Bók József 1881. szeptember 9-én született Somogyjádon, Bók János egresi és Patczai Lídia gyermekként. 1881. szeptember 18-án keresztelte Nagy Albert lelkész, keresztszülei: Varjú József-Szántó Erzsébet és Györék Ferenc-Varjú Erzsébet jádi lakosok voltak.

Felesége: Györék makk Zsófia (1887-1974), 1906. január 25-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Györék Ferenc (49) és Fábos Ferenc (59) jádi lakosok voltak.

Gyermekeik: ?

Az I. világháborúban honvédként szolgált a Magyar Királyi 19. honvéd gyalogezredben. A halotti anyakönyvi kivonat szerint 1915. augusztus 9-én vesztette életét az Orosz fronton 33 évesen.

A halotti anyakönyvben a következő megjegyzés szerepel: "Az északi (orosz) harctéren a hazáért hősi halált halt katona halálesete bejegyezve a B.M. által közölt adatok alapján (145546/1915 B. M. sz.)".

Bók József sírja a somogyjádi temetőben

Bók József halotti anyakönyvi bejegyzése (1915)

Bók Judit 1829. júliusában született Somogyjádon, Bók Péter és Csapó Ilona gyermekeként. 1829. július 30-án keresztelték.

Férje: Mózs János, Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Mózs Erzsébet (1862-1930), Mózs János (1864-1940), Mózs Katalin (1866-?), Mózs Zsófia (1869-1925) és Mózs Pál (1872-?).

1905. december 27-én hunyt el végelgyengülésben.

Borbély Jenő 1917. február 7-én született, Borbély József és Imre Mária gyermekeként.

A II. világháború idején Ungváron, az I. gépkocsi századnál szolgált. "Leánya, Kristófné Borbély Zsuzsanna emlékei: Elbeszélésekből úgy halottam, hogy Viskő (Máramaros melletti település) és Dés közti útvonalon haladtak gépkocsival. Erős fejfájás gyötörte és kihajolt, hogy jobban érje a levegő. A segédvezető vette át a kormányzást. A kacskaringós úton (egyik oldalon sziklafal, másik felől szakadék) mentek. Az egyik kanyarban neki csapódtak a sziklának majd a mély szakadékba zuhantak. Az ő sérülései annyira súlyosak voltak, hogy sajnos nem élte túl a szerencsétlenséget. Ez 1944. augusztus vége illetve szeptember 9. körül történt." (1)

Felesége: Benkő Rozália (1920-)

Gyermekeik: Borbély Zsuzsanna (1943-?)

A Kaposvári Járásbíróság Pk.20.252/1956/3 számú végzése alatt, halálának időpontjául 1944. szeptember 1-ét hivatalosan bejegyezve található.

"Borbély József, az elhunyt rokona pedig így hallotta: Egyszeri, kiskorombeli halvány emlékem van róla - kezdte emlékezését - Ő. gépkocsioktató volt a háborús időszak alatt, Désen. Olyan volt a gépkocsi, hogy kívülről volt úgy nevezett lépcsője. Külföldön oktatta a katonákat. Egy alkalommal, mikor ott állt ezen a lépcsőn, a tanuló sofőr nekiment a kőfalnak és ott halt meg." (1)

Borbély Jenő (Somogyjád) levelezőlapja feleségének, 1944

Ilyenek voltunk: Borbély Jenő (Somogyjád) gépkocsioktató, katonái között, 1941

Borbély Jenő (Somogyjád) katonatársaival és az új Ford típusú autóval (Farmos, 1942)

Forrás:

1.: A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

Borbély Károly 1886. február 27-énc született Öreglak - Vasadihegyen, Borbély Ábel és Dávid Erzsébet gyermekeként.

Felesége: Bognár Zsófia (1897-1977, Bognár Imre-Teremi Mária), 1912. június 18-án kötöttek házasságot Szennán, Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Borbély Mária (1913-?), Borbély Károly (1921-?), Borbély László (1930-1985)

Az I. világháborúban járőrvezetőként szolgált a Császári és Királyi 24. tábori vadászzászlóalj, 1. századánál. 1914-ben megsebesült.

Forrás: Ergänzungen und Berichtigungen ausgegeben am

1982-ben hunyt el, sírja a Somogyjádi temetőben található.

Bók Pál 1896. május 2-án délelőtt 10 órakor született Somogyjádon, Bók Pál és Berta Eszter gyermekeként.

Bók Pál (Somogyjád) 1911-ben

1915. áprilisában önkéntes kiegészítő vizsgát tett a pécsi honvéd hadapródiskolában. Az I. világháborúban népfelkelőként szolgált a Császári és Királyi 19. honvéd gyalogezred, 7. századánál. 1917-ben sebesült meg Bukovinában a Capul hegy (Tapul Mare) körüli harcokban. 

Forrás: Verlustliste ausgegeben am (1917)

Bók Pál 1865. január 24-én született Somogyjádon, Bók János és Mózs Erzsébet gyermekeként. 1865. január 25-én keresztelte Nagy Albert. Keresztszülei: Varga Sámuel - Györék Katalin, Györék János - Egyed Éva és Farkas József - Györék csök Erzsébet.

Felesége: Berta Eszter (1873-ban született Somogyaszalóban), Somogyjádon a 92. számú házban éltek (1896. január 21-én).

Gyermekeik: Bók Pál (1894-1895), Bók Pál (1896-?), Bók (utónevet nem kapott leány) (1901-1901)

Bók Pál 1894. január 19-én született Somogyjádon, Bók János és Berta Eszter gyermekeként. 1894. január 21.-én keresztelték, keresztszülei: Varjú Sándor - Lázár Zsófia és Egyed Sándor - Szabó Lídia. 1895. ápris 8-án halt meg Somogyjádon 15 hónaposan.

Bók Pál (1894-1895) sírköve a somogyjádi belső temetőben

Bók (utónevet nem kapott) Bók Pál és Berta Eszter 1901. június 28-án halva született leánya.

Boros Sándor 1829. március 13-én született Somogyjádon, Boros József és Varga Ilona gyermekeként. Keresztelte Nagy János lelkész, keresztszülei: Tar János-Kocsola Katalin, Patczai Ferenc-Göllér Katalin és Lázár János-Roka Erzsébet jádi lakosok voltak.

1. Felesége: Szántó Katalin (1832-1874, x-Szántó Katalin), 1848. február 1-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Varga János, Bók Péter, Varjú Ferenc és Taranyi József jádi lakosok voltak.

Részt vett az 1848/1849-es szabadságharcban, 1848. szeptember 10-én sorozták be honvédnek.

Gyermekeik: Boros Sándor (1848-1913), Boros Erzsébet (1850-1851), Boros Lídia (1853-1853), Boros János (1854-1854), Boros Lídia (1857-?), Boros János (1858-1876), Boros Katalin (1863-?), Boros István (1867-1867).

2. felesége: Kis Erzsébet (1842-1908, Kis János-Békési Sára), 1876. december 9-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Járfás István és Bók József jádi lakosok voltak.

Forrás:

1. FamilySearch.org - Boros Sándor (1829. - ?.)

Bók Péter 1800. december 11-én született Somogyjádon, Bók József és Varga Anna gyermekeként. Keresztszülei: Nemes József-Kovács Ilona, Szabó István-Nagy Katalin és Nagy Sándor-Járfás Ilona polgárok voltak.

Felesége: Csapó Ilona, Somogyjádon - Jád 75. szám alatt (1857) éltek.

Gyermekeik: Bók Erzsébet (1823-1862), Bók Ilona (1823-1895), Bók Judit (1829-1905), Bók János (1832-1912) és Bók Sára (1841-1881).

1857. február. 21-én hunyt el betegség (sinylödőtt) következtében, temette Nagy Gergely lelkész 1857. február 23-én a somogyjádi belső temetőben.

Bók Sándor 1896. október 11-én született Somogyjádon, Bók József és Nemes Katalin gyermekeként.

1. felesége: ? ()

Gyermekeik: ?

Foglalkozása: Molnár (1949)

2. felesége: Horváth Emma (1917-?), 1949. március 12-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Nemes Kálmán és Bernáczki József voltak.

1965-ben hunyt el.

Bók Sándor sírköve a somogyjádi belső temetőben.

Bók Sára 1841. novemberében született Somogyjádon, Bók Péter és Csapó Ilona gyermekeként. 1841. november 7-én keresztelték.

Férje: Mózs József, 1861. január 18-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Márton József és Turós József voltak.

Gyermekeik: Mózs Erzsébet (1862-1870), Mózs Lídia (1864-1906) és Mózs József (1868-1919)

Mózs Erzsébet 1862-ben született Somogyjádon, 1870. február 23-án hunyt el, a halál oka: "bizonytalan". 1870. február 24.-én temette Nagy Albert lelkész a somogyjádi belső temetőben.

1881. június 12-én hunyt el, a halál oka: "testén kiütött sebek". 1881. június 14-én temette Nagy Albert lelkész a somogyjádi belső temetőben.

Bók Sándor 1861. július 10-én született Somogyjádon, Bók János és Mózs Erzsébet gyermekeként. 1861. július 11-én keresztelték Somogyjádon, keresztszülei: Bók Mihály-Varjú Erzsébet és Egyed József-Tóth Katalin.

1. Első felesége Varga Lídia (1868-1888) volt, 1885. január 13-án kötöttek házasságot Somogyjádon,  esküvői tanúik: Mózs József és Bencze Sámuel voltak, eskette őket: Nagy Albert lelkész. 1888. szeptember 13-én hunyt el "tüdő sorvadás" következtében. 1888. szeptember 15-én temette Nagy Albert lelkész a somogyjádi belső temetőben.

Gyermekik: Bók Lídia (1886-1888)

Bók Lídia 1886. május 17-én született Somogyjádon, 1886. május 23-én keresztelte Nagy Albert lelkész, keresztszülei: Taranyi József - Tóth Katalin és Taranyi József - Györék Katalin voltak. 1888. január 18-án hunyt el "nyavalya törés" következtében, 1888. január 20-án temette Nagy Albert lelkész a somogyjádi belső temetőben.

2. Második felesége Pap Katalin, Somogyjádon a 92. számú házban éltek.

Gyermekeik: Bók Eszter (1891-1970)

1903. április 29-én délelőtt 1 órakor halt meg, Somogyjádon a belső temetőben van eltemetve.

Bók Sándor és Pap Katalin sírköve a somogyjádi belső temetőben

Borbély Vilmos 1908-ban született Somogyjádon, Borbély Imre gyermekeként.

Felesége: ? (), Somogyjádon élt.

Gyermekei: ?

A háború alatt honvédként szolgált a 2. gyaloghadosztály, 16. gyalogezredének II. zászlóaljánál. 1944. november 3-án esett orosz hadifogságba Dunavecsénél.

Fogságának helye: 163/1. hadifogoly tábor, TRAKTORNIJ (Sztálingrádi (Volgográdi) terület-Sztalingrád-Traktorgyári kerület)

1945. május 3-án hunyt el 163/1. hadifogoly táborban, temetésének helye: 163/1. hadifogoly tábor temetője, TRAKTORNIJ 82. sír.

Forrás:

www.katonakagulagon.hu

Busa János 1888-ban született valamelyik Somogyjádhoz tartozó pusztán, Busa Gáspár és Papi Erzsébet gyermekeként.

Foglalkozása: szolga

Az I. világháborúban póttartalékosként szolgált a Császári és Királyi 44. gyalogezred, 5. tábori századában. 1917. február 4-én hunyt el a leitmeritzi cs. és kir. tartalékkórházban. Temetésének a helye: Leitmeritz (Csehország).

Forrás: Somogyjád község halotti anyakönyve (1918)

Czompó Ferenc 1880-ban született, Czompó Imre és Lintz Erzsébet gyermekeként.

Felesége: Matán Mária (1886-1947), Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Czompó Ferenc (1912-1912), Czompó László (1913-1913) és Czompó Ferenc (1921-2005)

Részt vett az I. világháborúban népfelkelő szakaszvezető címzetes őrmesterként, utólag (1920) megkapta a 2. osztályú vitézségi érmet.

1950. szeptember 26-án hunyt el baleset következtében, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Czompó József 1888-ban született Somogyjádon.

Felesége: Csiszár Rozália ()

Gyermekei: Czompó József () és Czompó Gizella ()

Az I. Világháborúban vasútépítő őrvezetőként szolgált 1914. augusztusától a korneuburgi vasútezrednél. Először az orosz fronra került (Orosz-Lengyelország), ahol az ellenség által felrobbantott vasútvonalakat javították valamint tábori vasutat építettek. 1915. augusztusában megbetegedett és a kremsi Kórházba került. Gyógyulása után Graz-ba került, ahol a Zimony-Belgrád-i hidat építették és összeállítva a helyszínre szállították. A következő állomáshelye a román fronton volt, ahol ismét megbetegedett és kórházba került. Ismételt felgyógyulása után az olasz frontra vezényelték 1917. szeptemberében, ahol az összeomlásig a következő harctereken küzdött: Grado, Belvedere, Portogruáro, Latisano, Motta de Livensa és a Piavei front.

Foglalkozása: Fogházőr (Kaposvár, 1938)

Csapó Ilona ~1802-ben született.

Férje: Bók Péter, Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Bók Erzsébet (1823-1862), Bók Ilona (1823-1895), Bók Judit (1829-1905), Bók János (1832-1912) és Bók Sára (1841-1881).

1867. december 16-án hunyt el, 1867. december 18-án temette Nagy Albert lelkész a somogyjádi belső temetőbe.

Csendes István 1909. február 4-én született Alsóbogáton, Csendes István és Lukács Anna gyermekeként.

Részt vett a II. világháborúban, szolgálatáról nem rendelkezünk információval.

Forrás:

1. Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1943 (55. évfolyam, 1-53. szám)

Csepely Sándor (Csepeli Sándor) 1827. február 2-án született Somogyjádon, Nemes Csepely Ferenc és Szabó Erzsébet gyermekeként. Keresztelte 1827. február 4-én Nagy János lelkész a jádi református templomban, keresztszülei: Nagy János (Jádi prédikátor)-Berki Julianna, Csákvári János (Hetesi rektor)-Egyed Erzsébet, Zubanovics István-Zarka Bábi, ? György-??, Kovács Sámuel-Szabó Katalin, Varjú János-Györék Katalin, Kovács István-Egyed Ilona, Györék Péter-Sára Ilona, Varga József-Járfás Katalin és Sárközy Sándor úr és felesége.

A gimnáziumot Gyönkön és 1839-1844-ig Csurgón végezte, felsőbb tanulmányait Sopronban és Pápán folytatta. (1) A pápai Református Kollégium hallgatója 1850/1851-es tanévben:

1851-től 1861-ig a pápai Református Kollégium tanára, költészetet, szónoklatot, magyar, latin és görög irodalmat tanított. 1856-1861 között a Képzőtársulat elnöki tisztségét is betöltötte. (1)

1860/1861: a pápai református kollégium rektora, de 1860. január 4-én lemond a tisztségről (Helyére Szilágyi József lépet), mert Veszprém vármegye aljegyzőjévé választották.

1862-től Pesten a földhitelintézet ügyésze lett. Tárcákat, verseket és nevelés- tani értekezéseket írt a vidéki és fővárosi lapokba. Pápai évei alatt a Győri Közlöny rendes munkatársa volt. Két angol regény mellett angolból George Byron (1788— 1857) és Thomas Moore (1779-1852), franciából Victor Hugo (1802-1885) és Alfred de Musset (1810-1857), németből pedig Heinrich Heine (1797-1856) verseit fordította magyarra. (1)

Budapest II. kerület iskolaszékének elnöke, a budai református egyházközség elöljárója volt. 1893 nyarán 50 forinttal alapító tagként belépett a Nagypénteki Református Társaságba, hogy Budán gyermekotthont építsenek az elzüllött gyermekek megmentésére." (1)

1893. december 26-án hunyt el Budapesten.

Csepely Sándor keresztelési anyakönyvi bejegyzése (Jád, 1827)

1.: Forrás: Hudi József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései (Pápa, 2012) - IV. Családalapítás, üzleti vállalkozások.

Csibrányi Sándor 1912-ban született Nyékvárkonyban, Csibrányi János gyermekeként.

Felesége: ? (), Somogyjádon élt.

Gyermekeik: ?

A háború alatt őrvezetőként szolgált a 22. határvadász zászlóaljnál. 1944. augusztus 17-én esett orosz hadifogságba Ribánhalmánál.

Fogságának helye: 183. hadifogoly tábor, 1673. hadifogoly kórház, Boriszov (Belorusz SZSZK-Minszki járás-Boriszov)

1946. április 13-án hunyt el a 1673. hadifogoly kórházban. Temetésének helye: 1673. hadifogoly kórház temetője, BORISZOV 22/1. PARCELLA/SÍR

Forrás:

www.katonakagulagon.hu

Csontos János uradalmi cseléd 1890-ben született, Csontos János és Tolnai Rozália fiaként.

Felesége: Molnár Katalin ()?

Gyermekeik: ?

Az I. világháborúban a császári és királyi 19. gyalogezredben szolgált, 1917-ben az orosz fronton eltűnt. Holttá nyilvánítása 1921-ben történt, a halotti anyakönyvben a következő megjegyzés olvasható:

"A bejegyzés bírói végzés alapján történt (Lengyeltóti Kir. Járás bíróság Pk 184-4/921 szám).", ez alapján 1917. december 31-én a halál időpontja.

Csontos János halotti anyakönyvi bejegyzése (Somogyjád, 1921)

Dakos István 1883. július 1-én született a Somogyjádhoz tartozó Galambos pusztán, Dakos Katalin gyermekeként. 1886. június 2-án keresztelte Nagy Gergely lelkész a somogyjádi református templomban, keresztszülei: Nagy János-Horváth Róza Galambos pusztai lakosok voltak.

1. Felesége: Szabics Erzsébet (1886-1920, Szabics József-Baranyai Katalin), 1908. február 9-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Müller Imre és Birkás János galambos pusztai lakosok voltak. Ekkor a Somogyjádhoz tartozó Galambos pusztán éltek.

Gyermekeik: Dakos István (1909-1990), Dakos Mária (1912-?) és Dakos Erzsébet (1920-1920)

2. felesége: Baranyai Katalin (1893-1969, Baranyai József-Fohlfasz Anna), 1920. augusztus 20-án kötöttek házasságot Magyaratádon, esküvői tanúik: Lukács Imre somogyjádi és Harmat Károly kaposvári lakosok voltak. Ekkor az Eddéhez tartozó bogát pusztán élt.

Gyermekeik: Dakos Lajos (1921-1994), Dakos Erzsébet (1922-?), Dakos Ilona 1926-?) és ???

Dakos István 1971. november 30-án hunyt el "agyvérzés" következtében, sírja az alsóbogáti temetőben található.

Dakos Erzsébet 1808. januárjában született Somogyjádon, Dakos Mihály és Bognár Ilona gyermekeként. 1808. január 24-én keresztelték.

Férje: Varga István, 1829. február 29-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Bók József, Bognár János és ? János voltak, eskette őket: Nagy János.

Gyermekeik: Varga Katalin (1830-?), Varga Erzsébet (1834-1835), Varga Zsuzsanna (1838-1838) és Varga István (1842-?).

Varga Erzsébet 1834. februárjában született Somogyjádon, 1834. február 9-én keresztelte Nagy Gergely lelkész. Keresztszülei: Ambrus József-Csillag Rozália, Györék Sámuel-Fábos Ilona és Györék Péter-Csapó Erzsébet voltak. 1835. július 10-én Somogyjádon hunyt el "hurut" következtében.

Varga Zsuzsanna 1838. októberében született Somogyjádon, 1838. október 10-én keresztelte Nagy Gergely lelkész. Keresztszülei: Györék Sámuel-Fábos Ilona, Kürtösi István-Turós Katalin és Nemes János-Turós Katalin voltak. 1838. október 22-én mindössze 12 naposan hunyt el, halál oka: "bizonytalan".

1879. január 16-én hunyt el, 1879. január 18-án temette Nagy Albert a somogyjádi belső temetőben.

Dakos Lajos 1921. július 22-én született Alsóbogáton, Dakos István és Baranyai Katalin gyermekeként.

A II. világháború alatt honvédként szolgált, szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947. július 24-én tért haza Magyarországra (1).

Felesége: Szántó Mária (1931-1987, Szántó György-Horváth Julinana), 1950. június 3-án  kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik Dakos István (Alsóbogát) és Horváth József (Gölle) voltak.

Gyermekeik: ?

Forrás:

1.: A Népjóléti Minisztériumnak megküldött névjegyzékek (link)

2.: Adatbázisok Online - Szovjet táborok magyar foglyai (Link)

Dakos Lídia 1908-ban született Somogyjádon, Dakos Lajos és Papp Lídia gyermekeként.

Férje: Fábos János (1903-1977), 1925-ben kötöttek házasságot Somogyjádon.

Gyermekeik: Fábos Jolán (1928-?) és Fábos Sára (1932-?)

Dakos Lajosné (Papp Lídia), Fábos Jánosné (Dakos Lídia), Vámosi Erzsébet és Fábos Sára

Fábos Jánosné (Dakos Lídia), Fábos Sára, Fábos Jolán, Kósa Rozália és Dakos Lajosné (Papp Lídia)

Fábos Jolán, Fábos Jánosné (Dakos Lídia) és Fábos Sára

1995-ben hunyt el, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Dakos Lajos 1875. augusztus 26-án született Somogyjádon, Dakos István és Bata Katalin gyermekeként. 1875. augusztus 29-én keresztelte Nagy Albert lelkész a somogyjádi református templomban, keresztszülei: Györék András-Tamás Katalin és Tamás József-Varga Katalin jádi polgárok voltak.

Felesége: Papp Lídia (1882-1961), 1902. kötöttek házasságot Mezőcsokonyán.

Dakos Lajos és Papp Lídia

Gyermekeik: Dakos Lídia (1908-1995)

1910. július 12-én hunyt el, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Dakos Ilona 1819. januárjában született Somogyjádon, Dakos Mihály és Bognár Ilona leányaként. 1819. január 13-án keresztelték.

Férje: Boros István, 1840. január 28-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Varga János, Egyed Ferenc, Varga István és Dakos Mihály voltak. Eskette őket: Nagy Gergely

Gyermekeik: Boros Erzsébet (1842-?), Boros Katalin (1844-?), Boros Éva (1847-1847), Boros Zsófia (1849-1853), Boros Éva (1852-1854) és Boros Lídia (1858-?).

Boros Éva 1847. októberében született Somogyjádon, 1847. október 6-án keresztelte Nagy Gergely, keresztszülei: Molnár János - Pattzai Erzsébet, Varga József - Varga Zsuzsanna és Pattzai János - Simon Éva. 1847. október 25-én hunyt el mindössze 3 hetesen.

Boros Zsófia 1849-ben született Somogyjádon, 1853. augusztus 11-én 5 évesen hunyt el, 1853. augusztus 13-án temette Nagy Gergely lelkész a somogyjádi belső temetőben.

Boros Éva 1852-ben született Somogyjádon, 1854. október 4-én hunyt el 2 évesen, 1854. október 7-én temette Nagy Gergely lelkész a somogyjádi belső temetőben.

1859. augusztus 4-én hunyt el tífusz következtében, 1859. augusztus 6-án temette Nagy Gergely lelkész a somogyjádi belső temetőben.

Dakos Katalin 1823. augusztusában született Somogyjádon, Dakos Mihály és Bognár Ilona gyermekeként. 1823. augusztus 25-én keresztelték.

Férje: László István, 1848. január 17-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Varjú János, Nemes Ferenc és Boros József voltak. Eskette őket: Nagy Gergely.

Gyermekeik: László Katalin (1851-?) és László Erzsébet (1858-?)

Dakos Mihály ~1779-ben született.

Felesége: Bognár Ilona, Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Dakos József (1805-1832), Dakos Erzsébet (1808-1879), Dakos Katalin (1810-1810), Dakos Sára (1815-1870), Dakos Ilona (1819-?), Dakos Katalin (1823-?) és Dakos Éva (1827-1829).

Dakos József 1805. márciusában született Somogyjádon, 1805. március 17-én keresztelték. 1832. február 4-én hunyt el 25 éves korában.

Dakos Katalin 1810. májusában született Somogyjádon, 1810. május 20-án keresztelték.

Dakos Éva 1827. januárjában született Somogyjádon, 1827. január 12-én keresztelték. 1829. június 29.én hunyt el Somogyjádon.

1854. május 12-én hunyt el természetes módon 75 éves korában, Nagy Gergely 1854. május 14-én temette a somogyjádi belső temetőben.

Dakos Sára 1815. áprilisában született Somogyjádon, Dakos Mihály és Bognár Ilona gyermekeként. 1815. április 29-én keresztelték.

Férje: Fekete József (1809-?), 1841. február 4-én kötöttek házasságot Somogyjádon és itt is éltek.

Gyermekeik: Fekete Erzsébet (1842-1918)

Dombai István 1855-ben született (Kürös), Dombai Péter és Mikolász Katalin gyermekeként.

Foglalkozása: Takács (1886,1893, 1896, 1899)

Felesége: Tápi Teréz (?-?, Tápi György-Bók Katalin), 1884. január 22-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Egyed Mihály és Györék M János polgárok voltak.

Gyermekeik: Dombai Katalin (1886-?), Dombai Julianna (1893-?), Dombai Mária (1896-?),Dombai Erzsébet (1899-1976),

Dömötör János 1822. szeptember 11-én született Eddén, Dömötör András eddei iskola tanító és Stengl Anna gyermekeként. 1822. szeptember 11-én keresztelte Kovács István Somogyjádon, keresztszülei: Kovács István-Szászi Erzsébet, Kéki Ferenc-Gabó Erzsébet, Bata Ferenc-Varjú Erzsébet és Varga József-Dombai Katalin polgárok voltak.

1841–1848 Ötvöskónyi, segédtanító, majd rektor.

Foglalkozása: Iskola tanító - A jádi református iskolának 1849-től 1859-ben bekövetkezett halálláig tanítója.

Felesége: Varjú Erzsébet (1832-?, Varjú Ferenc-Varga Erzsébet), 1849-ben kötöttek házasságot Somogyjádon.

Gyermekeik: Dömötör Zsófia (1849-?)

1859. július 23-án hunyt el, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Dömötör János sírja (Somogyjád)

Egyed Kovács Ferenc 1839. február 3-án született Somogyjádon, Egyed Kovács Ferenc és Kovács Eszter gyermekeként. 1839. február 3-án keresztelte Nagy Gergely lelkész a somogyjádi református templomban, keresztszülei: Tóth József-Bók Sára, Járfás János-Bencsik Ilona jádi lakosok voltak.

Felesége: Nagy Katalin (),

1860-ban sorozóbizottság előtt állt ,de alkalmatlannak találták katonai szolgálatra.

Gyermekeik: Egyed Kovács Sándor (1865-1865), Egyed Kovács József (1866-?), Egyed Kovács Katalin (1867-1893), Egyed Kovács Ferenc (1869-?)

1879-ben hunyt el Somogyjádon.

Egyed Kovács Ferenc 1869. október 24-én született Somogyjádon, Egyed Kovács Ferenc és Nagy Katalin gyermekeként.

Felesége: Maurlak Ilona ()

Gyermekeik: 2

Harcolt az I. világháborúban, a Császári és Királyi 44. gyalogezredben szolgált.

Lakhelye: Budapest V. Visegrádi u. 92. III/75. (1920)

Foglalkozása: vasesztergályos (1920)

1920. június 21-én letartoztatják, Budapesten 1919. március 21. - augusztus 1. között a Belügyi Népbiztosság politikai nyomozóosztályának munkatársa ellen elkövetett magánlaksértés, izgatás, zsarolás miatt.

Forrás:

1. FamilySearch.org - Egyed Kovács Ferenc (1869. - ?.) - vasesztergályos 

Egyed József 1829. március 11-én született Somogyjádon, Egyed István és Dakos Erzsébet gyermekeként. Keresztelte Nagy János lelkész, keresztszülei: Betyár István-Turós Erzsébet, Tóth Sándor-Bók Erzsébet és Varga József-Járfás Katalin jádi lakosok voltak.

1. felesége: Fekete Katalin (1829-1853, Fekete József-Varga Katalin), 1848. február 22-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Nagy Sándor, kis Egyed Ferenc, Bata József és Fekete Sándor jádi lakosok voltak.

Részt vett az 1848/1849-es szabadságharcban, 1848. szeptember 10-én sorozták be honvédnek.

Gyermekeik: Egyed X (1848-1848), Egyed József (1849-1849),  Egyed János (1851-1923-Mezőcsokonya)

2. felesége: Györék Erzsébet (1838-?, Györék István-Fábos Ilona), 1860. december 11-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Taranyi József és Fábos János jádi lakosok voltak.

Gyermekeik: Egyed Katalin (1864-?)

Kis Egyed József 1883. április 17-én született Somogyjádon, Egyed József és Mencseli Zsófia gyermekeként.

Felesége: Turós Rozália (1896-?, Turós Pál-Bata Katalin), 1912. január 9-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik Varjú Gyula és Fekete József somogyjádi lakosok voltak.

Gyermekeik: ?

Az I. világháborúban honvédként szolgált a Magyar Királyi 19. honvéd gyalogezredben. A halotti anyakönyvi bejegyzése szerint 1914. november 7-én vesztette életét a Szerb harctéren (Tribinica).

Egyed viszi Erzsébet 1866-ban született Somogyjádon, Egyed viszi János és Kéki Erzsébet leányaként.

Férje: Györék M Sándor, 1883. január 11-én kötöttek házasságot Somogyjádon, eskette őket: Nagy Albert lelkész. Esküvői tanúik: Györék János és Egyed Mihály voltak.

Gyermekeik: Györék Sándor (1885-1885), Györék M József (1886-1964) és Györék M Sándor (1889-1961)

Györék Sándor 1885. szeptember 8-án született Somogyjádon, 1885. szeptember 13-án keresztelte Nagy Albert lelkész. Ekkor a "Jád 154." házszám alatt laktak. Keresztszülei: Györék Ferenc-Varjú Erzsébet, és Lázár József-Ujj Zsófia voltak. 1885. november 3-án hunyt el 2. hónaposan, 1885. november 5-én temette Horváth Lajos tanító.

1944-ben hunyt el, temetése Somogyjádon a belső temetőben volt.

Egyed Éva 1836. október 5-én született Somogyjádon, Egyed István és Dakos Erzsébet leányaként. Nagy Gergely lelkész keresztelte, keresztszülei: Györék József-Bata Zsuzsanna és Mózs Ferenc-Varga Sára jádi lakosok voltak.

Férje: Györék Mihály János (1837-1915), Somogyjádon éltek.

Gyermekeik: Györék Erzsébet (1856-1856), Györék Katalin (1858-1945), Györék Mihály János (1861-?), Györék Mihály Erzsébet (1863-?), Györék Mihály József (1866-1936), Györék Kálmán (1875-1956) és Györék Zsófia (1873-?).

1914-ben hunyt el Somogyjádon.

Egyed Péter 1829. szeptember 24-én született Somogyjádon, Egyed Péter és Barta Rebeka gyermekeként. Keresztelte Nagy János lelkész, keresztszülei: Molnár József-Farkas Erzsébet, Balog Erzsébet és Varjú János- Sipos Erzsébet jádi lakosok voltak.

Részt vett az 1848/1849-es szabadságharcban, 1848. szeptember 10-én sorozták be honvédnek.

Felesége: Járfás Katalin (1829-1914, Járfás István-Patczai Ilona), 1852. január 26-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Egyed István, Mencseli József, kis Patczai Ferenc, Bók Péter és Egyed János jádi lakosok voltak.

Gyermekeik: Egyed József (1852-?), Egyed Katalin (1854-?) és Egyed János (1856-1860)

Egyed Kovács Zsófia 1867. június ..-án született Somogyjádon, Egyed Kovács Ferenc és Nagy Katalin gyermekeként. 1867. június 30-án keresztelte Nagy Albert lelkész a somogyjádi református templomban.

Férje: Kis József (1862-?, Kis János-Horváth Julianna), 1885. november 24-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Szakmári Ferenc (Edde) és Márton József polgárok voltak.

Gyermekeik: Kis József (1886-1887), Kis Lajos (1890-1890)

1893. május 25-én hunyt el betegség (vese baj) következtében, 1893. május 27-én temette Nagy Albert lelkész az eddei temetőben, sírja ma is megtalálható ott.

Egyed Kovács Zsófia sírja az eddei temetőben.

Elek Sámuel 

1747-ben végzett Debrecenben.

Felesége: Ladányi Zsófia ()

Gyermekeik : Elek Gábor (1769-?), Elek István (?-1806)

A somogyjádi református gyülekezet lelkipásztora 1771. március 3-tól - 1777. március 12-ig, amikor Nagy Gergely lelkész váltotta.

1793-ban lemond esperesi címéről.

Forrás: A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET PRÉDIKÁTORAI ÉS REKTORAI I. 1526–1760

Fábos Ferenc 1920. július 4-én született Somogyjádon, Fábos Ferenc és Győr Rozália gyermekeként. 

A háború idején honvédként szolgált a Magyar királyi "Nagy Lajos király" 6. honvéd gyalogezred, II. zászlóaljában. 1943. február 8-án tűnt el az szovjet fronton. A hiányos nyilvántartás miatt sajnos nem rendelkezünk egyéb információval a háborúban eltűntről. (1)

A holttá nyilvánítás 23/1977. számú határozatban (1977.05.31. keltezés szerint) Pk. 50.165/1977/5 végzési számon 1943. május 15-ét állapítja meg a halál idejeként. (2)

Fábos Ferenc (1920-1943) sírja (Somogyjád)

Források:

1.: A II. világháború somogyjádi áldozatai - Somogyjád Községi Önkormányzar kiadványa a II. világháború befejezésének 60. évfordulójának tiszteletére (2005)

2.: Somogyjád község anyakönyvei

Farkas István 1934. szeptember 17-én született Somogyjádon, Farkas János és Belina Irma gyermekeként.

Felesége: ? ()

Gyermekeik: ?

1975. február 1-én érkezett Braziliába a Sao Paulo-ban található Viracopos-Campinas nemzetközi repülőtéren, utolsó ismert lakhelye: São Bernardo do Campo, Av. Angelo Demarchi, 123.

Farkas István

Fábos József 1828. augusztus 4-én született Somogyjádon, Fábos János és Csépán Sára gyermekeként, keresztelte Nagy János lelkész, keresztszülei: Molnár Sándor-Györék Katalin és Györék Sándor-Pap Katalin jádi lakosok voltak.

Felesége: ?

Gyermekeik: ?

Részt vett az 1848/1849-es szabadságharcban, 1848. szeptember 10-én sorozták be honvédnek.

Fábos József 1828. február 11-én született Somogyjádon, Fábos Ferenc és Varjú Ilona gyermekeként. Keresztelte Nagy János lelkész, keresztszülei: Szántó János-Borbás Sára, Márton János-Nagy Erzsébet, Kovács Ferenc-Szabó Erzsébet és Györék József és Bencze Katalin jádi lakosok voltak.

Felesége: Lázár Katalin (?.-?., Lázár János-Róka Erzsébet), 1846. január 20-án kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Varjú János, Nemes Ferenc, Turós János és Radics Ferenc jádi lakosok voltak.

Gyermekeik: Fábos József (1847-?), Fábos Katalin (1849-?), Fábos János (1851-?) és Fábos Erzsébet (1855-?)

Részt vett az 1848/1849-es szabadságharcban, 1848. szeptember 10-én sorozták be honvédnek.

1851. augusztus 10-én Györék makk József keresztszülei.

1853. április 10-én Patczai Katalin keresztszülei.

Farkas Károly 1889. november 3-án született Szigligeten, Farkas Károly és Szalai Teréz gyermekeként.

1. Felesége: Molnár Anna (1893-?, Molnár József-Bene Katalin), 1914. június 27-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik Gulyás Imre és Tarró József Galambospusztai lakosok voltak. Galambospusztán éltek.

Gyermekeik: X

Részt vett az I. világháborúban, 1914. június 29-én vonult hadba a Magyar Királyi  8. honvéd huszárezred keszthelyi zászlóaljához. Onnan egy hét múlva a harctérre ment, rendfokozata nem volt. 1916. július 28-án eltűnt a harctéren Galiciában, 1920. februárjában a család kezdeményezte a holttá nyilvánítását, ami 1920. május 14-én bejegyzésre került a somogyjádi halotti anyakönyvbe 1917. január 1-i dátummal. Nem halt meg, hanem sebesülten hadifogságba esett (Hadifogságba esésekor a Magyar Királyi 6. honvéd huszárezred kötelékében harcolt), először Moszkvába került kórházba, majd Kievbe és onnan északra a murmanszki vasútépítésre. Az 1917-es októberi orosz forradalom idején szabadon engedték a foglyokat, 6 társával Szentpétervár felé ment vonattal, de tovább nem jutottak, már nem volt vonat és az élelmük is elfogyott. Élelemért cserébe beáltak harcolni az orosz forradalom mellé. Többször megsebesült és csak 1921 nyarán tért haza, a csóti leszerelőtáborba került, ahonnan 1921. július 21-én távozott és tért vissza Somogyjádra.

1922. március 23-ával törölték a halotti anyakönyvből a bejegyzését, a Lengyeltóti Királyi Járásbíróság hatályon kívül helyezte a holttá nyilvánító végzést (PK. 1275/3-1921 sz. végzés).

2. felesége: Sipos Teréz (1906-?, Sipos Iván-Rácsai Anna) 1922. április 5-én kötöttek házasságot Somogyjádon, esküvői tanúik: Birkás János és Laszczik János Somogyjádi (Galambos puszta) lakosok voltak. Galambos pusztán éltek ekkor. 1954-ben elvált 2. feleségétől. (Kaposvári Bíróság)

Gyermekeik: ?

1988-ban hunyt el Balatonfüreden.

Forrás:

Köszönjük Farkas Attilának nagyapjáról küldött képet és az adatokat mellyel pontosítani tudtuk az információkat.

vitéz Farkas Sándor 1897. június 5.-én született Somogyjádon (Magyaróvölgy puszta), Farkas József és Sebestyén Terézia gyermekeként.

Az I. világháború alatt t.tőrzsörmesterként szolgált a Császári és Királyi 44. gyalogezredben. Megkapta a vitézi címet.

Felesége: Skab Erzsébet (1900-1960, Skab Ferenc-Deutch Magdolna), 1919. február 15-én kötöttek házasságot Kaposváron, esküvői tanúik Vida István és Simon Péter kaposvári lakosok voltak.

Gyermekeik: Farkas Erzsébet (1919-?), Farkas Sándor (1921-?) és Farkas László (1923-1924)

Forrás:

Fekete Gyula 1923-ban született Somogyjádon, Fekete József és Viant Erzsébet gyermekeként.

A II. világháború alatt honvédként szolgált, orosz hadifogságba esett, ahonnan 1947. augusztus 28-án tért haza Magyarországra.

Forrás:

1.: A Népjóléti Minisztériumnak megküldött névjegyzékek (link)

2.: Adatbázisok Online - Szovjet táborok magyar foglyai (Link)

Fehér István 1883-ban született, Fehér Mihály és Péterfai Katalin gyermekeként. Magyaróvölgy pusztán éltek.

Az I. világháborúban népfelkelőként szolgált a Császári és Királyi 44. gyalogezrednél. A halotti anyakönyvi bejegyzés szerint 1915. szeptember 15-én vesztette életét Alexieniec csatában az orosz harctéren.

Forrás: Verlustliste ausgegeben am (1918)

Fehér István halotti anyakönyvi bejegyzése (1917/44)

Fekete József 1920. július 26-án született Somogyjádon, Fekete József és Viant Erzsébet gyermekeként.

A háború idején őrvezetőként szolgált a Magyar királyi "Nagy Lajos király" 6. honvéd gyalogezred, II. zászlóaljban. 1943. január 16-án tűnt el Osztrogozsszknál.  (A szovjet áttörés után 1943. január 16-án a 10., 12. könnyű hadosztály részei és a 13. könnyű hadosztály Osztrogozsszkba vonult vissza (a német 168. gyaloghadosztállyal együtt). A városba szorult magyar erők fölött a 13. könnyű hadosztály parancsnoka, Hollósy-Kuthy László vezérőrnagy vette át a parancsnokságot. A szovjetek háromnapos ostroma után a magyar és német erők 1943. január 19-én törtek ki a városból. - http://www.hadisir.hu) - ebből kifolyólag az 502/1991. számú végzéssel 1991. május 17-i dátummal Kaposváron történt meg a holttá nyilvánítása.

Az újabb adatok alapján 1943. január 17-én esett szovjet hadifogságba Osztrogozsszknál (Szovjetúnió, Voronyezs - Voronyezs). Fogságának a helye: 165. számú hadifogolytábor (Oroszország-Ivanovói terület), ahonnan 1944. április 26-án távozott (2). Majd a 253. számú hadifogolytáborban (Ukrán SZSZK--Krasznij-Lucs) raboskodot, ahonnan 1948. november 15-én átadták a 36. sz. táborba Máramarosszigetre. A Népjóléti Minisztériumnak megküldött névjegyzékek szerint 1948. november 19-én tért haza az orosz hadifogságból, valószínűleg nem jött vissza Somogyjádra. (1)

Forrás:

1.: A Népjóléti Minisztériumnak megküldött névjegyzékek (link)

2.: Adatbázisok Online - Szovjet táborok magyar foglyai (Link)

3.: Adatbázisok Online - Szovjet táborok magyar foglyai (Link)

Fekete Eszter 1893. március 13-án született Somogyjádon, Fekete Sándor és Marosi Erzsébet gyermekeként.

Férje: Györék makk Sándor(1889-1961), Somogyjádon éltek. Elváltak.

Gyermekeik: Györék makk Eszter (1912-1985), Györék makk Gyula (1919-1920)

Györék makk Gyula 1920. január 31-én hunyt el tüdőgyulladásban, mindössze 10. hónaposan.

1963. április 30-án hunyt el "Érelmeszesedés" következtében, sírja a somogyjádi belső temetőben található.

Fekete Eszter sírja (Somogyjád)