Illyés Gyula Általános Iskola 1988-1996
Illyés Gyula Általános Iskola (1997-2005)
Illyés Gyula Általános Iskola (1993-2001)
Jaád kisközség (Somogyjád) - településszerkezete (1894)
A térképre kattintva megnyílik teljes méretben a HUNGARICANA.HU oldalon.
Jaád kisközség (Somogyjád) - településszerkezete 1894-ben
Forrás: www.hungaricana.hu
Felső-hegy - Jaád kisközség (Somogyjád) 1894-ben
A térképre kattintva megnyílik teljes méretben a HUNGARICANA.HU oldalon.
Jaád kisközség (Somogyjád) - Felső-hegye 1894-ben
Forrás: www.hungaricana.hu
Alsó hegy - Jaád kisközség (Somogyjád) 1894-ben
A térképre kattintva megnyílik teljes méretben a HUNGARICANA.HU oldalon.
Jaád kisközség (Somogyjád) - Alsó-hegye 1894-ben
Forrás: www.hungaricana.hu
Újsághírek: Vonattal ütközött a TSZ vontatója (1969.05.14.)
A Délmagyarország 1969. május 15-i számában a következőképpen számolt be az esetről:
1969. május 14-én Somogyjád és Vádra között a Csombárdi úton a TSZ vontatója a sorompó nélküli vasúti átjáróban összeütközött az 5578-as számú tehervonattal. A traktort vezető Kocsis Miklós (1925-1969) a helyszínen életét vesztette. A forgalmi akadály elhárítása három órát vett igénybe.
A református templom tornya az alsó hegyről nézve 2008-ban
Somogyjád község sertéspásztora és tenyészkangondozója párosversenyre hívta ki a hetesi sertéspásztort és tenyészkangondozót.
›
Somogyjád község sertéspásztora és tenyészkangondozója párosversenyre hívta ki a hetesi sertéspásztort és tenyészkangondozót.
A Somogyi Néplap 1951. augusztus 1. számában a következőképp számolt be a kihívásról:
"Mi alulírott Somogyjád község tenyészkangondozója és sertéspásztora minőségi és mennyiségi fejlesztése érdekében versenyre hívjuk Hetes község tenyészkangondozóját és sertéspásztorát az 19151. augusztus 1-től 1951. december 31-ig terjedő időre vonatkozólag az alábbi versenyfeltételek figyelembevétele mellett:
Tenyészkangondozók versenyfeltételei illetve nyertes lesz az:
1. Aki az év végére tervezett kocalétszámhoz viszonyítva a legmagasabb eredményes megtermékenyítési százalékot éri el.
2. Aki a szaporúság fokozása érdekében a kanok szakszerű, egyenletes kihasználását biztosítja a köztenyésztésben (naponta egyszer vagy legfeljebb kétszer búgat, minden egyes kocát az ivarzás külső jeleinek megmutatkozásától számított 12-18 óra között először is a búgatástól számított 12 óra eltelte után másodszor is bebúgat.
3. Aki a fedeztetési napokat legpontosabban vezeti.
Községi sertéspásztoroknál:
1. Aki az év végére tervezett kocalétszámhoz viszonyítva a versenyidőszak alatt az ivarzás idejében a legtöbb eredményes pároztatásra alkalmas tenyészkocát krétával megjelöli, ezt bebúgatás végett a tulajdonosnak, a tenyészkangondozónak valamint a községi állandó mezőgazdasági bizottságnak bejelenti.
2. Aki a községi köztenyésztésben az év végére tervezett kovalétszámhoz viszonyítva a gondozására bízott kocalétszámban a legmagasabb vemhességi százalékot eléri.
Az eredmény kiértékelését a megyei mezőgazdasági osztály állattenyésztési csoportja és a községi állandó mezőgazdasági bizottság megbízottjai a határidő lejárta után közösen végzik, melynek eredményét a Földművelésügyi Minisztériumnak azonnal jelentik.
Kiss András tenyészkangondnok
Bogdán György sertéspásztor
Alulírott Hetes község sertéspásztora és tenyészkangondozója Somogyjád község versenykihívását elfogadjuk és a versenyfeltételeket magunkra nézve is teljesítendőnek ismerjük el.
Ifj. Szőke János tenyészkangondozó
Id. Szőke János sertéspásztor
Reméljük, hogy ezen verseny a megye többi községeiben is számos követőre talál és eltudjuk érni azon hiányosságok kijavítását a sertéstenyésztés terén, melyeket Rákosi elvtárs kongresszusi beszédében az állattenyésztés eredményeinek megjavítása érdekében hangsúlyozott."
Az 1952-ben megyei versenyt nyert somogyjádi fiú tűzoltócsapat.
A Kaposvári Gazdasági Vasút (1916 - 1964)
A Kaposvári Gazdasági Vasút keskeny nyomtávolságú (760 mm), egyvágányú, gőzüzemű, gazdasági céllal működtetett kisvasút volt melynek célja elsősorban a cukorrépa szállítása volt a MIR (Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság) kaposvári cukorgyárába. Az ötvenes években már személyszállítást is végzett, a gyártól Felsőbogát puszta állomásig. A cukorgyárban váróterem is volt az utazóközönség számára. Gazdaságtalanságra hivatkozva 1964-ben szűnt meg.
A vasút minket érintő nyomvonalai:
Kaposvár–Somogyjád (Galambospuszta)–Kaposfüred–Répáspuszta–Toponár szakasz (I. jelű fővonal):
1916-1917-ben orosz hadifoglyok építették, "A gazdasági vasúti hálózat I. fővonala a kaposvári cukorgyárból indult ki, ahol egyszersmind a cukorgyári szabványos vágányú vasúthoz csatlakozott. A Pécs - varasdi állami közút keresztezése után kezdetben a Kapos völgyében keleti, majd később északi irányba, a mellékvölgybe fordulva, a Kaposvár - mocsoládi helyi érdekű vonallal párhuzamosan futott 3 kilométer hosszan. E szakaszon haladt át a Deseda-patak fölötti 10 méteres szabad nyílású, szabványos vasszerkezetű hídon. Ezután a nagyvasúttól eltérve, északi irányt vett fel, keresztezte a Kaposvár - siófoki törvényhatósági közutat, elhaladt Toponár község nyugati oldalán, majd keresztezte a Kaposfüred - sántosi közutat. Ezután a nagygáti berekben és a vargakoni árkon végighaladva, Magyaregres község nyugati oldalát mellőzte el, miközben szelte a Kaposfüred – aszalói vicinális közutat és feljebb a Magyaregres és Várda községeket összekötő közdűlő utat, valamint a galambosi árok és a Galambos - bogáti határvölgy torkolatát, majd befutott a galambosi árok völgyébe. Itt, miközben keresztezte a Kaposfüred - szőlősgyöröki vicinális közutat, feljutott a galambosi pusztához, és azon keresztülhaladva Edde majornál a 20. kilométernél végződött. E fővonal részét képezték a 0-10. szelvények között kiépített rendezővágányok, három kitérő 217 méter hosszúságban, valamint a 30. szelvényből kiinduló, egyenként 300 m hosszú 4 rendezővágány. Előbbi rendezővágányok a befutó répavonatok rendezésére, utóbbiak a gazdasági répa deponálására szolgáltak."
Somogyjád (Galambospuszta)–Alsóbogát (Felsőbogátpuszta) szárnyvonal (IX. jelű):
1921-től üzemelt, " A vonal az I. jelű fővonal 170-180. szelvénye között jobbfelé ágazott ki, majd a völgyben északi irányban haladva a bogáti birtok határánál, 6 kilométer hosszúságban végződött."
Magyaróvölgyi elágazás (X. jelű):
"A vonal az I. jelű fővonal 195-196. szelvényei között balra ágazott ki. A völgyből erős emelkedéssel jutott fel a magas fennsíkra, áthaladt a magyaróvölgyi majoron, kétszer átszelte az Öreglak - jutai vicinális közutat, azután a terep által megkívánt kanyargással északnyugaton, a Kaposvár - fonyódi vasút Jaád (mai nevén Somogyjád) állomása melletti területen, mintegy 5,8 kilométer hosszúságban végződött. "
Galambos völgyi szárnyvonal (XI. jelű):
"Az I. jelű fővonal 197-198. szelvényei között balra ágazott ki, majd északi irányban végighaladt a Galambos völgyén a fővonallal nagyjából párhuzamosan, és a 18. szelvénynél, a birtokhatár előtt végződött."
Forrás: A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány (http://mkka.hu/historia/vasut/kgkv)
A Kaposvári Gazdasági Vasút nyomvonala Somogyjád – Galambosi – völgyben (1954)
Forrás: Fehér László Fotó: Járfás Tóth József
További tartalom:
Jádi- és Galambosi puszta gazdasági térképe 1886. évből:
(Kattintcson a képre a nagyításhoz!)
és egy másik:
Galambos pusztai gazdaság térképe (19. század)
(Kattintcson a képre a nagyításhoz!)
A somogyjádi önkéntes tűzoltók felszerelése a Kálvin János utcai szertár előtt az 1950-es években.
A somogyjádi malom valamikor az 1950-es években (II.)
A somogyjádi malom valamikor az 1950-es évek közepén
Forrás: Fehér László Fotó: Járfás Tóth József
Egy másik kép ebből az időszakból:
(Kattintson a képre a nagyításhoz!)
és egy másik, pedig 2011-ből:
A malom 2011-ben (Forrás: www.muemlekem.hu)
(Kattintson a képre a nagyításhoz!)
A somogyjádi szeszfőzde (Pálinkafőző)
A pálinkafőző 1924-ben épült. A berendezést, ezt megelőzőleg Bók János vásárolta Nagykanizsán, egy Pikler nevű rézművestől, de mielőtt felszerelte volna, a község a közbirtokosság köztulajdonába tette át és az iparengedélyt is a közbirtokosság nevére adták ki.
Első vezetője Nagy Turós Pál lett. További vezetők:
| Fábián István | 1936-1937 |
| Kovács Szabó József | 1938-1941 |
| Ifj. Györék csök Sándor | 1941-1942 |
| Járfás Tóth József | 1942-? |
| . |
1943-ban a régebbi kisebb helyiséget, újabb, korszerű tágasabb főzőhelyiséggel,raktárral és tároló helyiséggel egészítették ki. A II. világháború alatt a belső berendezés tönkrement, de ezt már 1946 folyamán pótolták, Keszler Pál kispesti rézműves munkájával. Az ehhez szükséges anyagot csereterményekért szerezték be, mivel ekkor a pénz értéktelen volt. Kapacitása ekkoriban napi 40 hl fok, ez olyan szezononként 2500-4000 hl fok, természetesen ez nagymértékben függött az évi gyümölcsterméstől és az üzemzavarok miatt kiesett munkaórák számától.
1951-től minden kerti gyümölcsből pálinka felét az állam részére vissza kellett tartani beváltási ár (Hatósági ár) ellenében.
1952. augusztus 26-án a a közbirtokosság kezeléséből a Föld. Szöv. kezelésébe ment át. Ekkor 3 alkalmazott volt:
| Vezető: | Járfás Tóth József |
| Segédmunkások: | Lukács Pál |
| Lukács Ferenc | |
| . |
Főleg szilvából, körtéből, törkölyből és meggyből főzetnek pálinkát a somogyjádiak, az itteni szilvapálinka első a megyében (még Pesten is keresett). Az 1950-es évek előtt az egész környék itt főzetett, de az '50-es években Várda, Edde községek 100%-ig, Magyaregres, Bodrog és Csombárd csak részben főzetett itt.
1953-ban nagyon jó szilvatermés volt. Az üzem 7,5 hónapig üzemelt éjjel-nappal egyfolytában.
Forrás: Kraft József: Somogyjád Monográfiája (1955)
A szeszfőzde (Pálinkafőző) az 1950-es évek közepén.
Forrás: Fehér László Fotó: Járfás Tóth József
A szeszfőzde (Pálinkafőző) az 1950-es évek közepén.
Forrás: Kraft József: Somogyjád Monográfiája Fotó: Járfás Tóth József
Napjainkban az épület megtartotta régi funkcióját és egy magán-szeszfőzde működik benne, jó állapotban van.
Egy másik kép pedig 2009-ből:
Szeszfőzde 2009-ben (Forrás: www.muemlekem.hu)
A "régi" vasútállomás az 1950-es évek közepén
A "régi" vasútállomás az 1950-es évek közepén.
Az állomásról és a vasútvonalról ide kattintva olvashat bővebben:
Forrás: Fehér László Fotó: Járfás Tóth József
Egy másik, pedig 2012-ből:
(Kattintcson a képre a nagyításhoz!)
Somogyjád, Fő utca Kaposvár felőli része 1954-ben és 2018-ban
Emlékezzünk a doni katasztrófa 75. évfordulóján a Hősökre!
A második világháborúban 1943. január 12-én kezdődött a Don-kanyarban a szovjet Vörös Hadsereg támadása, amelyben a magyar 2 hadsereg szinte teljesen megsemmisült.
IDE KATTINTVA bővebben olvashat a II. világháború Somogyjád hőseiről.
Sámson Pál (1920-1996) és bajtársai még Kaposváron az orosz harctérre való indulás előtt.
Somogyjádi Református Templom (1803-)
| Előzmények: |
| - A XVIII. század elején volt már fatemploma a jádi reformátusoknak (1), a templomnak helyet adó domb régen temető volt és az 1645-ös Linczi és az 1711-es Szatmári Béke után a terület megkapta a Református Egyház. (4) |
| - 1744-ben a régi templom helyére a jádiak erős fatalpakra sövényfalból sárral tapasztott és fehérre meszelt új templomot építettek. A tetejét a hozzácsatlakozó haranglábbal együtt fazsindellyel fedték. Asztalos készítette színesre festett famennyezetét, a tágas kórust, az úrasztalát és a szószéket. Azonban még ebben az éveben a vármegyei vizsgálat alkalmával templomot el akarták venni, mivel engedély nélkül építették. (1) A vármegye ez intézkedése ellen a helytartótanácshoz folyamodtak, aminek eredményeképpen templom továbbra is megmaradhatott. (2) |
| - 1771-ben a templom tetőzete nagyon megromlott és ezért ez év augusztusában a vármegyétől engedélyt kértek a jádiak annak megjavítására. A vármegye azonban az 1745-i királyi rendeletre való utalással kérésükkel a királynőhöz utasította őket. 1772 január 15-én be is adták kérvényüket a királynőhöz, mire 1773 február elsején kiadott rendelettel engedélyt is kaptak a javításra és a templomot zsindellyel újonnan befedették. (2) |
|
- 1793. tavaszán egy köznapi istentisztelet alkalmával nagy szélvihar kerekedet és a fatemplom összedőlt, a híveknek úgy kellett menekülniük. (3) |
| Templomépítés (1793-1803): |
| 1793. február 24-én kelt folyamodványban kérik a jádi reformátusok az alispánt, hogy engedélyezzen számukra új oratórium építését a régi helyére, az indoklásban a következőket írják: "Mivel az oratóriumunk kicsiny annyira, hogy á mostani helységünkbéli és ugyan eddei, mint filialis hallgatóknak többségének magában való foglalására ilyen alkalmatlan, azonkívül már igen rongázott." Az engedélyt 1793. április 8-án meg is kapják. A folyamodvány eredeti példányáért kattintson ide. |
| 1793. október 29-én leteszik az új égetett téglából készült, nagy boltozatokkal fedett, sudártornyú templom alapjait, de ekkor 10 éven át tartó sok és néz küzdelem vette kezdetét. (4) |
| A lelkész (Fodor János) és a hívek úgy határoztak, hogy a Dunántúl egyik legszebb temploma a balatonfőkajári templom mintájára, de egy kisebb méretben kívánják felépíteni új templomukat. Küldöttséget küldtek Balatonfőkajárra a kaposvári építésszel együtt, akinek a neve nem maradt ránk. A tervek elkészültek és megkezdődött az építkezés. Mikor a falak már 3 méterre magasodtak, megjelentek a római katolikus barátok által felbújtott mernyei polgárok és elbontották az addigi falakat és a tégláját elhordták. |
| 1795-ben újrakezdődött az építkezés, de megint az történt mint korábban, a mernyeiek elhordták az építőanyagot. A jádi hívek erre már nagyon feldühödtek és azt mondták, hogy ha legközelebb is jönnek a mernyeiek agyonverik őket. Harmadszorra is nekiláttak a templom építéséhez, de megint jöttek a római katolikus mernyeiek, erre az egész falu felzendült és egy igen erős Györékk makk nevezetű emberrel ez élen elindultak a mernyeiek elé a galambosi útra (Somogyjád-Alsóbogát közti útszakasz). Mikor a mernyei hívek odaértek Györék makk az első kocsin ülő vezérüket leütötte, aki eszméletlenül esett a kocsiba, a többi látva az esetet megfordította kocsiját és Alsóbogát fele elindult vissza Mernyére.(3) |
|
1803-ban készült el végül a somogyjádi templom, mely általában román stílusú, belső díszítése empire képet mutat egyszerű, egyenes vonalaival, sima felületekkel, fémveretekkel. (3) Fekvése Észak-Déli irányú, a tornya északra néz. Tetejét ekkor még fazsindely fedte. Főbejárata északi, mellékbejárata nyugati fekvésű. |
|
Méretei: A torony 34 m magas, a templomhajó hossza 35 m, szélessége: 12 m, a boltozata (bolthajtásos) 12 m magas, az oldalfalakon igen szép oszlopbetétek. Toronygombon van régi latin felírat, mely arról szól, hogy 1887-ben készült, a templom 1926-os felújításakor benne helyezték el az egyház részletes történetét. |
| Harangok: 3 harangja van a templomnak, a középső (195 kg) 1801-ben öntötte Johann Kohle. A nagy (420 kg) és a kis (95 kg) harangot 1922-ben Walter Ferenc Budapesti harangöntő. A nagy harang felirata: Egyedül Isten dicsőségére, készítette Somogyjád község lakossága. Öntötte 1922 évben Walter Ferenc Budapest, a középső harang felirata: Gegossen in Pest von Johann Kohle am 1801. A jádi református eklézsia adakozásából és a kicsi harang felirata: Ha az Úrnak hangját halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket. 1922-ben az új harangokat ünnepélyes keretek közt helyezték el a templom tornyában, erről az eseményről itt olvashat bővebben. |
 |
 |
 |
Képek a templomról az 1950-es évekből.
| Karzatok: A templom északi és déli végében vannak a vastag kerek oszlopokon nyugvó fából készült karzatok. A templomból látható oldaluk faragott, félköríves, aranyozott mintával. |
| A Szószék a templommal egyidős, téglából készült, vastag vakolással, barna olajfestéssel. A lépcső (9 lépcsőfok) fából van, az oldala téglából. A felette lévő korona eredetileg egy galamb volt, de a II. világháborúban megrongálódott. |
| A Mózes szék egy egyszerű pad, magas háttámlával és aranyozott mintával. A templomban található padok is egyszerű fenyőfából készül padok, barnára festve a templomépítés idejéből. |
| A kenyérosztó tányérokból az egyik régi nagy réztányér a másik 1794-ből Fodor János adományaként egy nikkelezett fémtányér. |
| Az egyháznak 4 úrasztali kelyhe van, három darab rézből, melyek közül az egyik valószínűleg 1791 előttről való ötvösmunka. A negyid kehely ezüstből van és 1902-ben valószínűleg adományként került a gyülekezethez, a felirat rajta: Jádi nők a jádi ev. református gyülekezetnek 1902. |
| Az úrasztali borkancsók közül kettő 1791 előttről való, egyszerű kinézetű fedeles ónkancsók. A harmadik is egy fedeles ónkancsó melyet az egyház készíttetett 1816-ban. Felírat rajta: Jádi Református Eklézsia tsináltatta 1816.dik esztendőben. |
| 1834-ben a toronyba óra lett szereltetve. |
| 1838-ban a tetőzet fazsindelyeit rézből készült kisgömbbel díszítették. |
| 1847-ben orgonát vásárolt a gyülekezet, mely az egyházmegye legelső orgonája lett. A 2. világháborúban 1944 végén és 1945 elején tönkrement. A háború után úgy ítélték, hogy kijavítása nagyon költséges lenne, ezért ezután harmóniumot használtak. |
| Az úrasztala 1884-ből való, szekrényszerű és Egyed Kovács János és neje ajándékozta. A másik későbbi időpontra datálható egy kerek asztal, márvány oszlopon. Anyaga: vörös márvány. A felírat rajta: Isten dicsőségére és az utódok emlékére állíttatta Fábos János és neje Kováts Zsuzsanna. |
 |
| 1885. szeptember 24-én Csurgón tartott Egyházmegyei közgyűlésen 1273 ft 35 kr kértek a jádiak a templom renoválására és a tanító telken istálló és pince építésére. |
| 1926-ban a templom renováláson esett át, melyet Lamping József építész végzett. A tető vörösrézzel lett befedve, új óra lett felszerelve a toronyba. Falusi templomokhoz képest elég szép lett. 1926. május 15. és 16-án templomavató ünnepséget ült a somogyjádi református gyülekezet, melyről a Dunántúli Protestáns Lap 37. évfolyamának 21. száma a következőképen számolt be. |
 |
| A templom falán több emléktábla is található 2 darab márványból (Egyik a templom 1926-os felújítását örökíti meg, a másik a csillár adományozására emlékezik) 3 darab fából, melyek a templom fontosabb eseményeire emlékeznek (1. A templom építésének 100 évfordulójára készült 1903-ban, 2. A templom 1803-as elkészültére és a 3. Nagy Gergelyre és a toronyóra valamint az orgona elkészűltéra) |
 |
 |
 |
 |
 |
| A gyülekezet anyakönyvei 1754. évtől kezdve vannak, de pár év után (1754-1756) hiányoznak és csak 1771-től találunk hiánytalan keresztelési-, házassági- és halotti anyakönyveket. Vannak még hiányzó anyakönyvek (Ház. 1887, Halotti 1920-1945, Ker. 1942-1945) melyek valószínűleg a II. világháború során semmisülhettek meg (Izsák Aladár visszaemlékezése), de az 1756-1771 közti anyakönyvek valamikor a múltban veszhettek el, mert már 1831-ben sem voltak meg. | |
| Születési anyakönyvek: Kattintson ide... | |
| Házassági anyakönyvek: Kattintson ide... | |
| Halotti anyakönyvek: Kattintson ide... |
| Forrás: |
| 1. Körmendy József: Fa- és sövény templomok a Veszprémi Egyházmegye területén a XVIII. században 68.p. |
| 2. Dr. Tóth Endre: A belső somogyi Református Egyházmegye Mária Terézia korán (1940) , 165p. |
| 3. Kraft József: Somogyjád Község Monográfiája - Izsák Aladár lelkész beszámolója a templom építéséről. |
| 4. 1803-2003. A Somogyjádi Református Egyházközség egykor és ma, 4p. |
| Képek: |
| 1. Kraft József: Somogyjád Község Monográfiája - Fotó: Járfás Tóth József |
| 2. Somogyjád Történelmi Blog - Fotó: Farkas Krisztián |
A jádi reformátusok folyamodása az alispánhoz egy új oratórium felépítése ügyében (1793)
1793. február 24-én a Jádi Református Egyházközösség az Alispánhoz folyamodik új templomuk építésének ügyében, melyre a választ április 8-án kapták meg. Ezután kezdődhetett meg a 10 éven át tartó templomépítés, melyről ide kattintva olvashat bővebben.
Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár - AdatbázisokOnline
A református templom fundálásának (1793-1803) emlékére.
"Ezen Isten Házának építése elkezdetett
az 1793-iki esztendőben; bevégződött az 1803 évben
Turós Szabó János, Taranyi József,
Györék Mihály bírósága; öz.
Turós János, Bók János gondnoksága,
Fodor János prédikálozsága,
Majláth István és Szilágyi Márton
rektorsága idején. –
Zsid.lev.XIII:7.v."
Református lelkészek Somogyjádon.
Emléktábla a Somogyjádi református templom falán.
Somogyjádi református lelkészek:
| Lelkészek | Jádi szolgálati ideje | Megjegyzés | ||
| 1 | Laskai Sándor | (?-?) | 1624-? | |
| 2 | Deáki Dániel | 1627-1631 | ||
| 3 | Simonfalvi Benedek | 1628, 1633-1835,1636 | ||
| 4 | Simonfalvi Pál | 1636- | Kiskomáromi zsinat (1636) felavatott jádi lelkésznek. | |
| 5 | Dömötör Péter | 1640-1642 | ||
| 6 | Lévai Márton | 1646-1656 | ||
| 7 | Sági János | 1656-1657 | ||
| 8 | Büki Miklós | 1697-1699 | ||
| 9 | Komáromi János | 1699-1705 | ||
| 10 | Nánási András vagy Nánási István | 1705-1706 | ||
| 11 | Fejérvári György | 1706-1707 | ||
| 12 | Komáromi Sándor vagy Komáromi Sámuel | 1707-1713 | ||
| 13 | Kőrösi Ferenc | 1713-1723 | ||
| 14 | Sós Dániel | 1723-1728 | ||
| 15 | Látrányi Kovács György | 1728-1743 vagy 1732-1761 | ||
| 16 | Ábel János | 1760-1761 | ||
| 17 | Mészáros János | 1761-1771 | ||
| 18 | Elek Sámuel | (?-?) | 1771-1777 | |
| 19 | Nagy Gergely | (?-1799) | 1777-1783 | |
| 20 | Kazi Pál | (?-?) | 1783-1791 | |
| 21 | Fodor János | (1741-1814) | 1791-1814 | |
| 22 | Kovács István | (1778-1832) | 1814-1825 | Felszenteltetett a prédikátori szent hivatalra 1801. esztendőben. |
| 23 | Nagy János | (1789-1866) | 1825-1830 | |
| 24 | Körmendi Sámuel | (1779-1872) | 1830-1832 | |
| 25 | Nagy Gergely | (1789-1860) | 1832-1860 | |
| 26 | Nagy Albert | (1834-1901) | 1861-1901 | |
| 27 | Kovács Kálmán | (1874-?) | 1901-1905 | |
| 28 | Izsák Aladár | (1881-1970) | 1905-1953 | |
| 29 | Németh Győző | 1953-1979 | ||
| 30 | Ifj. Tóth Győző | 1979-1995 | ||
| 31 | Szigeti Miklós | 1996-1999 | ||
| 32 | Kovács Szilvia | 1999- | ||
Emléktábla a Somogyjádi református templom falán.
A presbitérium.
Az egyházközség vezető testülete a presbitérium, amelynek elnöke a gyülekezeti tagok által választott lelkész aki az egyházközség gondnokával alkotja az elnökséget. A presbitereket szintén a gyülekezeti tagok választják 6 évre.
Lelkészek Somogyjádon: ide kattintva olvashat erről bővebben...
Gondnokok:
A Somogyjádi Református Egyházközség presbitériumai:
| x | x | x | x | x | x | x | 1755 | 1756 | 1757 | 1758 | 1759 | 1760 | 1761 | 1762 | 1763 | 1764 | 1765 | 1766 | 1767 |
| 1768 | 1769 | 1770 | 1771 | 1772 | 1773 | 1774 | 1775 | 1776 | 1777 | 1778 | 1779 | 1780 | 1781 | 1782 | 1783 | 1784 | 1785 | 1786 | 1787 |
| 1788 | 1789 | 1790 | 1791 | 1792 | 1793 | 1794 | 1795 | 1796 | 1797 | 1798 | 1799 | 1800 | 1801 | 1802 | 1803 | 1804 | 1805 | 1806 | 1807 |
| 1808 | 1809 | 1810 | 1811 | 1812 | 1813 | 1814 | 1815 | 1816 | 1817 | 1818 | 1819 | 1820 | 1821 | 1822 | 1823 | 1824 | 1825 | 1826 | 1827 |
| 1828 | 1829 | 1830 | 1831 | 1832 | 1833 | 1834 | 1835 | 1836 | 1837 | 1838 | 1839 | 1840 | 1841 | 1842 | 1843 | 1844 | 1845 | 1846 | 1847 |
| 1848 | 1849 | 1850 | 1851 | 1852 | 1853 | 1854 | 1855 | 1856 | 1857 | 1858 | 1859 | 1860 | 1861 | 1862 | 1863 | 1864 | 1865 | 1866 | 1867 |
| 1868 | 1869 | 1870 | 1871 | 1872 | 1873 | 1874 | 1875 | 1876 | 1877 | 1878 | 1879 | 1880 | 1881 | 1882 | 1883 | 1884 | 1885 | 1886 | 1887 |
| 1888 | 1889 | 1890 | 1891 | 1892 | 1893 | 1894 | 1895 | 1896 | 1897 | 1898 | 1899 | 1900 | 1901 | 1902 | 1903 | 1904 | 1905 | 1906 | 1907 |
| 1908 | 1909 | 1910 | 1911 | 1912 | 1913 | 1914 | 1915 | 1916 | 1917 | 1918 | 1919 | 1920 | 1921 | 1922 | 1923 | 1924 | 1925 | 1926 | 1927 |
| 1928 | 1929 | 1930 | 1931 | 1932 | 1933 | 1934 | 1935 | 1936 | 1937 | 1938 | 1939 | 1940 | 1941 | 1942 | 1943 | 1944 | 1945 | 1946 | 1947 |
| 1948 | 1949 | 1950 | 1951 | 1952 | 1953 | 1954 | 1955 | 1956 | 1957 | 1958 | 1959 | 1960 | 1961 | 1962 | 1963 | 1964 | 1965 | 1966 | 1967 |
| 1968 | 1969 | 1970 | 1971 | 1972 | 1973 | 1974 | 1975 | 1976 | 1977 | 1978 | 1979 | 1980 | 1981 | 1982 | 1983 | 1984 | 1985 | 1986 | 1987 |
| 1988 | 1989 | 1990 | 1991 | 1992 | 1993 | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 |
