Újsághírek: Vonattal ütközött a TSZ vontatója (1969.05.14.)

Újsághírek: Vonattal ütközött a TSZ vontatója (1969.05.14.)

Újsághírek: Vonattal ütközött a TSZ vontatója (1969.05.14.)

A Délmagyarország 1969. május 15-i számában a következőképpen számolt be az esetről:

1969. május 14-én Somogyjád és Vádra között a Csombárdi úton a TSZ vontatója a sorompó nélküli vasúti átjáróban összeütközött az 5578-as számú tehervonattal. A traktort vezető Kocsis Miklós (1925-1969) a helyszínen életét vesztette. A forgalmi akadály elhárítása három órát vett igénybe.

 

 

 

 

 

 

 

Somogyjád község sertéspásztora és tenyészkangondozója párosversenyre hívta ki a hetesi sertéspásztort és tenyészkangondozót.

Somogyjád község sertéspásztora és tenyészkangondozója párosversenyre hívta ki a hetesi sertéspásztort és tenyészkangondozót.

Somogyjád község sertéspásztora és tenyészkangondozója párosversenyre hívta ki a hetesi sertéspásztort és tenyészkangondozót.

A Somogyi Néplap 1951. augusztus 1. számában a következőképp számolt be a kihívásról:

"Mi alulírott Somogyjád község tenyészkangondozója és sertéspásztora minőségi és mennyiségi fejlesztése érdekében versenyre hívjuk Hetes község tenyészkangondozóját és sertéspásztorát az 19151. augusztus 1-től 1951. december 31-ig terjedő időre vonatkozólag az alábbi versenyfeltételek figyelembevétele mellett:

Tenyészkangondozók versenyfeltételei illetve nyertes lesz az:

1. Aki az év végére tervezett kocalétszámhoz viszonyítva a legmagasabb eredményes megtermékenyítési százalékot éri el.

2. Aki a szaporúság fokozása érdekében a kanok szakszerű, egyenletes kihasználását biztosítja a köztenyésztésben (naponta egyszer vagy legfeljebb kétszer búgat, minden egyes kocát az ivarzás külső jeleinek megmutatkozásától számított 12-18 óra között először is a búgatástól számított 12 óra eltelte után másodszor is bebúgat.

3. Aki a fedeztetési napokat legpontosabban vezeti.

Községi sertéspásztoroknál:

1. Aki az év végére tervezett kocalétszámhoz viszonyítva a versenyidőszak alatt az ivarzás idejében a legtöbb eredményes pároztatásra alkalmas tenyészkocát krétával megjelöli, ezt bebúgatás végett a tulajdonosnak, a tenyészkangondozónak valamint a községi állandó mezőgazdasági bizottságnak bejelenti.

2. Aki a községi köztenyésztésben az év végére tervezett kovalétszámhoz viszonyítva a gondozására bízott kocalétszámban a legmagasabb vemhességi százalékot eléri.

Az eredmény kiértékelését a megyei mezőgazdasági osztály állattenyésztési csoportja és a községi állandó mezőgazdasági bizottság megbízottjai a határidő lejárta után közösen végzik, melynek eredményét a Földművelésügyi Minisztériumnak azonnal jelentik.

Kiss András tenyészkangondnok

Bogdán György sertéspásztor

Alulírott Hetes község sertéspásztora és tenyészkangondozója Somogyjád község versenykihívását elfogadjuk és a versenyfeltételeket magunkra nézve is teljesítendőnek ismerjük el.

Ifj. Szőke János tenyészkangondozó

Id. Szőke János sertéspásztor

Reméljük, hogy ezen verseny a megye többi községeiben is számos követőre talál és eltudjuk érni azon hiányosságok kijavítását a sertéstenyésztés terén, melyeket Rákosi elvtárs kongresszusi beszédében az állattenyésztés eredményeinek megjavítása érdekében hangsúlyozott."

sertesverseny_somogyi_hirlap_1951_augusztus_1_2.jpg

A Kaposvári Gazdasági Vasút (1916 - 1964)

A Kaposvári Gazdasági Vasút (1916 - 1964)

A Kaposvári Gazdasági Vasút (1916 - 1964)

A Kaposvári Gazdasági Vasút keskeny nyomtávolságú (760 mm), egyvágányú, gőzüzemű, gazdasági céllal működtetett kisvasút volt melynek célja elsősorban a cukorrépa szállítása volt a MIR (Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság) kaposvári cukorgyárába. Az ötvenes években már személyszállítást is végzett, a gyártól Felsőbogát puszta állomásig. A cukorgyárban váróterem is volt az utazóközönség számára. Gazdaságtalanságra hivatkozva 1964-ben szűnt meg.

A vasút minket érintő nyomvonalai:

Kaposvár–Somogyjád (Galambospuszta)–Kaposfüred–Répáspuszta–Toponár szakasz (I. jelű fővonal):

1916-1917-ben orosz hadifoglyok építették, "A gazdasági vasúti hálózat I. fővonala a kaposvári cukorgyárból indult ki, ahol egyszersmind a cukorgyári szabványos vágányú vasúthoz csatlakozott. A Pécs - varasdi állami közút keresztezése után kezdetben a Kapos völgyében keleti, majd később északi irányba, a mellékvölgybe fordulva, a Kaposvár - mocsoládi helyi érdekű vonallal párhuzamosan futott 3 kilométer hosszan. E szakaszon haladt át a Deseda-patak fölötti 10 méteres szabad nyílású, szabványos vasszerkezetű hídon. Ezután a nagyvasúttól eltérve, északi irányt vett fel, keresztezte a Kaposvár - siófoki törvényhatósági közutat, elhaladt Toponár község nyugati oldalán, majd keresztezte a Kaposfüred - sántosi közutat. Ezután a nagygáti berekben és a vargakoni árkon végighaladva, Magyaregres község nyugati oldalát mellőzte el, miközben szelte a Kaposfüred – aszalói vicinális közutat és feljebb a Magyaregres és Várda községeket összekötő közdűlő utat, valamint a galambosi árok és a Galambos - bogáti határvölgy torkolatát, majd befutott a galambosi árok völgyébe. Itt, miközben keresztezte a Kaposfüred - szőlősgyöröki vicinális közutat, feljutott a galambosi pusztához, és azon keresztülhaladva Edde majornál a 20. kilométernél végződött. E fővonal részét képezték a 0-10. szelvények között kiépített rendezővágányok, három kitérő 217 méter hosszúságban, valamint a 30. szelvényből kiinduló, egyenként 300 m hosszú 4 rendezővágány. Előbbi rendezővágányok a befutó répavonatok rendezésére, utóbbiak a gazdasági répa deponálására szolgáltak."

Somogyjád (Galambospuszta)–Alsóbogát (Felsőbogátpuszta) szárnyvonal (IX. jelű):

1921-től üzemelt, " A vonal az I. jelű fővonal 170-180. szelvénye között jobbfelé ágazott ki, majd a völgyben északi irányban haladva a bogáti birtok határánál, 6 kilométer hosszúságban végződött." 

Magyaróvölgyi elágazás (X. jelű):

"A vonal az I. jelű fővonal 195-196. szelvényei között balra ágazott ki. A völgyből erős emelkedéssel jutott fel a magas fennsíkra, áthaladt a magyaróvölgyi majoron, kétszer átszelte az Öreglak - jutai vicinális közutat, azután a terep által megkívánt kanyargással északnyugaton, a Kaposvár - fonyódi vasút Jaád (mai nevén Somogyjád) állomása melletti területen, mintegy 5,8 kilométer hosszúságban végződött. "

Galambos völgyi szárnyvonal (XI. jelű):

"Az I. jelű fővonal 197-198. szelvényei között balra ágazott ki, majd északi irányban végighaladt a Galambos völgyén a fővonallal nagyjából párhuzamosan, és a 18. szelvénynél, a birtokhatár előtt végződött."

Forrás: A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány (http://mkka.hu/historia/vasut/kgkv)

mir.jpgA Kaposvári Gazdasági Vasút nyomvonala Somogyjád – Galambosi – völgyben (1954)

Forrás: Fehér László Fotó: Járfás Tóth József

 

További tartalom:

 Jádi- és Galambosi puszta gazdasági térképe 1886. évből:

jad_galambosi_erdok_terkepe_1886.jpg

 

 

 

 

(Kattintcson a képre a nagyításhoz!)

és egy másik:

 Galambos pusztai gazdaság térképe (19. század)

galambos_pusztai_gazdasag_terkepe_19_szazad.jpg

 

 

 

 

 

(Kattintcson a képre a nagyításhoz!)

A somogyjádi szeszfőzde (Pálinkafőző)

A somogyjádi szeszfőzde (Pálinkafőző)

A somogyjádi szeszfőzde (Pálinkafőző)

A pálinkafőző 1924-ben épült. A berendezést, ezt megelőzőleg Bók János vásárolta Nagykanizsán, egy Pikler nevű rézművestől, de mielőtt felszerelte volna, a község a közbirtokosság köztulajdonába tette át és az iparengedélyt is a közbirtokosság nevére adták ki.

Első vezetője Nagy Turós Pál lett. További vezetők:

Fábián István 1936-1937
Kovács Szabó József 1938-1941
Ifj. Györék csök Sándor 1941-1942
Járfás Tóth József 1942-?
.

1943-ban a régebbi kisebb helyiséget, újabb, korszerű tágasabb főzőhelyiséggel,raktárral és tároló helyiséggel egészítették ki. A II. világháború alatt a belső berendezés tönkrement, de ezt már 1946 folyamán pótolták, Keszler Pál kispesti rézműves munkájával. Az ehhez szükséges anyagot csereterményekért szerezték be, mivel ekkor a pénz értéktelen volt. Kapacitása ekkoriban napi 40 hl fok, ez olyan szezononként 2500-4000 hl fok, természetesen ez nagymértékben függött az évi gyümölcsterméstől és az üzemzavarok miatt kiesett munkaórák számától.

1951-től minden kerti gyümölcsből pálinka felét az állam részére vissza kellett tartani beváltási ár (Hatósági ár) ellenében.

1952. augusztus 26-án a a közbirtokosság kezeléséből a Föld. Szöv. kezelésébe ment át. Ekkor 3 alkalmazott volt:

Vezető: Járfás Tóth József
Segédmunkások: Lukács Pál
Lukács Ferenc
.

Főleg szilvából, körtéből, törkölyből és meggyből főzetnek pálinkát a somogyjádiak, az itteni szilvapálinka első a megyében (még Pesten is keresett). Az 1950-es évek előtt az egész környék itt főzetett, de az '50-es években Várda, Edde községek 100%-ig, Magyaregres, Bodrog és Csombárd csak részben főzetett itt.

1953-ban nagyon jó szilvatermés volt. Az üzem 7,5 hónapig üzemelt éjjel-nappal egyfolytában.

Forrás: Kraft József: Somogyjád Monográfiája (1955)

26855875_1209850762479594_453368931_n.jpgA szeszfőzde (Pálinkafőző) az 1950-es évek közepén.

Forrás: Fehér László Fotó: Járfás Tóth József

palinkafozo_az_1950-es_evekben_2.jpgA szeszfőzde (Pálinkafőző) az 1950-es évek közepén.

Forrás: Kraft József: Somogyjád Monográfiája Fotó: Járfás Tóth József

Napjainkban az épület megtartotta régi funkcióját és egy magán-szeszfőzde működik benne, jó állapotban van.

Egy másik kép pedig 2009-ből:

11353_20090917_15063596.jpgSzeszfőzde 2009-ben (Forrás: www.muemlekem.hu)

Emlékezzünk a doni katasztrófa 75. évfordulóján a Hősökre!

Emlékezzünk a doni katasztrófa 75. évfordulóján a Hősökre!

Emlékezzünk a doni katasztrófa 75. évfordulóján a Hősökre!

A második világháborúban 1943. január 12-én kezdődött a Don-kanyarban a szovjet Vörös Hadsereg támadása, amelyben a magyar 2 hadsereg szinte teljesen megsemmisült.

IDE KATTINTVA bővebben olvashat a II. világháború Somogyjád hőseiről.

samson_pal_katonatarsaival.jpgSámson Pál (1920-1996) és bajtársai még Kaposváron az orosz harctérre való indulás előtt.

Somogyjádi Református Templom (1803-)

Somogyjádi Református Templom (1803-)

Somogyjádi Református Templom (1803-)

Előzmények:
- A XVIII. század elején volt már fatemploma a jádi reformátusoknak (1), a templomnak helyet adó domb régen temető volt és az 1645-ös Linczi és az 1711-es Szatmári Béke után a terület megkapta a Református Egyház. (4)
- 1744-ben a régi templom helyére a jádiak erős fatalpakra sövényfalból sárral tapasztott és fehérre meszelt új templomot építettek. A tetejét a hozzácsatlakozó haranglábbal együtt fazsindellyel fedték. Asztalos készítette színesre festett famennyezetét, a tágas kórust, az úrasztalát és a szószéket. Azonban még ebben az éveben a vármegyei vizsgálat alkalmával templomot el akarták venni, mivel engedély nélkül építették. (1) A vármegye ez intézkedése ellen a helytartótanácshoz folyamodtak, aminek eredményeképpen templom továbbra is megmaradhatott. (2)
- 1771-ben a templom tetőzete nagyon megromlott és ezért ez év augusztusában a vármegyétől engedélyt kértek a jádiak annak megjavítására. A vármegye azonban az 1745-i királyi rendeletre való utalással kérésükkel a királynőhöz utasította őket. 1772 január 15-én be is adták kérvényüket a királynőhöz, mire 1773 február elsején kiadott rendelettel engedélyt is kaptak a javításra és a templomot zsindellyel újonnan befedették. (2)

- 1793. tavaszán egy köznapi istentisztelet alkalmával nagy szélvihar kerekedet és a fatemplom összedőlt, a híveknek úgy kellett menekülniük. (3)

Templomépítés (1793-1803):
1793. február 24-én kelt folyamodványban kérik a jádi reformátusok az alispánt, hogy engedélyezzen számukra új oratórium építését a régi helyére, az indoklásban a következőket írják: "Mivel az oratóriumunk kicsiny annyira, hogy á mostani helységünkbéli és ugyan eddei, mint filialis hallgatóknak többségének magában való foglalására ilyen alkalmatlan, azonkívül már igen rongázott." Az engedélyt 1793. április 8-án meg is kapják. A folyamodvány eredeti példányáért kattintson ide.
1793. október 29-én leteszik az új égetett téglából készült, nagy boltozatokkal fedett, sudártornyú templom alapjait, de ekkor 10 éven át tartó sok és néz küzdelem vette kezdetét. (4)
A lelkész (Fodor János) és a hívek úgy határoztak, hogy a Dunántúl egyik legszebb temploma a balatonfőkajári templom mintájára, de egy kisebb méretben kívánják felépíteni új templomukat. Küldöttséget küldtek Balatonfőkajárra a kaposvári építésszel együtt, akinek a neve nem maradt ránk. A tervek elkészültek és megkezdődött az építkezés. Mikor a falak már 3 méterre magasodtak, megjelentek a római katolikus barátok által felbújtott mernyei polgárok és elbontották az addigi falakat és a tégláját elhordták.
1795-ben újrakezdődött az építkezés, de megint az történt mint korábban, a mernyeiek elhordták az építőanyagot. A jádi hívek erre már nagyon feldühödtek és azt mondták, hogy ha legközelebb is jönnek a mernyeiek agyonverik őket. Harmadszorra is nekiláttak a templom építéséhez, de megint jöttek a római katolikus mernyeiek, erre az egész falu felzendült és egy igen erős Györékk makk nevezetű emberrel ez élen elindultak a mernyeiek elé a galambosi útra (Somogyjád-Alsóbogát közti útszakasz). Mikor a mernyei hívek odaértek Györék makk az első kocsin ülő vezérüket leütötte, aki eszméletlenül esett a kocsiba, a többi látva az esetet megfordította kocsiját és Alsóbogát fele elindult vissza Mernyére.(3)

1803-ban készült el végül a somogyjádi templom, mely általában román stílusú, belső díszítése empire képet mutat egyszerű, egyenes vonalaival, sima felületekkel, fémveretekkel. (3) Fekvése Észak-Déli irányú, a tornya északra néz. Tetejét ekkor még fazsindely fedte. Főbejárata északi, mellékbejárata nyugati fekvésű. 

Méretei: A torony 34 m magas, a templomhajó hossza 35 m, szélessége: 12 m, a boltozata (bolthajtásos) 12 m magas,  az oldalfalakon igen szép oszlopbetétek. Toronygombon van régi latin felírat, mely arról szól, hogy 1887-ben készült, a templom 1926-os felújításakor benne helyezték el az egyház részletes történetét.

Harangok: 3 harangja van a templomnak, a középső (195 kg) 1801-ben öntötte Johann Kohle. A nagy (420 kg) és a kis (95 kg) harangot 1922-ben Walter Ferenc Budapesti harangöntő. A nagy harang felirata: Egyedül Isten dicsőségére, készítette Somogyjád község lakossága. Öntötte 1922 évben Walter Ferenc Budapest, a középső harang felirata: Gegossen in Pest von Johann Kohle am 1801. A jádi református eklézsia adakozásából és a kicsi harang felirata: Ha az Úrnak hangját halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket. 1922-ben az új harangokat ünnepélyes keretek közt helyezték el a templom tornyában, erről az eseményről itt olvashat bővebben.
a_somogyjadi_reformatus_templom_3.jpg a_somogyjadi_reformatus_templom_1.jpg a_somogyjadi_reformatus_templom_2.jpg

Képek a templomról az 1950-es évekből.

Karzatok: A templom északi és déli végében vannak a vastag kerek oszlopokon nyugvó fából készült karzatok. A templomból látható oldaluk faragott, félköríves, aranyozott mintával.
A Szószék a templommal egyidős, téglából készült, vastag vakolással, barna olajfestéssel. A lépcső (9 lépcsőfok) fából van, az oldala téglából. A felette lévő korona eredetileg egy galamb volt, de a II. világháborúban megrongálódott. 
A Mózes szék egy egyszerű pad, magas háttámlával és aranyozott mintával. A templomban található padok is egyszerű fenyőfából készül padok, barnára festve a templomépítés idejéből.
A kenyérosztó tányérokból az egyik régi nagy réztányér a másik 1794-ből Fodor János adományaként egy nikkelezett fémtányér.
Az egyháznak 4 úrasztali kelyhe van, három darab rézből, melyek közül az egyik valószínűleg 1791 előttről való ötvösmunka. A negyid kehely ezüstből van és 1902-ben valószínűleg adományként került a gyülekezethez, a felirat rajta: Jádi nők a jádi ev. református gyülekezetnek 1902.
Az úrasztali borkancsók közül kettő 1791 előttről való, egyszerű kinézetű fedeles ónkancsók. A harmadik is egy fedeles ónkancsó melyet az egyház készíttetett 1816-ban. Felírat rajta: Jádi Református Eklézsia tsináltatta 1816.dik esztendőben. 
1834-ben a toronyba óra lett szereltetve.
1838-ban a tetőzet fazsindelyeit rézből készült kisgömbbel díszítették. 
1847-ben orgonát vásárolt a gyülekezet, mely az egyházmegye legelső orgonája lett. A 2. világháborúban 1944 végén és 1945 elején tönkrement. A háború után úgy ítélték, hogy kijavítása nagyon költséges lenne, ezért ezután harmóniumot használtak.
Az úrasztala 1884-ből való, szekrényszerű és Egyed Kovács János és neje ajándékozta. A másik későbbi időpontra datálható egy kerek asztal, márvány oszlopon. Anyaga: vörös márvány. A felírat rajta: Isten dicsőségére és az utódok emlékére állíttatta Fábos János és neje Kováts Zsuzsanna.
20150512_140602.jpg
1885. szeptember 24-én Csurgón tartott Egyházmegyei közgyűlésen 1273 ft 35 kr kértek a jádiak a templom renoválására és a tanító telken istálló és pince építésére.
1926-ban a templom renováláson esett át, melyet Lamping József építész végzett. A tető vörösrézzel lett befedve, új óra lett felszerelve a toronyba. Falusi templomokhoz képest elég szép lett. 1926. május 15. és 16-án templomavató ünnepséget ült a somogyjádi református gyülekezet, melyről a Dunántúli Protestáns Lap 37. évfolyamának 21. száma a következőképen számolt be.
a_somogyjadi_reformatus_templom_somogyjad.jpg
A templom falán több emléktábla is található 2 darab márványból (Egyik a templom 1926-os felújítását örökíti meg, a másik a csillár adományozására emlékezik) 3 darab fából, melyek a templom fontosabb eseményeire emlékeznek (1. A templom építésének 100 évfordulójára készült 1903-ban, 2. A templom 1803-as elkészültére és a 3. Nagy Gergelyre és a toronyóra valamint az orgona elkészűltéra)

 

gal672.jpg 20150512_140758.jpg Nagy Albert.jpg Fodor János.jpg Nagy Gergely.jpg
A gyülekezet anyakönyvei 1754. évtől kezdve vannak, de pár év után (1754-1756) hiányoznak és csak 1771-től találunk hiánytalan keresztelési-, házassági- és halotti anyakönyveket. Vannak még hiányzó anyakönyvek (Ház. 1887, Halotti 1920-1945, Ker. 1942-1945) melyek valószínűleg a II. világháború során semmisülhettek meg (Izsák Aladár visszaemlékezése), de az 1756-1771 közti anyakönyvek valamikor a múltban veszhettek el, mert már 1831-ben sem voltak meg.
Születési anyakönyvek: Kattintson ide...
Házassági anyakönyvek: Kattintson ide...
Halotti anyakönyvek: Kattintson ide...



Forrás:
1. Körmendy József: Fa- és sövény templomok a Veszprémi Egyházmegye területén a XVIII. században 68.p.
2. Dr. Tóth Endre: A belső somogyi Református Egyházmegye Mária Terézia korán (1940) , 165p.
3. Kraft József: Somogyjád Község Monográfiája - Izsák Aladár lelkész beszámolója a templom építéséről.
4. 1803-2003. A Somogyjádi Református Egyházközség egykor és ma, 4p.
Képek:
1. Kraft József: Somogyjád Község Monográfiája - Fotó: Járfás Tóth József
2. Somogyjád Történelmi Blog - Fotó: Farkas Krisztián
A jádi reformátusok folyamodása az alispánhoz egy új oratórium felépítése ügyében (1793)

A jádi reformátusok folyamodása az alispánhoz egy új oratórium felépítése ügyében (1793)

A jádi reformátusok folyamodása az alispánhoz egy új oratórium felépítése ügyében (1793)

1793. február 24-én a Jádi Református Egyházközösség az Alispánhoz folyamodik új templomuk építésének ügyében, melyre a választ április 8-án kapták meg. Ezután kezdődhetett meg a 10 éven át tartó templomépítés, melyről ide kattintva olvashat bővebben.

a_jadi_reformatusok_folyamodasa_az_alispanhoz_egy_uj_oratorium_felepitese_ugyeben_1793.jpgForrás: Magyar Nemzeti Levéltár - AdatbázisokOnline

 

A református templom fundálásának (1793-1803) emlékére.

A református templom fundálásának (1793-1803) emlékére.

A református templom fundálásának (1793-1803) emlékére.

20141221_115703.jpg

"Ezen Isten Házának építése elkezdetett
az 1793-iki esztendőben; bevégződött az 1803 évben
Turós Szabó János, Taranyi József,
Györék Mihály bírósága; öz.
Turós János, Bók János gondnoksága,
Fodor János prédikálozsága,

Majláth István és Szilágyi Márton
rektorsága idején. –
         Zsid.lev.XIII:7.v."

Református lelkészek Somogyjádon.

Református lelkészek Somogyjádon.

Református lelkészek Somogyjádon.

Somogyjádi református lelkészek:

  Lelkészek Jádi szolgálati ideje Megjegyzés
1 Laskai Sándor (?-?) 1624-?  
2 Deáki Dániel 1627-1631  
3 Simonfalvi Benedek 1628, 1633-1835,1636  
4 Simonfalvi Pál 1636- Kiskomáromi zsinat (1636) felavatott jádi lelkésznek.
5 Dömötör Péter 1640-1642  
6 Lévai Márton 1646-1656  
7 Sági János 1656-1657  
8 Büki Miklós 1697-1699  
9 Komáromi János 1699-1705  
10 Nánási András vagy Nánási István 1705-1706  
11 Fejérvári György 1706-1707  
12 Komáromi Sándor vagy Komáromi Sámuel 1707-1713  
13 Kőrösi Ferenc 1713-1723  
14 Sós Dániel 1723-1728  
15 Látrányi Kovács György 1728-1743 vagy 1732-1761  
16 Ábel János 1760-1761  
17 Mészáros János 1761-1771  
18 Elek Sámuel (?-?) 1771-1777  
19 Nagy Gergely (?-1799) 1777-1783
20 Kazi Pál (?-?) 1783-1791  
21 Fodor János (1741-1814) 1791-1814  
22 Kovács István (1778-1832) 1814-1825 Felszenteltetett a prédikátori szent hivatalra 1801. esztendőben. 
23 Nagy János (1789-1866) 1825-1830  
24 Körmendi Sámuel (1779-1872) 1830-1832  
25 Nagy Gergely (1789-1860) 1832-1860  
26 Nagy Albert (1834-1901) 1861-1901  
27 Kovács Kálmán (1874-?) 1901-1905  
28 Izsák Aladár (1881-1970) 1905-1953  
29 Németh Győző 1953-1979  
30 Ifj. Tóth Győző 1979-1995  
31 Szigeti Miklós 1996-1999  
32 Kovács Szilvia 1999-  
     
     
     
     
lelkeszek_somogyjad.jpg
Emléktábla a Somogyjádi református templom falán.
A presbitérium.

A presbitérium.

A presbitérium.

Az egyházközség vezető testülete a presbitérium, amelynek elnöke a gyülekezeti tagok által választott lelkész aki az egyházközség gondnokával alkotja az elnökséget. A presbitereket szintén a gyülekezeti tagok választják 6 évre.

Lelkészek Somogyjádon: ide kattintva olvashat erről bővebben...

Gondnokok:

A Somogyjádi Református Egyházközség presbitériumai:

x x x x x x x 1755 1756 1757 1758 1759 1760 1761 1762 1763 1764 1765 1766 1767
1768 1769 1770 1771 1772 1773 1774 1775 1776 1777 1778 1779 1780 1781 1782 1783 1784 1785 1786 1787
1788 1789 1790 1791 1792 1793 1794 1795 1796 1797 1798 1799 1800 1801 1802 1803 1804 1805 1806 1807
1808 1809 1810 1811 1812 1813 1814 1815 1816 1817 1818 1819 1820 1821 1822 1823 1824 1825 1826 1827
1828 1829 1830 1831 1832 1833 1834 1835 1836 1837 1838 1839 1840 1841 1842 1843 1844 1845 1846 1847
1848 1849 1850 1851 1852 1853 1854 1855 1856 1857 1858 1859 1860 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867
1868 1869 1870 1871 1872 1873 1874 1875 1876 1877 1878 1879 1880 1881 1882 1883 1884 1885 1886 1887
1888 1889 1890 1891 1892 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907
1908 1909 1910 1911 1912 1913 1914 1915 1916 1917 1918 1919 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927
1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947
1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967
1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

 

a_somogyjadi_reformatus_templom_somogyjad.jpg 

süti beállítások módosítása