népfelkelőként szolgált a a Magyar Királyi 19. honvéd gyalogezred, 10. századában. 1915. május 8-án halt hősi halált a visszavonuló ellenség üldözése közben a Galíciai, tavaszi hadjárat kezdetén, Miholovicznál.

Forrás: Somogyjádi halotti anyakönyvek (1916), Verlustliste ausgegeben am (1915)

Pap Mihály halotti anyakönyvi bejegyzése (Somogyjád)

Pap Sándor 1872. augusztus 13-án született Somogyjádon, Pap István és Mózs Erzsébet gyermekeként. 1872. auguszus 18-án keresztelte Nagy Albert lelkész a somogyjádi református templomban, keresztszülei: Turós Péter-Bencze Katalin, Fábos József-Patczai Katalin, Tarján János-Györék Katalin és Boros István- Márton Zsófia jádi polgárok voltak.

Felesége: ?

Gyermekeik: ?

1912. február 21-én érkezett Amerikába (Halifax, Halifax, Nova Scotia, Canada) a Camponello nevű hajó fedélzetén. (Link.)

Patczai Zsófia 1866. február 13-án született Somogyjádon, Patczai János és Orbán Erzsébet gyermekeként. 1866. február 17-én keresztelte Nagy Albert lelkész, keresztszülei: Németh Vendel-Török Katalin és Háncs Ádám-Borbás Anna voltak.

Férje: Györék Mihály János, 1884. november 25-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Mózs József és Bata József voltak.

Gyermekeik: Györék Sándor (1886-1929) és Györék Eszter (1893-?)

1928. augusztus 3-án hunyt el "szívtúltengés" következtében, Sírja a Somogyjádi temetőben található.

Györék M János és Patczai Zsófia sírköve (Somogyjád)

Pintér Ferenc 1910-ben született Somogyjádon.

A II. világháború alatt honvédként szolgált, szovjet hadifogságba került. 1945. szeptember 1-én távozott a 176. számú fogadó-továbbító táborból (FPPL 176). 1945. október 4-én távozott az SZPV-5 hadifogoly gyüjtőtábor, majd 1945. október 24-én a 36. sz. fogadó-továbbító táborból (FPPL-36) átadták, 5. sz. hadifogoly-gyűjtőpontnak (Máramarossziget).

Forrás:

1.: Adatbázisok Online -  Szovjet táborok magyar foglyai

2.: Adatbázisok Online -  Szovjet táborok magyar foglyai

3.: Adatbázisok Online -  Szovjet táborok magyar foglyai

Pollák Imre 1901-ben Somogyjádon, Pollák Imre gyermekeként.

Felesége: ? (), Budapesten élt.

A háború alatt munkaszolgálatra hívták be a 101/36 Munkás Ezredhez. 1944. november 16-án esett orosz hadifogságba Jászapátinál.

Fogságának helye: 299/5. Hadifogoly Tábor, SZEVASZTOPOL

1945. március 16-án hunyt el a 299/5. Hadifogoly táborban. Temetésének helye: Hadifogoly Temető, FEODOSZIJA

www.katonakagulagon.hu

Précsényi István 1893-ban született Gagybátorban.

Rész vett az I. világháborúban, 1915-ben vonult be és harcolt az olasz, orosz és román fronton. 1919-ben szerelt le, mint hadnagy, megkapta a Sign. Laud. a kardokkal, Károly csapatkeresztet és a háborús emlékérmet. Később szolgált a Nemzeti Hadseregben is. 1.

Tanítói pályáját 1917-ben, mit osztálytanító a Tolna megyei Pálfán kezdte meg. 1925 óta Somogyjádon tanít. 1932-ban Levente főoktató, az iskolán kívüli népművelő előadások vezetője. 2.

Foglalkozása: Iskola tanító - A jádi református iskolának 1925-től 1943-ig tanítója.

Felesége: ?

Gyermekeik: ?

Précsényi István tanító gyermekei

Radics János 1909-ben született Somogyjádon, Radics János gyermekeként.

Felesége: ? (), Somogyjádon élt.

Gyermekeik: ?

A háború alatt honvédként szolgált a 6. gyalogezrednél. 1944. szeptember 9-én esett orosz hadifogságba Budapestnél. 

Fogságának helye: 299. hadifogoly tábor, SZIMFEROPOL (Ukrán SZSZK-Szimferopol)

1945. március 14-én hunyt el a 299. hadifogoly táborban. Temetésének helye: 299. hadifogoly tábor temetője, FEODOSZIJA.

Forrás:

www.katonakagulagon.hu

Rákár György Somogyjádon élt.

Az I. világháborúban címzetes őrvezetőként szolgált a Császári és Királyi 44. gyalogezred, 1. utász osztagánál. 1917-ben megsebesült.

Forrás: Verlustliste ausgegeben am (1917)

Rádi Gyula 1886. február 12-én született Somogyjádon, Rádi Sándor és Molnár Erzsébet gyermekeként. 1886. február 21-én keresztelte Nagy Albert lelkész, keresztszülei: Nagy Albert-Ágoston Etelka és Pete Sándor-Tollasits Róza.

Az I. világháborúban póttartalékosként szolgált a Császári és Királyi 44. gyalogezredben. A halotti anyakönyvi kivonat szerint 1914. december 28-án halt hősi halált Debovagora-nál (Orosz harctér).

vitéz Rádi Sándor 1884. április 10-én született Somogyjádon, Rádi Sándor és Molnár Erzsébet gyermekeként.

1. felesége: Járfás Eszter (1892-1960, kis Járfás Ferenc-Járfás Eszter), 1910-ben kötöttek házasságot Somogyjádon.

Gyermekeik: Rádi Eszter (1913-1984)

Részt vett az I. világháborúban, mint főtüzér. Felvették a vitézi rendbe 1927-ben.

1917. december 14-én Járfás Esztertől elvált.

2. felesége: Varjú Lídia (1895-?, Varjú Sándor-Lázár Zsófia), 1918-ban kötöttek házasságot Somogyjádon.

Gyermekeik: Rádi Eszter (1919-1920), Rádi Sándor (1921-?)

1932-ben hunyt el Somogyjádon.

Forrás:

Rudics János 1916-ban született Somogyjádon, Rudics János és ? ? gyermekeként.

Felesége: ?, Pusztamagyaródon éltek.

Gyermekeik: ?

A háború alatt honvédként szolgált az 5. Gyalog Hadosztálynál (vagy a 108. számú hadtáp zászlóalj vagy a 10. gyalogezred 8. zászlóaljánál. 1945. január 6-án esett orosz hadifogságba Budakeszinél.

Fogságának helye: 144/15. hadifogoly tábor, KAGYIJEVKA, 176. hadifoly tábor, FOKSÁNY.

1947. szeptember 9-én hunyt el a 76. hadifoly táborban. Temetésének helye: Hadifogoly temető, FOKSÁNY 7/19. PARCELLA/SÍR.

Forrás: www.katonakagulagon.hu

Sándor Ferenc 1908. május 17-én született a Somogyjádhoz tartozó Galambos pusztán, Sándor József és Müller Mária gyermekeként.

Felesége: ? ()

Gyermekeik: ?

A II. világháború alatt honvédként szolgált, 1945. április 3-án esett szovjet hadifogságba. Fogságának helye: 2 számú Szovgavany hadifogolytábor, Habarovszk vidéke, Oroszországi SZSZSZK / L-2, ahonnan 1948. április 28-án átszállították a 36. sz. táborba [Máramaros]Sziget repatriálás céljával.

1970-ben hunyt el.

Forrás:

1.: Adatbázisok Online - Szovjet táborok magyar foglyai (Link)

Sámson Ferenc 1864-ben született Somogyjádon, Sámson József és Gergely Rozália gyermekeként.

Felesége: Bogdán Borbála (1872-1938, Bogdán József-Márián Anna), Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Sámson Rozália (1895-1960)

1946. április 6-án hunyt el "agyvérzés" következtében, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Sámson Ferenc sírja (Somogyjád)

Sámson István 1894. március 8-án született Somogyjádon, Sámson László és Farkas Terézia gyermekeként.

Az I. világháború alatt gyalogosként szolgált a Császári és Királyi 44. gyalogezred, 13. századában. 1915. év elején betegsége miatt a 11. számú prágai hadikórházba szállították gyógykezelésre.

1. felesége: Varjú Erzsébet (1903-1923), 1920-. április 12-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik Farkas Lajos (Osztopán) és Habakusz János (Somogyjád) voltak. Somogyjádon éltek, de felesége 1923-ban elhunyt.

Gyermekeik: -

2. felesége: Klikk Mária (1905-1985), 1924. február 23-án kötöttek házasságot Magyaregresen, esküvői tanúik Biró György és Kurják György várdai lakosok voltak.

Gyermekeik: Sámson Magda (1925-), Sámson László (1926-2009), Sámson Béla József (1929-), Sámson Gyula (1931-2019), Sámson Lajos (1934-), Sámson Tibor (1940-), Sámson ? (?-?)

1974-ben hunyt el (Bázakerettye)

Sámson Pál 1920. szeptember 15-én született Somogyjádon, Sámson Pál és Berkes Anna gyermekeként.

Felesége: Hosszú Gizella (1922-2001), Somogyjádon éltek.

Részt vett a II. világháborúban.

1996-ban hunyt el, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Sámson Pál 1885. október 4-én született Somogyjádon, Sámson József és Keczeli Katalin gyermekeként. 

Felesége: Berkes Anna (1889-1966), 1908. november 10-én kötöttek házasságot Simonfán, Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Sámson József (1912-1912), Sámson Pál 1914-1914), Sámson Pál (1920-1996)

1914-ben vonult be póttartalékosként a Császári és Királyi 44. gyalogezredhez, mellyel a szerb és az olasz fronton harcolt. 1917. május 23-án esett olasz hadifogságba. Fogságának helye: Avezzano, Olaszország, ahol 2,5 évet töltött. 1919. októberében szerelt le, megkapta az II. osztályú ezüst vitézségi érmet.

Forrás: Somogy Megye Adattára 1937, Verlustliste ausgegeben am (1/39144)

1953. április 9-én hunyt el "lábüszkösödés" következtében, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Sámson Pál és Berkes Anna sírköve (Somogyjád)

Sámson László 1880. április 7-én született Somogyjádon, Sámson György és Pacsai Mária gyermekeként.

Felesége: Tömör Julianna (1885-1965, Tömör István-Kiglics Mária), 1904-ben kötöttek házasságot Somogyjádon.

Gyermekeik: Sámson Mária (1905-?), Sámson Gyula (1906-1948)

Az I. világháborúban póttartalékosként szolgált a Császári és Királyi 19. gyalogezred, géppuskás egységénél. 1916-ban megsebesült az orosz harctéren.

Forrás: Verlustliste ausgegeben am (1916)

1956. február 29-én hunyt el "torokrák" következtében, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Sámson László és Tömör Julianna sírköve (Somogyjád)

Sámson Rozália 1895. február 25-én született Somogyjádon, Sámson Ferenc és Bogdán Borbála gyermekeként.

Férje: Helman János (1886-1957), 1911-ben kötöttek házasságot Somogyjádon.

Gyermekeik: Helman Gyula (1913-1987)

1960. július 6-án hunyt el, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Helman János és Sámson Rozália sírja (Somogyjád)

Sleinicz Julianna 1905?-ben született, Sleinicz György és Csonka Anna gyermekeként.

A történtekre így emlékszenek helyiek: Galambos pusztán az Eszterházi uradalomban dolgozott házi cselédként. Franta György intéző megerőszakolta, ezt a 18 éves leány nem tudta feldolgozni és öngyilkos lett.

1923. január 4-én megmérgezte magát, sírja a volt Galambos pusztai temetőben található.

Sebő Pál 1760-ban született.

Foglalkozása: Iskola tanító - A jádi református iskolának 1780-tól 1782-ig? tanítója.

Felesége: Poka Kovács Zsuzsanna (?-?), 1781. április 29-én kötöttek házasságot Somogyjádon.

Gyermekeik: Sebő János (1782-1782), Sebő Borbála (1784-1784), Sebő Pál (1786-1786), Sebő János (1787-?) Sebő Borbála (1790-?), Sebő Zsuzsanna (1792-?), Sebő Dániel (1794-?), Sebő Pál (1795-?), Sebő Zsófia (1797-?), Sebő Éva (1799-?)

Szolgálati helyei:

1780– Somogyjád, rector

1782–1783 Somogyhatvan (1782. március 27-én exmittáltatott hatvani lelkésznek.)
1784–1799 Magyaratád
1799–1802 Kaposszentbenedek
1802–1816 Alsósegesd
1816–1824 Kisbajom
1824– Kaposmérőbe rendelték
1824. március 21.–1839. március 12. Beleg
1839-ben lemond hivataláról.

Sipos Ilona ~1802-ben született, Sipos János és ? gyermekeként.

Férje: Járfás János (1799-1877), 1823. január 7-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Nagy Sándor, Járfás Ferenc, Varga József, Bata Sámuel és Somodori József jádi lakosok voltak.

Gyermekeik: Járfás Erzsébet (1824-1825), Járfás Sámuel (1829-1870), Járfás János (1832-1882), Járfás József (1839-1907)

• Járfás Erzsébet 1824. decemberében született Somogyjádon, Járfás János és Sipos Ilona gyermekeként. 1824. december 24-én keresztelték. 1825-ben halt meg.

1851. április 15-én hunyt el 49 évesen, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Somogyi Istvánról anyakönyvi bejegyzést nem találtunk.

Neve szerepel a somogyjádi I. világháborús emlékművön.

Solymosi János 1920. július 27-én született Pusztaracson, Solymosi Mária gyermekeként.

Felesége: Csalos Rozália (1911-?, Csalos János-Fekete Erzsébet), 1943. december 18-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik Farkas Lajos (Osztopán) és Valkó István (Gamás) voltak.

Gyermekeik: ?

A II. világháborúban honvédként szolgált, szovjet hadifogságba került, ahonnan 1948. november 29-én tért haza. (1)

Forrás:

A Szovjetunióból hazatért hadifoglyok névjegyzéke (1946–1949)

Somogyi Sándor 1908-ban született Somogyjádon, Somogyi András és ? ? gyermekeként.

A háború alatt honvédként szolgált. További információval nem rendelkezünk katonai szolgálatáról, csak az biztos, hogy orosz hadifogságba esett.

Fogságának helye: 238. hadifogoly tábor,, SZARATOV, 5131. hadifogoly kórház, RTYISCSEVÓ.

1945. január 28-án hunyt el a 5131. hadifogoly kórházban. Temetésének helye: 5131. hadifogoly kórház temetője, RTYISCSEVÓ.

Forrás: www.katonakagulagon.hu

Stamler Imre Somogyváron született 1933-ban. Községünk Somogyjád Díszpolgára címet adományozott részére 2001-ben. Születésének helye meghatározta későbbi pályafutását. Somogyország és a megye hajdani székhelyének múltja annyira felkeltette érdeklődését, hogy 1952-ben középiskolai tanulmányait követően egyetemre szeretett volna menni. Magyar-történelem szakos tanár akart lenni. De nem engedték tovább tanulni.

Tanítói pályafutását Bogátpusztán kezdte, ahol 7 éven keresztül tanította a pusztai gyerekeket. Élete legboldogabb időszakaként emlékszik vissza ezekre az időkre. Jó munkája elismeréseként 1959-ben, 26 évesen, Somogyjádra helyezték körzeti-iskola igazgatónak. Irányítása alatt 2 éven belül felszámolták a váltakozó tanítást, 3 év múlva pedig bevezették a párhuzamos tanítást a felső tagozaton, 1962-ben felépült az új, nyolc tantermes körzeti iskola. Azóta Somogyjádra járnak az alsóbogáti, eddei és a várdai felső tagozatos diákok is. Minden tantárgyhoz szaktanárt alkalmazott, kialakította a mai oktatási rendszert. Az új tantermek és a napközi mellett az iskola kiegészült 2 politechnikai műhellyel is. Megyei viszonylatban elsőként hoztak létre szaktantermeket. Irányítása folymán arra törekedett, hogy a tanulásban, sportban, munkában a tanítványok állandóan versenyezzenek, mert az egész világon verseny folyik az emberek között. Megyei szinten is az elsők között voltak a somogyjádi diákok a különböző versenyeken. 1966-ban megkérte Illyés Gyulát, hogy írjon egy oratóriumot Somogyjádnak az emberi hatalomról. (Ezt követően kezdte el kutatni a magyarság hatalmának születését Somogyban.) Ekkor vált országos hírűvé Somogyjád Illyés Gyula Az éden elvesztése című írása által. Később pedig az erre válaszul Déry Tibor által írt Szembenézni című oratórium alapján. Legfőbb elve az volt, hogy a gyermekek boldogságban töltsék el iskolai éveiket és mindegyik szeretettel gondoljon vissza azokra. 1991-ben a körzeti általános iskola újabb négy tanteremmel, korszerű tornateremmel, új konyhai és éttermi részekkel és műhelyekkel bővült, 1992-ben pedig felvette Illyés Gyula nevét, az író somogyjádi kötődése miatt. Tantestületének szaktanárait a megye legjobbjai között emlegették. Nyugdíjzásáig, 1994-ig arra volt a legbüszkébb, hogy tanítványai jól helyt álltak a középiskolákban, főiskolákon, egyetemeken. A somogyjádi Illyés Gyula Általános Iskola híres volt a vezetése alatt kialakult magas követelmény rendszeréről és a szeretetről. Tantestületével együtt mindent elkövettek azért, hogy Somogyjád kultúrája, politikai élete demokratizálódjon és, hogy sorsunkat lehetőleg mi irányítsuk és ne csak mások.

Somogyország történelme, múltja iránt fiatal kora óta érdeklődik. Somogyvár volt rá a legnagyobb hatással. Régészeti kutatásai során megtalált 24 fejedelmi és királyi vaskohászati lelőhelyet. Kiderült, hogy Somogyban ép kohós műhelyek, vasüzemek és kohászati telepek találhatók. Az egyik ilyen feltárt műhelyt 1996-ban mutatták be Somogyfajszon. Ott azóta is működik az Őskohászati Múzeum. A bű-bodrogi vasüzem bemutatása azonban eddig még nem sikerült, a későbbiekben várhatóan erre is sor kerül majd.

Jelenleg a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetem Pusztakovácsiban található tagozatának vezető tanára. A honfoglalókról és Somogyországról, a magyarság hatalmának születéséről tart előadásokat. Az egyetem azért került Pusztakovácsiba, mert a szomszédban, Somogyfajszon, van Európa első öskohászati múzeuma, a magyarság honfoglaláskori emlékhelyén: "Ezt az alkotást önként, szabad emberek összefogásával alkottuk a magyarság dicsőségére. - Mondta Stamler Imre.- Ebben az eredményben benne van tanítványaim munkája és a mai somogyjádi faluvezetés munkája is. A világot akkor tudjuk jobbá, szebbé tenni, ha képesek vagyunk egymást szeretni és képesek vagyunk ezért áldozatokat hozni. Ez adja az élet értelmét és szépségét."

Forrás: Somogyjád Község Honlapja (www.somogyjad.hu)

Szántó György 1894. augusztus 10-én született Somogyjádon, Szántó József és Kelemen Verona gyermekeként.

Az I. világháború alatt gyalogosként szolgált a Császári és Királyi 53. gyalogezred 7. századánál. Valamikor a háború alatt megsebesült.

1919-ben Somodorban élt.

Felesége: Horváth Julianna (1897-1966, Horváth Ferenc-Cseresnyés Erzsébet), 1919. január 18-án kötöttek házasságot Magyaratádon, esküvői tanúik Horváth István somodori és Bertalan Pál magyaratádi lakosok voltak.

Gyermekeik: Szántó György (1925-), Szántó Mária (1931-)

1953. február 20-án hunyt el Somogyjádon, sírja a somogyjádi külső temetőben található.

Szabó József 1923. december 5-én született Hetesen, Szabó József és Szerencsés Mária gyermekeként.

A II. világháborúban honvédként szolgált, szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947. július 18-án tért haza Magyarországra, rangja, beosztása ekkor civil (1).

Felesége: Tóth Ilona (1932-?, Tóth György-Hampók Erzsébet), 1948. december 29-én kötöttek házasságot Somogyjádon, eskűvői tanúik Volmi Imre (Várda) és Tóth Ferenc (Pusztakovácsi) voltak.

Gyermekeik: ?

Forrás:

1.: A Népjóléti Minisztériumnak megküldött névjegyzékek a visszatért hadifoglyokról  (link)

2.: Adatbázisok Online - Szovjet táborok magyar foglyai (Link)

Szabó József 1896-ban született.

A világháború alatt gyalogosként szolgált a Császári és Királyi 34. gyalogezred, 1 századában. 1918-ban hősi halált halt. Neve szerepel a somogyjádi I. világháborús emlékművön:

Veszteség lajstrom, 1918. március-április (661-668. szám)1918-03-19 / 661. szám

Szabó Lajos 1887-ben született Somogyjádon.

Az I. világháborúban huszárként szolgált a Császári és Királyi 10. huszárezred, 4. huszárszázadánál. 1914-ben hastífusz miatt szállították a budapesti Szent László kórházba. Itt hunyt el 1914. november 19-én. 1914. november 22. temették a Kőbányai Központi temetőben, sírjának helye: 16/VI. parcella 2. sor 6. sír (egyéni).

(Forrás: Nachrichten über Verwundete und Kranke ausgegeben am (1915), www.hadisir.hu.

Szabó Lajos 1876. szeptember 16-án született Somogyjádon, Szabó János és Horváth Julianna gyermekként.

Felesége: Orbán Mária (1881-1953), 1900. augusztus 23-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Habakusz János és Egyed viszi Mihály jádi lakosok voltak.

Gyermekeik: Szabó -(fiú) (1901-1901), Szabó Lajos (1901-1901), Szabó Lajos (1904-?), Szabó Kálmán (1907-1978)

Az I. világháborúban népfelkelőként szolgálta Magyar Királyi 19. honvéd gyalogezred, 2. századában. 1916-ban sebesült meg az orosz harctéren.

Forrás: Verlustliste ausgegeben am (1916)

1950-ben hunyt el Somogyjádon.

Szabó Péter 1781-ben? született.

Foglalkozása: Iskola tanító - A jádi református iskolának 1823-tól - 1830-ig tanítója.

Felesége: Fejes Éva (?-?, ), 

Gyermekeik: Szabó Sámuel (1805-?), Szabó Róza (1807-?), Szabó István (1808-?), Szabó Erzsébet (1810-?)

Tanítói pályája:

1807 előtt Nagykorpád
1806–1811 Kadarkút
1811–1815 Szilvásszentmárton
1815–1818 Kadarkút
1818–1822 Zselickisfalud
1822–1823 Szomajom
1823–1830 Somogyjád és jegyző is.
1830–1832 Dombó
1832–1837 Kadarkút

1837. február 10-én hunyt el Kadarkúton.