Kimutatás Jaád községbeli és a hozzá tartozó pusztákon létező Iparos és kézműveseknek:

Kelt Jaádon február hó 23án 1869 Göncz Benedek jegyző

Forrás: BŐSZE SÁNDOR: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 36. Kaposvár 2005. - Récsei Balázs: Somogy kereskedőinek és iparosainak összeírása 1869-ben. Forrásközlés (114. oldal)

Forrás: Récsei Balázs: Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás Somogy megyei adatai

"Községünk nevét az oklevelek először 1329-ben említik. Akkor még Jaad alakban szerepel, a Laki Thuz család birtokaként. 1484-ben Lak (a mai: Öreglak) várához tartozott. Az 1536. évi adólajstromban már két ilyen nevű helység is található: Alsó-Jaad és Jaad Alberthi. Az 1700-as évek elejéig a Perneszi család tulajdonában volt, 1715-ben viszont már az Esterházyak igazgatták a térség ügyeit. Ekkor a krónikák szerint 13 család lakta a falut. A krónikákból az is kiderül, hogy Somogyjád ebben az időben települt a harmadik - jelenlegi - helyére.

Először, még az 1500-as évek előtt, a Galambos puszta környékén álló vár védelmét élvezte. Az erődítmény ma már nem látható, a puszta pedig a környező mezőgazdasági terület része. A falu lakói a török hódoltság alatt költöztek át a Másjádi-dűlőbe. Ez volt községünk történetének második állomása, majd a XVIII. században jött a harmadik.

Somogyjád mai határának délnyugati részén, az Apánka erdőben, egy sírdomb feltárásakor nagyobb urnákat találtak a régészek.

A világháborúk után a helyi tanácsot 1955-ben alapították meg. 1958-ban létrejött az Augusztus 20. Mgtsz, amely nem sokkal később az eddei, húsz év múlva pedig a várdai szövetkezettel egyesült. Településünk 1971-ben Edde, Alsóbogát és Várda közös tanács székhelye lett. Hat évvel később Osztopánt és Bodrogot is közigazgatásilag hozzánk csatolták.

1962-ben épült a körzeti általános iskola, a diákok azóta is ide járnak Várdáról, Eddéről és Alsóbogátról. 1985 és 1990 között az alsó tagozatosok tantermeit áttelepítették a nagy iskolához, s felépült egy négy tantermes, tornateremmel, műhelyekkel, valamint egy 350 adagos konyhával, tágas ebédlővel ellátott másik iskolaépület is.

A XVIII. század végén épült a késő barokk stílusú református templom, amely ma Somogyjád egyetlen műemléke. A katolikus templomot 1977-ben építtettük Szigetvári György kaposvári építész tervei alapján. A lakók 60 százaléka római katolikus, több mint egyharmada református, s mintegy 5 százaléka tartozik más felekezethez.

A település az 1990-es években csaknem teljesen beépült, arculata sokat változott.

Somogyjád és Várda között található a falu egyetlen lakott külterülete, Magyaróvölgy. E településrész a községtől egy kilométerre, a főút mentén fekszik, az egykori majorság területére épített szolgálati lakásokból alakult ki. Itt egykor állattartó telep működött."

Forrás: Somogyjád Község Honlapja ( http://www.somogyjad.hu/index.php?mode=4 )

A táblázat forrása: Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914. Kaposvár 1995. - VII. Kivándorlás Amerikába (170. oldal)

A malom valamikor az 1950-es években.

A malmot 1864-ben alapították az 1930-as években Horváth Imre tulajdonában volt, majd halála után felesége irányította. 1949-ben bezárták és államosították.

Egy másik kép ebből az időszakból:

(Kattintcson a képre a nagyításhoz!)

"A Magyarország feletti légi háború egyik legemlékezetesebb napja 1944. március 17. volt. Az országhatárt délnyugat felől átlépő, s Budapest irányába haladó közel 70, vadászkíséret nélküli amerikai Liberatort (B-24) a Balaton felett tizenegy darab magyar Messerschmitt Me-109. G. támadta meg. Az első magyar-amerikai Somogy és Zala megyék feletti légi harcban két magyar gépet lőttek le. Az egyik vadászrepülő Szabadhidvég mellett mintegy két méter mélyen a földbe fúródott.'11 Ezen a napon a megyében 22 településre hullott bomba. Andocsról 9, Zimányból 9, Felsőmocsoládról 3, Kisbárapátiból 14, Somogyiadról 7, Jutából 5, Magyaregres-ről 12, Kaposú/lakról 13, Kaposmérőből 12, Kadarkútról 7, Kőkútról 12, Nágocs-ról 6, Zicsből 4, Bábonymegyerből 11, Rinyabesenyőről 19, Hácsré)l 1, Inkéről 2, Kaposvárról 9, Ecsenyből 12, Kéneséről 2, HomokszentgyörgyréSl 7, Kálmáncsáról 8 és a Kadarkútfjoz tartozó Kerékpusztáról„ több " bombát jelentettek. A robbanószerkezetek Somogyjád (Marótvölgy-puszta), Magyaregres, Kaposújlak, Kőkút, Kaposvár (Hősök temetője) és Kerékpuszta kivételével a szántóföldekre, a lakott területektől viszonylag távolabb értek földet. Ennek köszönhetően csupán a kerékpusztai cselédek között történt egy kisebb személyi sérülés."

(Hivatkozás: SZILI FERENC: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 26. Kaposvár 1995. - Bősze Sándor: Adatok az angolszász szövetségesek Somogy megyét ért bombázásairól (1942. szeptember -1944. október) (335. oldal))

Baán Árpád 1898. február 13-án született Somogyjádon, Baán József és Willingsdorfer Rozália gyermekeként. (1)

1916-ban érettségizett Pécsett a Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziumában. (2)

1925-ben orvostanhallgató, Kaposváron él ekkor. (3)

Felesége: ? ()

Gyermekeik: ?

1936-ban ezredorvos (Sopron) - (2)

A II. világháború alatt orvos alezredesként szolgált. (4) 

1981-ben hunyt el. (1)

Forrás:

1. Somogyjád község születési anyakönyve 1898. évből.

2. Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1935 - XI. A Ciszterci Diákszövetség

3. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1925. (44. évfolyam 1-53. szám)1925-06-11 / 24. szám

4. Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1944 (1-43. szám)

Bata Elek 1918. július 27-én született Somogyjádon, Bata István és Bognár Erzsébet gyermekeként.

1937-ben a csurgói református gimnázium ifjúsági elnöke.

1938-ban beiratkozott a Budapesti Református Theológiai Akadémiára.

1940-ben A Soli Deo Gloria Református Diákszövetség alsós fiú titkára.

1941-ben segédlelkész a budapesti egyházmegyében (Külső Üllői-út)

1943-ban a Solti egyházmegyében, Kunszentmiklóson teljesít segédlelkészi szolgálatot.

Felesége: Papp Sára (1924-2007)

Gyermekeik: ?

1948-1957-ig Gigén teljesít lelkészi szolgálatot.

Bata Elek ref. lelkész 1957-ben - (1)

1957-től 32 éven át hetesi lelkészként szolgál.

Bata Elek nyugalmazott ref. lelkész nejével Pap Sárával (Kaposvár, 1994) - (1)

2001-ben hunyt el, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Bata Elek és Papp Sára sírja (Somogyjád)

Forrás: 

Képek:

(1) : Selyem Tóth Sándor facebook oldalán található képek Bata Elek ref. lelkészről. 

Bata Erzsébet 1846. júniusában született Somogyjádon, Bata József és Járfás Ilona gyermekeként. 1846. június 7-én keresztelte Nagy Gergely lelkész, keresztszülei: Györék Péter-Csapó Erzsébet, Egyed Kovács  Ferenc-Kovács Eszter és Taranyi Péter-Acsai Anna voltak.

1. férje: Mózs Ferenc (1838-1888, Mózs Ferenc-Tóth Katalin), 1868. január 22-én kötöttek házasságot Somogyjádon, eskette őket: Nagy Albert lelkész. Esküvői tanúik: Járfás István és Tar János voltak.

Gyermekeik: Mózs Ferenc (1880-?)

2. férje: Varjú József (1857, Varjú Ferenc-Somodori Erzsébet), 1889. november 19-én kötöttek házasságot Somogyjádon, eskette őket: Nagy Albert lelkész. Esküvői tanúik: Varjú István és Kálmán Ferenc voltak.

1928-ban hunyt el.

Mózs Ferenc és Bata Erzsébet sírköve a somogyjádi belső temetőben.

Bata Gergely 1865. március 5-én született Somogyjádon, Bata József dombi és Bók Katalin gyermekeként. 1865. március 10-én keresztelték, keresztszülei: Turós Ferenc-Varga Katalin, Bencze Lídia özv., Turós József-Szijártó Erzsébet és Bognár István-Laczó Katalin polgárok voltak.

Foglalkozása: Csizmadia mester (1892, 1896, 1900-Kaposvár)

Felsége: Bata Erzsébet (1872-1894, Bata Sándor-Varga Erzsébet), 1892. január 12-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Varga József és Nemes István polgárok voltak.

Gyermekeik: -

2. felesége: Soos Rozália (1875-?, Soós Pál-Kaczér Sára), 1894. november 6-án kötöttek házasságot Kazsokban, esküvői tanúik: Nemes István és Soos János polgárok voltak. 1896-ban somogyjádon élnek, de már 1900-ban Kaposváron a Kanizsai utca 17. szám alatt laknak.

Gyermekeik: Bata Dezső (1896-1900), Bata Margit (), Bata Lajos ()

1932. június 24-én hunyt el Kaposváron, 1932. június 25-én temették a kaposvári Nyugati temetőben.

Forrás:

1. FamilySearch.org - Bata Gergely (1865. - 1932.) - csizmadia mester

Bátonyi István 1913-ban született, Bátonyi ? és Szabó Katalin gyermekeként. Somogyjádon élt (1947).

Foglalkozása: Rendőr (II. világháború előtt és alatt)

A II. világháború alatt szovjet hadifogságba került, ahonnan 1947. augusztus 29-én tért haza Magyarországra. (1)

Források:

1.: Adatbázisok Online - Szovjet táborok magyar foglyai (Link)

Bata Ilona 1827. júniusában született Somogyjádon, Bata Sámuel és Varga Ilona gyermekeként. 1827. június 29-én keresztelték.

Férje: Bognár József (X-Turós Sára), 1846. február 17-én kötöttek házasságot Somogyjádon. Eskette őket Nagy Gergely lelkész, esküvői tanúik: Bencze Sámuel, Fekete József és Bata József, felső Turós József jádi lakosok voltak.

Gyermekeik: Bognár József (1848-1848), Bognár József (1850-1851), Bognár Erzsébet (1852-1930), Bognár Zsófia (1857-1857), Bognár József (1857-?) és Bognár Zsófia (1863-1937)

1914. január 11-én hunyt el, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Bata István 1841. januárjában született Somogyjádon, Bata József és Járfás Ilona gyermekeként. 1841. január 26-án keresztelte Nagy Albert.

Felesége: Mencseli Katalin, 1866. január 25-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Bata József és Turós János voltak.

Gyermekeik: Bata Ferenc (1868-?), Bata Zsuzsanna (1870-1961), Bata István (1873-?), Bata Katalin (1874-?), Bata Ferenc (1876-?), Bata József (1879-1917) és Bata Erzsébet (1883-?).

1923. május 23-án hunyt el aggkori végelgyengülésben, Somogyjádon a belső temetőben van eltemetve.

Bankovics Imre anyakönyvi bejegyzést nem találtunk.

Neve szerepel a somogyjádi I. világháborús emlékművön. A háború ideje alatt eltűnt.

Bata János 1832. február 1-én született Somogyjádon, Bata József és Járfás Ilona gyermekeként. Keresztelte Körmendi Sámuel lelkész, keresztszülei: Györék János-Egyed Katalin és Taranyi János-Pap Katalin jádi lakosok voltak.

Felesége: Berta Erzsébet ()

Gyermekeik: Bata János ()

Foglalkozás: szabadságra bocsátott közvitéz.

1854. december 6-án hunyt el "sorvadás" következtében, 1854. december 8-án temette Nagy Zsigmond lelkész a somogyjádi belső temetőben.

Bata József 1808. novemberében született Somogyjádon, Bata Sámuel és Varga Ilona gyermekeként. 1808. november 21-én keresztelték.

Felesége: Járfás Ilona (1809-1880, Járfás Ferenc-Varga Zsuzsanna), 1830. február 26-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik Simon János és Nagy Sándor voltak.

Gyermekeik: Bata József (1830-1830), Bata János (1832-1854), Bata József (1833-1833), Bata Erzsébet (1835-1835), Bata József (1836-1836), Bata József (1837-?), Bata István (1841-1923), Bata Erzsébet (1846-1929) és Bata Lídia (1850-?).

Bata József 1830. szeptemberében született Somogyjádon, 1830. szeptember 16-án keresztelték. Mindössze 6 naposan 1830. szeptember 22-én hunyt el.

Bata Erzsébet 1835. januárjában született Somogyjádon, 1835. január 28-án keresztelték. Egy hetesen 1835. február 6-án hunyt el.

Bata József 1836. januárjában született Somogyjádon, 1836. január 6-án keresztelték. Hat naposan 1836. január 17-én hunyt el.

1883. március 25-én hunyt el, 1883. március 27-én helyezték végső nyugalomra a somogyjádi belső temetőben.

Bata József 1879. október 16-án született Somogyjádon, Bata István és Mencseli Katalin gyermekeként. 1879. október 19-én keresztelte Nagy Albert lelkész, keresztszülei: Járfás József-Fekete Erzsébet és Turós József-Göndör Zsuzsanna jádi lakosok voltak.

Felesége: Böjtös Katalin (1885-1957), 1907. július 6-án kötöttek házasságot Mezőcsokonyán, Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Bata József (1907-1943)

Részt vett az I. világháborúban, a Magyar Királyi 19. honvéd gyalogezredben szolgált, 1914. november 7-én az szerb harctéren eltűnt. Holttá nyilvánítása a Lengyeltóti Járásbíróság Pk. 1733/4 1922 számú határozata alapján történt 1922-ben.

Bata József és Böjtös Katalin sírja (Somogyjád)

Bata József 1907. január 15-én született Somogyjádon, Bata József és Böjtös Katalin gyermekeként. 

Felesége: Filiszár Julianna (1915-2002, Filiszár József-Alap Erzsébet), 1935. január 12-én kötöttek házasságot Kaposfőn (Szomajom), esküvői tanúik Hagyanek István (Kiskorpád) és Böjtös János (Mezőcsokonya) voltak. Somogyjádon éltek.

Gyermekik: Bata Irén (1935-)

A háború idején honvédként szolgált a Magyar királyi "Nagy Lajos király" 6. honvéd gyalogezred III. zászlóaljában. Több adat is rendelkezésünkre áll háborús tevékenységéről, az egyik forrás 1943. május 20-át jelöli meg eltűnésének dátumául hadműveleti területen, a másik pedig 1943. augusztus 15-ét jelölte meg , de ezek nem megbízhatók. A II. világháborús veszteségi adatbázis szerint 1943. augusztus 11-én eltűnt.

Túlélte a háborút, 1944. december 31-én szovjet hadifogságba esett Budapesten. Fogságának helye: 414. számú hadifogolytábor, ahonnan 1947. augusztus 25-én távozott és 1947. augusztus 29-én tért haza Magyarországra.

1978. május 13-án hunyt el, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Bata József és Filiszár Julianna sírja (Somogyjád)

Források:

1.: II. VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGI ADATBÁZIS - Somogyjád - (Link)

2.: Adatbázisok Online - Szovjet táborok magyar foglyai (Link)

3.: Adatbázisok Online - Szovjet táborok magyar foglyai (Link)

Balog István 1873. április 8-án született Gamáson, Balog István és Egyed Éva gyermekeként.

Felsége: Dömötör Rozália (1878-1967)

Gyermekeik: Balog Eszter (1899-1899), Balog Mária (1908-1989)

Az I. világháborúban népfelkelőként szolgált a Magyar Királyi 19. honvéd gyalogezred, 6. századánál. 1916. január 19-én halt hősi halált Bukovinában, a Toporoutz és Rarance közötti állások védelme közben. Temetésének a helye: Rarancze felett, 298. magaslat.

A halotti anyakönyvben a következő megjegyzés szerepel: "A hazáért hősi halált halt katona halálesete bejegyezve a B. M. által közölt adatok alapján (76353/1917 B.M.sz.)".

Forrás: Verlustliste ausgegeben am (1916), Somogyjádi anyakönyvek ()

Balog István és családjának sírja (Somogyjád)

Bata János (Buta János) 1888-ban született Somogyjádon.

Az I. világháborúban póttartalékosként szolgált a Császári és Királyi 44. gyalogezred, 5. századában. 1917-ben orosz hadifogságba esett, fogságának helye: Krasnyj-Kut, Samara tartomány, Oroszország.

Forrás:  Verlustliste ausgegeben am (1917)

Bata Sámuel 1818. szeptemberében született Somogyjádon, Bata Sámuel és Varga Ilona gyermekeként. 1818. szeptember 3-án keresztelték.

Felesége: Turós Katalin (1818-?, Turós József Sz-Györék Judit), 1838. január 23-án kötöttek házasságot Somogyjádon. Eskette őket Nagy Gergely lelkész, esküvői tanúik: Bata József, Nagy Sándor és Turós Szabó József, Kis Györék József jádi lakosok voltak.

Gyermekeik: Bata Ilona (1840-?), Bata Erzsébet (1841-?), Bata Sándor (1844-?), Bata Katalin (1845-?), Bata Zsófia (1850-1850), Bata János (1851-?), Bata Zsófia (1854-?), Bata Sámuel (1857-?), Bata József (1861-?)

Bata Sámuel 1785. április 12-én született Eddén, Bata József és Könye Katalin gyermekeként.

1. felesége: Varga Ilona (1787-1835), Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Bata József (1808-1883), Bata János (1811-?), Bata Zsuzsanna (1813-1813), Bata Sámuel (1815-1815), Bata Sámuel (1818-1870), Bata Zsuzsanna (1823-?), Bata Ilona (1827-1914)

2. felesége: Jáger Éva (1793-1848), 1836. február 2-án kötöttek házasságot Somogyjádon és itt is éltek.

Gyermekeik: X

1855. augusztus 27-én hunyt el Somogyjádon Kolera következtében.

Bata Pál 1897. december 28-én született Somogyjádon, Bata Sámuel és Turós Zsófia gyermekeként.

Az I. világháború ideje alatt népfelkelőként szolgált a Császári és Királyi 69. gyalogezredben. 1915. december 17-én tüdőgyulladás következtében hunyt el a Pilseni katonai kórházban. Somogyjádon a belső temetőben helyezték végső nyugalomra, sírja ma is itt található.

Bata Pál síremléke (Somogyjád)

Bata Zsuzsanna 1870. január 1-én született Somogyjádon, Bata István és Mencseli Katalin gyermekeként. 1870. január 5-én volt a keresztelője.

Férje: Mózs József, 1888-ban Somogyjádon kötöttek házasságot, a Kálvin J. utca **-ban éltek.

Gyermekeik: Mózs Zsófia (1892-1974)

1961. július 21-én "végelgyengülés" következtében hunyt el, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Mózs József és Bata Zsuzsanna sírja (Somogyjád)

Bencze Eszter 1913. szeptember 22-én született Somogyjádon, Bencze József és Mózs Zsófia gyermekeként.

Férje: Kálmán Gyula, 1930. május 27-én kötöttek házasságot Somogyjádon és itt is éltek.

Gyermekeik: Kálmán Erzsébet (1932-1935), Kálmán Gyula (1934-1992)

Kálmán Erzsébet 1932-ben született Somogyjádon, Kálmán Gyula és Bencze Eszter leányaként. 1935. január 16-án hunyt el szívbénulás következtében.

Bencze Eszter 1987-ben hunyt el, Somogyjádon a "belső" temetőben van eltemetve.

Bencze Eszter sírköve

Berdár Imre 1910. október 11-én született Somogyjádhoz tartozó Magyaróvölgypusztán, Berdár József MÁV vonalőr és Riba Rozália gyermekeként (1).

Felesége: ?

Gyermekeik: ?

A háború alatt honvédként szolgált a 10. könnyű tüzérezred II. zászlóaljnál. 1942. július 24-én betegség (ishias) következtében került az Osztrogozsszk-i IV/2. tábori kórházba (2).

1996-ban hunyt el (1).

Forrás:

1. Somogyjád község születési anyakönyve 1910. évből.

2. A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

Beke József 1782. január 7-én született Perőcsényben (Hont vármegye).

Foglalkozása: Iskola tanító - A jádi református iskolának 1830-tól 1846-ig tanítója.

Felesége: Budai Lídia (), 

Gyermekeik: Beke István (Hedrehely, 1807-?), Beke József (Hedrehely, 1808-1808?), Beke József (Görgeteg, 1810-1810?), Beke József (Görgeteg, 1811-?), Beke János (Görgeteg, 1813-?), Beke Albert (Balhás, 1814-?), Beke Katalin (Balhás, 1816-?), Beke Erzsébet (Istvándi, 1818-1818?), Beke Erzsébet (Istvándi, 1826-?), 

Bedegi József 1847-ben született Somogyjádon, Bedegi István és Bikádi Katalin gyermekeként.

Foglalkozása: Takács (1892,1899)

Felesége: Mayer Julianna (1852-1935, Mayer Antal-Angyal Anna), Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Bedegi Julianna (1875-?), Bedegi Zsófia (1879-?), Bedegi József (1882-1915), Bedegi Anna (1890-?)

1918. november 29-én hunyt el Somogyjádon.

Bernáczki József 1882. október 12-én született Somogyjádon, Bernáczki József és Hüvely Mária gyermekeként.

Felesége: Nemes Lídia (1886-1972, X-Nemes Katalin), 1906. január 16-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik Nemes István (53) és Kis Mózes (42) helyi lakosok voltak.

Gyermekeik: Bernáczki József (1911-1928)

Az I. világháború alatt vadászként szolgált a Császári és Királyi 24. tábori vadászzászlóaljnál. 1917-ben orosz hadifogságba került, helye: Astrachan, Oroszország.

1965-ben hunyt el Somogyjádon, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Bernáczki József és Nemes Lídia sírja (Somogyjád)

Bencze József 1885. február 17-én született Somogyjádon, Bencze József és Györék Erzsébet gyermekeként. 1885. február 21-én keresztelték.

Felesége: Mózs Zsófia, 1909. január 14-én kötöttek házasságot, Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Bencze Eszter (1913-1987)

1968. június 20-án hunyt el.

Bedegi József 1882-ben született, Bedegi József és Mayer Julianna gyermekeként.

Foglalkozása: Takács

Az I. világháborúban póttartalékosként szolgált a Magyar Királyi 19. honvéd gyalogezredben. A halotti anyakönyvi bejegyzésében a veszteség idejét 1915. augusztus 28-ra teszi, ekkor az ezred az Orosz harctéren tartózkodott. Helyszíne: Lernc.

A halotti anyakönyvben a következő megjegyzés szerepel: "A hazáért hősi halált halt katona halálesete bejegyezve a B. M. által közölt adatok alapján (7243/1918 B.M.sz.)".

A somogyjádi I. világháborús emlékmű

Bekker Kálmán (Becker Kálmán) 1870-ben született Somodorban, Bekker Konrád és Kring Katalin gyermekeként.

Felesége: Kring Ida (Somogyvámos, 1871-?), Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Bekker Margit (1899-1899), Bekker Erzsébet (1900-1900), Becker Ida (1902-1986)

Foglalkozása: Vegyeskereskedő (Szatócs), a Kaposvári Törvényszék 1912. július 9-én jegyezte be 8721. számon. 1929. október 25-én törölte a nyilvántartásból.

Bekker Kálmán üzlete (1912)

Berdár László 1909. július 30-án született a Somogyjádhoz tartozó Magyaróvölgypusztán, Berdár József MÁV vonalőr és Riba Rozália gyermekeként.

Felesége: ?

Gyermekeik: ?

Részt vett a II. világháborúban, de szolgálatáról nincsenek információink (1).

Forrás:

Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1944 (1-43. szám)

Birkás István 1911. április 4-én született a Somogyjádhoz tartozó Galambos pusztán, Birkás István és Szabics Rozália gyermekeként.

Felesége: Kontra Irén (1926-2002) 

Gyermekeik: Birkás István (1949-1950), ?

Részt vett a II. világháborúban szakaszvezetői rangban, 1944-ben szovjet hadifogságba esett. Fogságának helye: 145. számú hadifogolytábor 3 részlege (Kurszki terület--Kurszk), ahonnan 1947. június 17-én távozott (2) és 1947. június 30-án tért haza Magyarországra (1).

1989-ben hunyt el, sírja a somogyjádi temetőben található.

Birkás István és Kontra Irén sírja

Forrás:

1.: A Népjóléti Minisztériumnak megküldött névjegyzékek (link)

1.1.: Adatbázisok Online - Szovjet táborok magyar foglyai (Link)

2.: Adatbázisok Online - Szovjet táborok magyar foglyai (Link)

Birkás János 1922-ben született Somogyjádon, Birkás János és ? gyermekeként.

A II. világháború alatt honvédként szolgált, 1945. március 27-én esett szovjet hadifogságba Bárándnál (Vas megye). Fogságának helye: 82. számú hadifogolytábor (Voronyezsi terület--Voronyezs), ahonnan 1950. november 26-án távozott.

Források:

1.: Adatbázisok Online - Szovjet táborok magyar foglyai (Link)

Biró Károly 1921-ben született Magyaratádon, Biró Károly és Bók Lídia gyermekeként.

A II. világháborúban hadnagyként szolgált, 1945. május 12-én szovjet hadifogságba esett Csehszlovákia, Novo_mjesto. Fogságának helye: 236. számú hadifogolytábor (Grúz SZSZK--Navtlugi), ahonnan 1948. július 1-én távozott (2) és 1948. július 8-án tért haza Magyarországra (1).

2001-ben hunyt el, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Biró Károly 1891-ben született Somogyaszalóban, Biró József és Zsobrák Erzsébet gyermekeként.

Az I. Világháborúban szakaszvezetőként szolgált 1912-től a Császári és Királyi 44. gyalogezrednél, a háború így már tényleges szolgálatban érte. A tábori ezreddel ment a szerb harctérre és Sabác-nál esett át a tűzkeresztségen, majd részt vett a II. Lembergi csatában is. 1914 október 29-én a Kárpáti harcokban megsebesült és 1915. októberéig lábadozott, amikor is visszatért az ezredhez ahol 1917. június 7-ig részt vett az ezred összes ütközetében, amikor súlyos betegség miatt Kórházba kellett szállítani. Felépülése után már nem vett részt frontszolgálatban, a pótzászlóaljnál teljesített kiképző szolgálatot 1918. decemberi leszereléséig.

1915. november 28-án József főherceg levele érkezett a 44. gyalogezredhez, melyben Biró Károlyt is megemlíti:

"Biró Károly szakaszvezető fontos jelentést hoz s előttem esik össze; midőn hozzányúlok, hogy segítsek rajta, meleg vére folyik karomon végig. „Hol a sebed fiam?" Törött könyökére mutatva felel s eszméletét veszti."

Felesége: Bók Lídia (1897-1977, Bók Dániel-Szabó Erzsébet), 1918. november 12-én  kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik Bók Sándor és Biró Pál somogyaszalói lakosok voltak. Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Biró Károly (1921-2001) és Biró László (1924-?)

1959. február 22-én huny el, sírja a belső temetőben található.

Biró Károly és családja sírboltja (Somogyjád)

1. Kurtz Géza - Kristófy Géza: A cs. és kir. Albrecht főherceg 44. gyalogezred és a cs. és kir. 105. gyalogezred története (Budapest, 1937)

Bók Erzsébet 1881. március 23-án született Somogyjádon, Bók János és Kis Zsuzsanna gyermekeként. 1881. március 27. keresztelte Nagy Albert.

Férje: Nemes Pál, 1897. március 30-án kötöttek házasságot, Somogyjádon a Kálvin J. utcában éltek.

Gyermekeik: Nemes Pál (1905-1945)

1952. január 13-án szívgyengeségben hunyt el, Somogyjádon a belső temetőben van eltemetve.

Bók Eszter 1891. augusztus 15-én született Somogyjádon, Bók Sándor és Pap Katalin gyermekeként. 1891. augusztus 23-án keresztelte Nagy Albert, keresztszülei: Taranyi József - Tóth Katalin, Györék István makk - Györék Erzsébet és Taranyi József - Györék Kata.

Férje: Kis Járfás Sándor, 1906. november 13-án házasodtak össze Somogyjádon. 1933-ban váltak el, többször már nem házasodott meg.

Gyermekeik: Járfás Eszter (1909-1909), Járfás Sándor (1911-1937), Járfás Kálmán (1921-1924)

Járfás Eszter 1909. március 14-én született Somogyjádon, Bók Eszter és Járfás Sándor gyermekeként, csupán 1 órát élt.

Járfás Kálmán 1921. december 3-án született Somogyjádon, Bók Eszter és Járfás Sándor gyermekeként. 1924. május 15-én tüdőgyulladás következtében hunyt el 2,5 évesen.

1970. szeptember 8-án agyvérzés következtében halt meg, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Borbély Gyula 1920. augusztus 25-én született Somogyjádon, Borbély József és Imre Mária gyermekeként.

A II. világháború alatt honvédként szolgált a Magyar királyi "Nagy Lajos király" 6. honvéd gyalogezred, II. zászlóaljánál. 1942. október 8-án megsebesült (2.), majd 1943. januárjában a Doni harcokban eltűnt.

Borbély Gyula "egy erős termetű ember volt, ezt apámtól, Borbély Jánostól tudom, aki szintén a háborúban volt, de nem együtt harcoltak. A háború idején kórházi ápolónak kérték, hogy a sérüléseket a seb körül leborotválja, de nem vállalta. Ezért kivitték a frontra, hisz katona volt. Édesapám, (aki szerencsésen később megmenekült) mesélte, hogy a Donnál abban a sátorban volt elszállásolva, amelyikben előző nap Borbély Gyula tartózkodott. A bevetések egymást érték és egy tűzharcban ő meghalt." (1.)

"Honvédként szolgált, 1943. január 15-én eltűntnek nyilvánították. Egy másik forrás ezt az időpontot megerősíti, a veszteség helyéül Liszkit nevezi meg. Később a 18/1963. 03. 17. a.k.v. Pk. 50.445/1963/4 számú végzés a halálának időpontjául 1943. március 15-ét jelölte meg." (1.)

Neve szerepel a somogyjádi II. világháborús emléktáblán.

Forrás:

1.: A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005) - 

2.: II. VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGI ADATBÁZIS - Somogyjád - (Link)

Bók Ilona 1827-ben született Somogyjádon, Bók Péter és Csapó Ilona leányaként.

1. férje: Fekete József, Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Fekete Erzsébet (1848-1848), Fekete József (1850-1854), Fekete Katalin (1852-?) és Fekete Erzsébet (1855-?).

Fekete Erzsébet 1848. augusztus 20-án született Somogyjádon. 1848. szeptember 20-án hunyt el.

Fekete József 1850. áprilisában született Somogyjádon, 1850. április 11-én keresztelte Nagy Gergely lelkész. 1854. május 28-án hunyt el veres himlőben, 1854. május 30-án temette Nagy Gergely lelkész.

"Törvénytelen atyától" született gyermekei: Bók József vagy Fekete József (1861-1908) és ??? Bók Zsuzsanna (1864-1866)

2. férje: Boros István (1817-?), 1863. október 13-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Györék Péter és Turós János voltak.

Gyermekük nem született.

1895. április 5-én hunyt el idősen, 1895. április 7-én temették a somogyjádi belső temetőben.

Bogdán Imre 1902. szeptember 2-án született Buzsákon, Bogdán János és Gazda Anna gyermekeként. 

Felesége: Turós Eszter (1905-?), 1926. április 18-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik Kara Imre és Balog Sándor buzsáki lakosok voltak.

Gyermekeik: Bogdán László ()

Háborús tevékenységéről nem rendelkezünk információval. Szovjet hadifogságba esett, a szegedi Csillag Börtönbe szálították, ahol 1945. április 16-án bélhurut következtében hunyt el. Sírja a szegedi Belvárosi Temetőben található. (1.)

Neve szerepel a somogyjádi II. világháborús emléktáblán.

Forrás:

1.: http://www.hadisir.hu/hadisir-nyilvantarto

2.: A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

Borbély János 1915-ben született Somogyjádon, Borbély József és Imre Mária gyermekeként.

Felesége: Bergovecz Margit (1921-2006)

Gyermekeik: Borbély József

A II. világháborúban honvédként szolgált a 18/III. zászlóaljánál, 1942. augusztus 12-én megsebesült, de szerencsésen túlélte a háborút.

"Édesapám, Borbély János is nagyon megsebesült, egy gránát 13 részre szakította állát. De ő szerencsésen megmenekült. Az ütközet után a halottakat és a sebesülteket egy lovas kocsira tették, egy orosz istállóban (az állatok között) vészelte át az éjszakát. Másnap észrevették, hogy még életben van. Kiderült, hogy Debrecenbe vitték, ahol megoperálták. 6 hónap után felgyógyult és vissza kellett mennie. (Megjegyzem: nagyanyámnak Borbély Józsefnének egy időben 4 fia volt katona! Kettő menekült csak meg: Szabó József, és Borbély János, az én édesapám, aki 6 évig volt katona 1945. végéig.) Mielőtt haza került járt Délvidéken, Szovjetunióban, később Németországban, Dániában." (1).

1980-ban húnyt el, sírja a somogyjádi temetőben található.

Forrás:

1.: A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

2.: II. VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉGI ADATBÁZIS - Somogyjád - (Link)

Bók János 1857. október 17-én keresztelték Somogyjádon, Bók János és Mózs Erzsébet gyermekeként.

Felesége: Kis Zsuzsanna (1860-1915), 1897-ben kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúja anyai nagybátyja Mózs József (1840-1903) volt.

Gyermekeik: Bók Erzsébet (1881-1952)

Foglalkozása: Takács, iparigazolványát 1888-ban szerezte.

Ifj. Bók János munkái

1894-ben Fekete Pál (1894-1909) keresztszülei, a keresztelő 1894. június 14-én volt Somogyjádon.

1933. május 1-én aggkori végelgyengülésben halt meg.

Bók János 1832. szeptember 19-én született Somogyjádon, Bók Péter és Csapó Ilona gyermekeként.

Felesége: Mózs Erzsébet, Somogyjádon a 75. számú házban éltek.

Gyermekeik: Bók Sándor (1855-1855), Bók Erzsébet (1856-1856), Bók János (1857-1933), Bók Sándor (1861-1903), Bók Pál (1865-?) és Bók Erzsébet (1868-1872).

Bók Sándor 1855. március 31-én keresztelték Somogyjádon, Bók János és Mózs Erzsébet gyermeke.

Bók Erzsébet 1856. július 13-én keresztelték Somogyjádon, Bók János és Mózs Erzsébet gyermeke.

Bók Erzsébet 1868. március 5-én született Somogyjádon, 1968. március 8-án keresztelték, keresztszülei: Márton István-Hideg Katalin és Járfás Katalin özv. asszony. 1872. június 15-én hunyt el himlőben, 1872. június 18-én temette Nagy Albert lelkész a somogyjádi belső temetőben.

Bók János 1912. szeptember 27- én halt meg, Somogyjádon a belső temetőben van eltemetve.

Bók János és Mózs Erzsébet sírköve

Borbély József 1871. április 16-án született Öreglakon, Borbély Ábel és Dávid Erzsébet gyermekeként.

1. felesége: Harkai Mária (1877-1911, Harkai János-Bedegi Mária), 1897. február 9-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik Németh Ferenc (30, Gamás) és Ujj János (56, Somogyjád) voltak.

Gyermekeik: Borbély József (1900-1959)

2. felesége: Imre Mária (1885-1963, Imre János-Roity Rozália), 1911. június 7-én kötöttek házasségot Pusztakovácsiban, esküvői tanúik Samu János (Pusztakovácsi) és Borbély János (?) voltak.

Gyermekeik: Borbély Mária (1912-), Borbély Irma (1913-1913), Borbély János (1915-1980), Borbély Jenő (1917-1944), Borbély Rozália (1919-2001), Borbély Gyula (1920-1943), Borbély László (1927-1929)

1934-ben hunyt el Somogyjádon.

Boros József 1871. december 22-én született Somogyjádon, Boros József és Pap Katalin gyermekeként. 1871. december 22.én keresztelte Nagy Albert lelkész, keresztszülei: Györék József-Patczai Katalin és Horváth József-Turós Erzsébet jádi lakosok.

Felesége: Kürtösi Zsófia (1870-1960, Kürtösi Sámuel-Járfás Sára), 1897. március 4-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Boros István (47) és Járfás Ferenc (42) jádi lakosok voltak.

Gyermekeik: ?

1934. január 5-én hunyt el agyvérzés következtében, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Bók József (vagy Fekete József) 1861. december 31-én született Somogyjádon, Bók Ilona gyermekeként. 1862. január 1-én keresztelte Nagy Albert lelkész, keresztszülei: Kisbári Ferenc-Gölöncsér Róza és László István-Dakos Katalin.

Foglalkozása: Takács mester

1. felesége: Biró Erzsébet (1865-?, Biró Sámuel-Horváth Erzsébet), 1885-ben kötöttek házasságot Somogyjád.

Gyermekeik: Fekete József (1885-1897)

2. felesége: Nemes Katalin (1868-1964, Nemes József-Györék Ilona), 1893. május 30-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Bók János és Nemes István voltak.

Gyermekeik: Bók Pál (1894-?), Bók Sándor (1896-1965) és Bók Eszter (1900-1918)

1908. április 2-án hunyt el "tüdővész" következtében. 

+

Fekete József 1885. szeptember 8-án született Somogyjádon, 1885. szeptember 13-án keresztelte Nagy Albert lelkész, keresztszülei: Egyed Ferenc-Szemesi Erzsébet és Bognár István-Szabó Julianna. 1897. május 29-én tüdővész következtében hunyt el.