Az ETHNOGRAPHIA (A MAGYAR NÉPRAJZI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA) folyóirat LXIV. évfolyam (1953) 1—4. számában a következőképpen olvashatjuk Takáts Gyula adatközlését "Az utolsó talpaspajta Somogyjádon" címmel:

"Az utolsó talpaspajta Somogyjádon

A pajta, melyet alábbiakban ismertetek, Somogyjád község és a községhez tartozó Felsőhegynek nevezett szőlő között áll. A község és a gyepűvel jól körülhatárolt szőlőskert között feleúton. Távolsága a község mai szérűskertjeitől északra 600 méter. Fábos János házától pedig, aki a pajtát építette, 800 méter. Az idős parasztok szerint nem régen még hozzá hasonló 10—12 sövényfalú »szénáspajta« állt a határban. Mind leégett, vagy szétpusztították . Gerendáikból építettek, és sövényeiket, melyek jó szárazak voltak, telente eltüzelték. Egyetlen pajta maradt meg, Egyed Sándor »szénapajtája«, mely 1945-ben megsérült és ma már szintén széthordás alá került. Az 1952-es év az utolsó talpaspajtát is eltünteti a jádi határból. Emlékeztetőnek három, tömésből épült, a régi talpaspajták stílusához hasonló zsúpos szénapajta marad. Ezek a tömésfalú pajták fiatalabbak, mint a talpasak. Például az említett három, határba épült pajta építésének ideje 1880—1890-es

esztendőkre esik. Építésük úgy történt, hogy a töméshez szükséges földet a helyszínen termelték ki , és belőle tömték meg az épületet. Méreteik és formájuk szinte pontosan azonos a régi, sövényfalú, most leírásra kerülő talpaspajtáéval. — A talpaspajták, melyekről említést tettem, kivétel nélkül 600—800 méteres körzetben helyezkedtek el a falu körül északra és délre, a mai községi szérűk és az Alsó- és Felsőhegy gyepüi között. Helyeiken, a hajdani kaszáló-réteken, kivénült gyümölcsösök maradtak. Valamikor »a robot világban,« — meg még az öregek »kislegénysor« idejében Somogyjád községet északon és délen kaszálós gyümölcsös — erdők vették körül. A gyümölcsös-erdőben »óriás diók és mogyorók, ojtott alma, körte és szilvafák állottak« — mesélik az öregek.
Ilyen kaszálós gyümölcsösben állt, illetve áll az utolsó jádi talpaspajta egy nyugat-kelet irányú lankás völgy déli hajlatán, ahol a völgy egy hosszú észak-déli völggyel találkozik. Szinte sarkon, ha ilyenről beszélhetnénk a szél és a víz munkájától igen finomívű hajlásokra osztott somogyi dombok esetében. Rétföldön áll a pajta és tőle mintegy 30 méterre egy másik hasonló pajta állt (1. ábra). A pajtát 1857-ben építette Fábos János. Egyed Sándor (69 éves) közlése szerint, — akinek Fábos János az Öregapja volt, — azért épült a gabonáspajta, mert 1848-ban »a robotvilág megszüntévek a községi bíró Fábos 8 holdjához még » nyakába sózott 10 hold rétföldet.« Erre építette szükségből a pajtát. Fábos János különben minden famunkához értő gazda volt. Hordót, kádat és szerszámokat egyaránt készített. Időnként, leginkább télidőben két-három társával összeállt és (épültek a községben.) A pajta leírása annál több figyelmet érdemel, mert Fábos János legjobb tudása szerint építette, hiszen magának készítette.

Építésének és a pajta céljának részletesebb leírása, nemcsak a 100 év előtti népi építkezéshez, hanem a gazdálkodáshoz is adatokkal szolgál. A pajta épületfáját Fábos János mindig maga választotta ki az erdőn. Maga vágta ki és szállította kocsin az épülés helyére. A szálfák feldolgozása helyben

történt . Erdőről hozták a talpfákhoz, oszlop- és szárfákhoz, valamint a sárgerendákhoz szükséges tölgyfát. Először felszabták az egész pajta »csontját«. Akkor Összeállították. Mikor már ez is elkészült, akkor következett a sövényezés. A pajta a délre néző két sarkán, a talpfák kötése alatt, két földbeásott, 60 cm. átmérőjű rönkön áll (3. ábra). A talpfák minden esetben egy darabból valók. A sövénykarók részére a talpfákba négy centiméter mély, háromszögalakú vályút hasítottak. A sövénykarók másik végét hegyezték és a talpfák fölött álló sárgerendákba belefúrt négy—öt centiméter mély lyukakba rögzítették (4. ábra). A sövénykarók egymástól átlagban 30 és 44 cm-re állnak. Három-három sövénykaró közé fonják, illetve verik be a sövényt. A sövény 75 — 80 cm hosszúra vágott, négyfelé vagy kétfelé repített

mogyorófa. Átlagos vastagságuk 5 cm. Ezeket szekercefokkal verik szorosan egymásra. Alul a háromszögletes vályúba a sövényt beleverik, hogy a karó el ne mozdulhasson (5. ábra). Ettől a sövényezési formától merőben eltér a pincék falánál alkalmazott gyakorlat. Itt sövénynek hosszú, sokszor két méter hosszú gyertyán csalitot használnak és azt tapasztják be. Ilyen sövényfonást láthatunk a 6. ábrán, mely a leírt talpaspajta szürükapuját ábrázolja.

A sövénykarók átlag 3 — 4 cm átmérőjű, két végükön kissé hegyezett berekfából (éger) valók. A berekfát azért használják, mert a szú nem kedveli annyira, mint a gyertyánt. A tetőszerkezet 10 székfá-ja, melyek az 7. ábrán l átható 2 köldök toldással (0,65 m) kapcsolódnak a sárgerendákhoz, a széken fekvő 2 oldalgerenda és a zsúpszegés alatt fekvő 1 szelemengerenda fája szintén tölgy. A sárgerendán egymástól 100—108 cm-re fekvő szalufák anyaga berekvagy hársfa (8. ábra). A szalufákon méter távolságra szegezett lécezés fája pedig gyertyán. A tetőszerkezetbe 34 szalufát építettek. A tetőszerkezet magassága 4 méter. A tetőszerkezeten zsúpozás fekszik. A zsupozáshoz rozsszalmát használtak. Egy rozskévéből három kancazsúp és öt bakzsúp került ki . A kancazsúpot a kéve hegyén kötik meg, a bakzsúpot pedig a kéve tövén. Ezeket a zsúpkévéket a babica vágó-székbe fektetik és kaszával vágják el. A babicavágó-szék nem más, mint egy négylábú hosszú pad, melynek egyik végébe, a lábak előtti részen két egyenlő hosszú lécet rögzítenek a pad ülődeszkájába. A két fölfelé álló léc közé fektetik a kévét. A babicavágó-széket ha nem »hivatásos« zsúpoló dolgozik, szokták helyettesíteni négy lábával fölfelé fordított pince-paddal is. Ilyen esetben a kévét a négy láb közé helyezik úgy, mint az előbb leírt babicavágó-szék két szarva közé. A talpaspajta szegése a Szelemengerenda fölött bakzsúpból készül. A szeges két végit a szeges kiálló két papjához kötik (1. ábra). A szeges alatt levő részt lovallásnak nevezik. A zsúpfedés ereszrészei kancazsúpokból készülnek. A kancazsúpoknál a zsúpkötés a rozsszalma kalászát fogja a lécezéshez, úgy hogy a szalma szára adja a tető ereszét. A bakzsúpoknál, például a szegesen a kéve tövét kötik a lécezéshez, így a szalma kalásszal lefelé borulva adja a tető fedését. A tetőszerkezet zsúppal együtt 4,3 m. A pajta magassága talptól zsúpszegésig hét méter. A pajta vázának (csokijának) nevei, méretei és faanyag következő:

Talpfa. 6 téglalap alakúra faragott tölgyfa. Mérete: 35x16 cm. Ezek közül kettő 670 cm (ezek a pajta oldalának talpfái), kettő 510 cm és kettő 487 cm hosszú.

Szárfa. A pajta déli és északi kapuja 4 tölgyfából készült. Tövük a tusoknál 45x21 cm vastagságú, száron pedig 31x21 cm. Magassága: 270 cm. (A talpfa- és a szárfa-kapcsolást lásd a 4. ábrán.)

Oszlopfa. A talpfák és sárgerendák között 10 oszlopfa áll. Anyaguk tölgy. Közülük 4 sarokoszlop mérete 33 x 22 cm és 6 közoszlopé pedig 17 x 17 cm. Magasságuk 229 cm.

Sárgerenda. Hat 17x20 cm méretű. Anyaguk tölgyfa. Közülük kettőnek hossza 670 cm. A másik két-két szál sárgerenda mérete különböző. Ezeknek összekapcsolása két faszeggel történik (4. ábra).

Sövénykarók. A pajta két oldalán, két mezőben 2x9 + 9, a pajta elején négy mezőben 2x7 -f7, hátán négy mezőben szintén 2x7 + 7, összesen tehát 92 karó. Anyaguk égerfa, hosszúságuk 235 cm, ebből 4 cm hegyezett
rész kerül a sárgerendába fúrt lyukba és 4 cm pedig a talpfa V-alakú vályújába.

Támasztóoszlop. az Ormánságban kilincsfa1. A pajta két oldalán lévő 3 + 3 oszlopfához 12 db tölgyfából készült, ívesen hajló támasztóoszlop kapcsolódik. Mérete : hossza 200 cm, vastagsága 7X10 cm. A támasztóoszlopok az oszlopfákhoz 143 és 155 cm magasságban kapcsolódnak be, a talpfákra pedig az oszlop tövétől 120—125 cm távolságra támaszkodnak.

Mind a tetőszerkezet, mind az épület vázának rögzítése mindenütt faszeggel történt . A faszeget hárs vagy mogyorófából készítették. Négyszegletesre faragták, aztán a furuval kifúrt lyukba verték a lyuknál vastagabb négyszegletes szeget, melynek sarkai eképen lepréselődve, szorosan kitöltötték a lyukat. Átlagos hosszúságuk 20 cm.

A pajta 1857-től 1867-ig csak meztelen sövényfalú volt, északi és déli oldalán egy-egy tusokon (tüskén) forduló sövénykapuval, melyet font iszalagkötéllel kötöttek be. 1867-ben a sövényre egy-két cm vastag agyagos sarat
vertek kívülről és belülről. A sározók az 1867. évszámot ujjukkal beleírták az elsimított falba.

A pajta gabonáspajtának készült. Déli oldalán volt a szürü vagy szérű. Nagysága 13,50X38 méter (9. ábra.). A szürü úgy készült, hogy a gabonáspajta nyugati és keleti sarkától kiindulva árkot á s t a k húsz öl hosszúságban.
Ebben egymástól arasznyi távolságra akácot ültettek. Az akácokat, melyek Jádon az elsők közé tartoztak, Fábos János éjtszaka szerezte a bodrogim uradalomból, ahol akácfaiskola volt. A fák, mikor megnőttek, törzsükkel majdnem egymást érték. Egyed Sándor szerint, aki 1898-ban segédkezettig

fák kiirtásában, a fák között ember, állat nem tudott átbújni. Mivelsűrűn voltak, »az akácok egymást tolták fölfelé és csudálatos magasra nőttek.* Az első szürükerítésen kívül a szürü nyugati oldalán, ahol a faluba vivő földes út feküdt, még két méter széles gyepű is volt. Ez a gyepű fagyai, kecskerágító és mogyoróbokrokból állt. Mogyoró évente több kosárral termett. A fákra és bokrokra aprószemű, feketefürtű szőlőt futtatott Fábos János. Varga Gyula János, akinek Jádon nem volt szőleje puttonyostól fölmászva a fákra, annyi szőlőt szedett róluk, hogy két akó bort szüretelt. A szürü nyugati és keleti oldalán egymással szemben egy-egy két öles sövénykapu nyílt (6. ábra) Itt a sövényt már hosszú gyertyán-csalit alkotta. A kapuszárfa földbeásott, kivájt tusokban forgott. A kapu kilincsén (villás ágán) fakerék volt. A szárfák a kapu földbeásott törzsoszlopához font iszalaggal voltak odakötve.
A szürün a pajta déli kapuja előtt volt a nyomtatásnak való letisztított kerek hely (6—8 méter körzet). A szürü déli végében álltak az alomnak használt búzaszalma kazlak.

Aratás után a tarlóról a kévéket a pajtába hordták. A kévék soronkint fölfalazvá álltak. A pajta déli és északi kapuja között nyitott folyosó maradt, melyen a kocsi is átjárt . Szokás az volt, hogy minden fölfalazott kéve sor első kévéjének kalásza befelé feküdt. Viszont az első kéve mögött sorakozó kévék kalásza már kifelé állt. így a »kapufolyosót« kétoldalt kévetorzsa falazta. A pajta kapuja csak gúzzsal volt bekötve (font iszalag). így a gabonára vigyázni kellett. Az őrzést éjszakánként kis legény vagy öreg végezte. Gabonaőrzés mellett ezek vigyáztak a gyümölcsös-kaszálóban legelő, vasbéklyóval béklyózott lovakra és a gyümölcsre is. Az őrködő (strázsáló) szűrt terített magára és. vagy a pajtában, vagy pedig a szürü szalmakazlában aludt. A lovakat úgy éjféltájban a kislegény hazahajtotta. így tehát a határba épült gabonás pajták június végétől szeptember végéig éjjelente ideiglenes tartózkodási helyei voltak az őrködő öregebb gazdáknak. A fiatalabbak gyümölcséréskor keresték inkább föl, amikor menyecskék, lányok is többet fordultak meg a kaszálós gyümölcsös erdőkben. Ilyenkor nappal az öreg talpaspajták a fiatal szerelmesek búvóhelyei voltak.

A gabona a pajtából lassan, szeptember 29-re, Szent Mihály napjára fogyott el. Addig többször nyomtattak. A nyomtatás két pár lóval ment. A két pár ló alá hajnalban 12 kereszt gabonát ágyaztak be (egy kereszt 20 kéve). A beágyazott kéve 12 — 12 sorban élére (kalásszal fölfelé) volt támogatva. A pár ló markos vaskarikába fűzött két száron kordázva nyomtatott, míg ugyanakkor a gabona szélét kézicséppel csépelték. Délre a 12 keresztet már el is nyomtatták. Széllel kiszelelték és a szalmát estére már kívül kazalba is rakták. Mikor a pajtából elfogyott szeptemberben a.gabona, akkor szeptembertől júniusig polyva, árpa és zabszalma, meg zsúpoláshoz alkalmasan felkötözött rozsszalma állt. A szürün hátul csak a búzaszalma maradt. 1857-től 1900-ig a tarlóról a gabona a talpas pajtába került. A gyümölcsös-kaszálóról a szénát ebben az időben a háznál lévő pajtába, vagy az istálló padlására hordták. 1900-tól kis gőzgéppel, járgányos cséplőgéppel kezdtek dolgozni. A cséplőgép a háznál levő szürüben dolgozott. A külső pajták így fölöslegessé váltak, így aztán 1900-tól a gabonáspajta szénapajtává lett. A gabonát a tarlóról a házhoz vitték. Fábos János pajtájába három hold kaszáló szénája került. A füvet május elején kaszálva, nyersen etették. Június elejétől június közepéig kaszálták az előszénát. Reggel három órakor kezdték, délig vágták, délután teregették és hajtásba, rakták. Egy hajtás nem más, mint egy kis kör fonnyadt fű. A gyümölcsfák közül a napos helyre rakták a hajtást. Három, négy nap alatt megszáradt a széna és akkor a közelit petrencerúdon. a többit pedig kocsin vitték a pajtába! Beálltak kocsival és a szénát egész a zsúptetőig, a szelemengerendáig rakták. Húsz kocsi széna fért bele. A sarjú szénát augusztusban vágták. Ezt még a pajtáb a hordták: A füvet szeptembertől a hóesésig a marhákkal legeltették a pajta körül. Lucerna, baltacím és lóhere mindig a házi pajtába került, nem pedig a leírt pajtába. A szénát egész télen kocsin, vagy szánon hordták haza. Ha hely volt a pajtában, akkor a kocsi beállt és ott rakódott. Ilyenkor keresztülhajtva a pajtán, az északi kapun át tért az útra a falu felé.(A kocsi útját a szürün és a pajtán át a rajz nyila mutatja.)

A pajtán az első átalakítás 1900-ban történt , akkor a tusokfán forduló régi, keretes sövénykaput (melyet csak gúzzsal zártak), kétszárnyas fenyődeszka kapura cserélték át. A talpaspajták hengereken való továbbszállításáról az öregek nem tudnak. Méreteinél fogva e pajták szállítása nem valószínű. A pajta 43 évig szolgálta a szántóföldet és 44 évig a kaszálót. 1945-ben megsérült. 1952-ben eltűnik vele az utolsó talpas-, sövényfalú, gabonáspajta is Belső-Somogyból.

Takáts Gyula"

ETHNOGRAPHIA A MAGYAR NÉPRAJZI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA - Takáts Gyula: Az utolsó talpaspajta Somogy jádon, 293-299 p.

Március 15-i ünnepség az I. világháborús szobor előtt, Bugala tanító néni szaval.

Forrás: Fábos Jolán

Március 15-i levente felvonulás a Kálvin János utcában, háttérben a Gyógyszertár épülete.

Forrás: Fábos Jolán

Horváth Imre tudósítása (1913. október 9.)

"A szeptemberi három hét és október első hete kedvezett a szőlőnek úgy, hogy a jól kezelt szőlők rendesen beérnek. A szüretek már korai fajtánál szeptember 25-én megkezdték és tart október 20-ig is fajok szerint. A tavalyinál ugyan több ha nem is termett, de sokkal jobb minőségű lett. Czukortartalom 16—17%. Az első fakadás elfagyott, csak a második fakadás hozott termést, amelyet a jég is jól megtizedelt. Permetezést én háromszor végeztem jó sikerrel, többen 4—5-ször is permeteztek. A mi vidékünkön csemegeszőlőt nem termelnek. Mustot eladtak 36 fillérjével literenként. Tavalyi borkészlet elfogyott. A vesszők állapota termőszőlőben igen szép. Újabb ültetésre kilátás van, de csak kisebb szőlősgazdáknál, akik csak direkt termőt szeretnek ültetni. Nálunk kisebb gazdák rákaptak az úgynevezett Noha, Herbemont, Elvira név alatt ismert direkttermő fajok termelésére."

Forrás: Borászati Lapok – 45. évfolyam, 41. szám.

Forrás: Kovácsné Balogh Renáta:

" A régi gyógyszertár: Nelli nénivel"

Forrás: Kovácsné Balogh Renáta:

" Papp György (áll) nagypapám a traktorjával."

Szüreti felvonulás (Somogyjád)

Forrás: Kovácsné Balogh Renáta

Fábos-kocsma régen (Özv. Dakos Lajosné vendéglője és vegyeskereskedés)

Képen szerepelnek (jobbról): ?, Kádár Magdolna, Édesanyja, Özv. Dakos Lajosné (Papp Lídia), ? (Babá Margit édesanyja), Fábos Jolán, Fábos János 

Forrás: Fábos Jolán

Somogyjádi Óvoda (1990)

Goldschmidt János (főjegyző), ? (Állatorvos), Pap ? (Jegyző), Nagy Varjú József (Jegyző), Tóth Gyula (Tanító), Bor Pál (Jegyző) és Fuksz Alajos (Állomásfőnök)

Forrás: Fábos Jolán

Forrás: Sámson Pál (Somogyjád)

Forrás: Sámson Pál (Somogyjád)

Forrás: Sámson Pál (Somogyjád)

Hátsó Sor: Szeleczki István, Borbély László, Sebestyén Miklós, Biró Imre, Szabó József

Első Sor: Sámson Pál, Virovác Márk, Stamler Imre, Suskovics László, Vass László

Forrás: Sámson Pál (Somogyjád)

1. Zsidó temető
2. Lázár köz - Itt lakott egy Lázár nevű család. Az utca határba kivezető részét nevezik így.
3. Pásztorház - Itt lakott a kanász és a csordás.
4. Nemes-rét - Egykori tulajdonosáról.
5. Alszög [Bocskai u]
6. Kálvin utca [Kálvin János u] - A község legrégibb utcája.
7. Belső-falu - Ide tartozik: 1—57. A község legrégibb településű utcái itt vannak.
8. Kuszik-rét
9. Huszár-rét - Egykori tulajdonosáról.
10. Faluház - A község tulajdona volt, a vendéglős bérelte.
11. Bikaistálló
12. Református templom
13. Hősök szobra
14. Belső-iskola
15. Bekker-bolt - Egykori tulajdonosáról (Bekker Kálmán), ma másik lakóház áll a helyén.
16. Zsidó-domb - Az utcában lévő boltokat régen izraelita kereskedők bérelték.
17. Tormás - Mélyebb fekvésű terület, a telkeken sok torma nől.
18. Kovácsműhely - Ma cigányok laknak benne, lebontásra váró épület.
19. Béla király utca [József Attila u]
20. Sámson köz - Sámson Pál lakik mellette.
21. Szedres - Eperfákkal beültetett kis térség.
22. Bata köz - Bata János házához vezet.
23. Turós köz vagy Dávid köz vagy Kőműves köz [Damjanich u] Turós Dávid lakott mellette, az ő elődje pedig Kőműves nevű volt.
24. Bencze-pajta - Nagy méretű pajta, egykori tulajdonosáról nevezték el.
25. Szenes út - Szénsalakos gyalogút.
26. Terézia-gőzmalom - Horváth nevű tulajdonosa felesége keresztnevéről nevezte el malmát.
27. Kocola-rét - Egykori tulajdonosáról.
28. Csarnok-árok - A tejcsarnok mellett folyik, nyáron általában kiszárad.
29. Belső-bolt
30. Cigány-domb [Petőfi u] - Az 1930-as években egy cigány bába lakott itt és több muzsikus cigány.
31. Viszi köz : Torma köz [Dózsa György u] - Keskeny kis utca, az itt lakókról nevezik.
32. Büi út - Bodrog felé vezető út.
33. Pap-rét - Egykor a pap tulajdona volt.
34. Tanító-rét - Régebben a tanító javadalma volt.
35. Csira-domb
36. Cinca-víz [Hunyadi u] - Régen itt állóvíz volt, ma is mély fekvésű, mocsaras terület. A Hunyadi utcaiak verekedtek is, ha valaki “Cinca-vízieknek” csúfolta őket.
37. Pálinkaház
38. Téglavetők - Az építkezésekhez itt vetettek vályogot, s itt égettek téglát.
39. Rákóczi utca [~]
40. Somodori-rét
41. Taranyi-rét - Tulajdonosáról nevezték el.
42. Öllés-rét - Illés nevű tulajdonosáról.
43. Csikórét vagy Furik-rét vagy Páti-rét - Az 1950-es években a tsz csikóit legeltették rajta. A 2. és 3. név egykori tulajdonosára utal.
44. Arany utca [Arany János u] - 1920 előtt ezen az utcán át mentek Kaposvár felé.
45. Lóth köz - Az Arany u. faluból kivezető végét nevezik így, az itt lakó Lóth családról.
46. Kossuth Lajos utca [~]
47. Mózs kert [C. Mózs-rétek]
48. Szérűskertek
49. Vájger-bolt. - Ma lakóház, a bolt egykori tulajdonosáról nevezik (Vaiger-bolt)
50. Szároz-malom - A malom helyét nevezik így.
51. Derék út - Az Alsó-szőlőhegybe vezet, annak “derekán”, “közepén” halad végig.
52. Mázsaház
53. Fényes-bolt - Egykori tulajdonosáról. Már nincs meg. (Fényes Samu)
54. Harangláb - A római katolikusok használják.
55. Katolikus iskola
56. Kőkereszt 
57. Laskai köz - A mellette levő ház tulajdonosáról nevezték el.
58. Fő utca vagy Köves út [Lenin u] - A Kaposvár-Balatonboglár közötti műút mellé épült, részben egysoros utca.
59. Latinka utca [Latinca Sándor u]
60. Május 1. utca 
61. Proletár vagy Proletárfalu - A 60. sorszámú Bogáti úttól É-ra épült utcák neve. Az 1920-as években osztott itt házhelyeket az OFB.
62. Bogáti utca
63. Táncsics Mihály utca
64. Cédulaház
65. Új iskola
66. Vásár-tér - Egy részét az iskola foglalta el.
67. Futballpálya
68. Jókai Mór utca
69. Gárdonyi Géza utca - A Vásártér mellett épült egysoros utca.
70. Almás csapás vagy Adi utca [Ady Endre u]
71. Beregi utca [~] - A régi vasútvonal mellé épült egysoros utca. Nevét az 1941-ben ide települt Bereg megyeiektől kapta.
72. Fábos-kocsma - Egykori tulajdonosáról. Ma tsz-iroda és mozi van benne.
73. Csöngöri köz - Gyalogút a két utca között. A mellette lakóról nevezték el.
74. Szabadság utca
75. Újfalu vagy Külső-falu - A 60. sorszámú Bogáti úttól D-re levő utcák összefoglaló neve. 1941-ben kezdtek ide építkezni.
76. Bajcsy-Zsilinszky utca
77. Béke utca
78. Toldi Miklós utca
79. Cigánytelep - A Toldi utca végén több cigánycsalád épített viskót magának

Gyűjtötte (1974): Baki Ernő, Stamler Imre és Tokaji Lajos általános iskolai tanárok.
Adatközlők (1974): Bencze János (73), Dakos István (85), Forró József (84), Györék János (74), Huszti Illés János (63), Járfás József (57), ifj. Kovács Pál (61), Molnár István (82), Nagy Mihály (78), Szárnyasi József (81)

Tovább a második részhez...

80. Csollányos - Régen erdő volt, majd legelő, sok csalánnal. Állítólag a jobbágyfelszabadítás után törték fel a volt jobbágyok.
81. Legelő - Régen legelő volt itt.
82. Határsánc - Ez a sövény és szárazárok választotta el az Eszterházy birtokot a község földjétől.
83. Rózsa-hát - Múltban legelő volt, ahol rengeteg vadrózsa tenyészett. (Izsák Aladár)
84. Paplegellő - A papnak és a kántornak volt itt földje.
85. Dögkút : Dögtemető
86. Dögkúti-dűlő
87. Sarok-legellő
88. Varga-legelő [Tódorfalu, Tótur falu] - Régen Varga nevűnek volt a legelője. P. úgy magyarázza, hogy Tót nevű irtotta és épült rá először.
89. Országút vagy Kaposi-út
90.Tizennyolcnapos-földek - Az országút és a szőlőhegy közötti keskeny szakaszon 6–800 négyszögöl földet lehetett itt kapni, illetőleg megváltani 18 napi munkával.
91. Bumbum-dűlő - Ilyen ragadványnevű emberről, neki volt itt legszélről földje.
92. Köles-Gyír vagy Köles-Győr [K. Kölesdi P. ~] P. szerint a nyírfák kiirtása után sokáig kölest termeltek benne. 93.Téglaházi-kút
94. Malom-dombi-dűlő - A völgyben lévő patakon régen vízimalom volt.
95. Bogáti-út - 1953 óta kövesút, Alsóbogátpusztát köti össze Somogyjáddal.
96. Malom-oldal
97. Halastói-árok vagy Bajó-monai-árok [C. Bainmona]
98. Új-vasút - 1967-ben épült új nyomvonal.
99. Ebakasztó [K. P. ~] - Legmesszebb volt a falutól; a kutyákat ide szokták hozni felakasztani. P. szerint: “Le huzván a fa tetejét, egy ebet reá kötvén, azt felcsaptatták.”
100. Közép-dűlő [K. ~] - Fekvéséről nevezték el.
101. Pata-szeg [K. ~ i dűlő] - Állítólag itt a lovak patájába szeg fúródott.
102. Sárkány-völgy [P. ~] - Tekervényes, vízmosásos völgy. A nép képzelete szerint ilyenben tanyázik a sárkány. Újabban kezdik feltölteni.
103. Radics-rét vagy Vargyu-rét – Régen ilyen nevűek rétje volt.
104. Nagy-rétek [K. ~] - Mellette, a vasút építésekor egy római katona sírját találták meg.
105. Lázár-rét – Egykori tulajdonosáról.
106. Bók-rét - Egykori tulajdonosáról.
107. Tódor-kúti-rét
108. Tódor-kút
109. Felső-hegy [K. ~]
110. Derék-út - A Felső-hegy közepén halad át.
111. Tyúk-hegy vagy Bánom-hegy [P. Bánom h] - P. szerint egy Márton nevű kanász irtotta itt az erdőt és elrakta szőlővel, de megsebesítette a lábát. Ezért bánta meg a szőlőtelepítést.
112. Sajki-út
113. Sajki-rét vagy Szilvási-rét [C. Szilvás rétek]
114. Kis-mezei-dűlő [K. ~]
115. Köles-Gyíri-csapás vagy Téglaházi-csapás
116. Csepődéses-remic
117. Kölesdi-csapás
118. Köles-Gyíri-híd
119. Iparos-dűlő
120. Berkes - Most már lecsapolták.
121. Sínai-hegy - A felszabadulás után kapta ezt a nevet, miután néhány újgazda szőlőt telepített rá.
122. Köles-Gyíri-út - A dűlő északi földjeihez vezet.
123. Csikóállás
124. Cseléd-iskola vagy Galambosi-iskola - Egy tanerős pusztai iskola volt.
125. Liza-kút – Egy Liza nevű lány ölte bele magát. A kutat már betemették.
126. Dögkút - Itt volt az uradalom dögtemetője.
127. Galambosi-temető - A monda szerint több betyár itt van eltemetve. A híres Juhász András és Keserű nevű is.
128. Füstös-ház - Cselédház volt, a kövesút építésekor bontották le.
129. Zsiba-vár - A régi cselédlakásoknál neveztek így egy házat és a körülötte levő térséget. Sok libát neveltek. 130. Zsiba-vári-kút
131. Galambos - P. szerint a környék erdeinek tömérdek vadgalambja ennek a pusztának a földjén legelészett. Jelenleg az Á. G. majorja.
132. Villanyos-dűlő
133. Desedai-árok
134. Közép-Pataszög
135. Kazi-horgos - Kazi József földje mellett húzódik.
136. Sinka-rét - Régebben Sinka nevűnek a rétje volt.
137. Hegyalja
138. Hegyaljai-kút
139. Temető-domb – Régen ide temetkeztek.
140. Téglavető - A Fábos-féle téglavető üzemelt itt rövid ideig.
141. Nagy-réti-árok
142. Hosszi-rét [K. Hosszú és Puszta rétek] - A rétet a közelmúltban törték fel.
143. Puszta-rét [C. K. Hosszú és Puszta rétek]
144. Bencze-rét
145. Turós-pajta - A Sajki-út mellett állt, ma csak a romjai láthatók.
146. Vitézföldek vagy Vitéz-ház - Az I. világháború után itt osztották ki a vitéztelkeket.
147. Katolikus temető
148. Gőzeke-híd - Erős kőhíd, a gazdaság gőzekéjét is elbírta.
149. Galambosi-árok vagy Csikóréti-patak
150. Csikórét : Csikó-legelő [C. Cseritkei l] - Az uradalom csikóit legeltették rajta. Az öregek szerint itt lőttek le üldözés közben egy Keserű nevű betyárt.
151. Galambosi-oldal
152. Felső-Gyír - A bodrogi úttól É-ra helyezkedik el.
153. Cser-aljai-patak
154. Híres-domb - Kis György József tulajdona volt, akit Jádon “Hirös” ragadványnéven emlegettek.
155. Régi-vasút - A síneket 1967-ben szedték fel.
156. Kis-remic vagy Körösztös-remic - Kereszt formájú alakjáról nevezték el.
157. Csikóréti-kút
158. Sugár-kúti-tábla
159. Sugár-kút vagy Sugári-kúti
160. Cser-háti-csapás
161. Alsó-Gyír [C. Gyir] - A bodrogi úttól D-re fekszik. 1953-ban kőbaltát és edényeket találtak itt. A földje nem a legjobb, gyér terményt ad, az adatközlők szerint ez a név magyarázata is.
162. Góris-fa [K. ~ i d] - Az adatközlők szerint a kőrisfáról nevezték el.
163. Malom-dűlő - A közeli patakon a múlt században vízimalom állt.
164. Malom-út vagy Góris-fai-út - A vízimalomhoz vezetett.
165. Szállási-dűlő vagy Boda-irtás [C. Szálás rétek K. Szállási d P. Szállás] - P. szerint az itt lévő erdőt Tóth István irtotta ki, azután pajtát, majort épített ide. vagy A törökdúlás után itt találtak ideiglenes szállást az emberek. (Id. Györék csök Sándor)
166. Cser alja [K. ~] - Egykor nagy cserfák álltak itt.
167. Cser-aljai-rét
168. Más-Jádi-dűlő [K. Más Jád és kutasi rétek] - Állítólag itt volt régebben a falu. Tégladarabokat, használati eszközöket találtak erre.
169. Kutasi-rétek [C. K. ~]
170. Csoknyai-út
171. Völgy-irtási-kendörföldek [K. ~] - Az erdő kiirtása után kenderföldeknek parcellázták ki.
172. Fábos köz - A faluból kivezető földút kezdő szakasza. A közelében lakó Fábos családról nevezték el.
173. Telep - Itt vannak a tsz gazdasági épületei.
174. Égett-rét
175. Alsó-högy : Kata-hegy [K. Alsóhegy] - Régebben ez is rét volt. A második névhez kapcsolódik a következő mondóka: “Habár nem is oly jó a Kata néne nedve, Ha az ember többet iszik, megjő a kedve.”
176. Gyökeres-kúti-remic
177. Gyökeres-kút - A fák gyökerei belenőttek a forrásba.
178. Almás-csapás - Az út közepén és szélén almafák voltak.
179. Bulgárkert [K. Közép szakasz] - A kertészet 1945 után létesült.
180. István-dombi-út : Kőkuti-út
181. Villanyos-csapás : Telefonos-út – Az uradalom itt vezettette el az áramot.
182. Katica-dűlő - Egyik új gazda tulajdonosa keresztnevéről.
183. Dala [K. ~ i d P. ~] - A következő mondóka fűződik hozzá: Gyír, Dala, Bodonkút, a Cserháti gyalogút, Isten kassa, Kisgyóta, Lukács sarka, Rezula.
184. Bodon-kút
185. Bodon-kút - Az eredeti forrást fával bélelték ki, “bodonyozták”, hogy a piszoktól megvédjék.
186. Góris-fai-rét
187. Sásrét - Rossz minőségű rét, nádat és sást terem.
188. Hegy-erdő [C. Hegyeserdöi d K. P. ~] - Régen erdő volt. P. szerint a 18. sz.
elején irtották ki.
189. Bürüi-árok
190. Korpa-hegy [K. ~] - Kötött sárgaföld a talaja. Szőlőt is próbáltak rajta telepíteni, de nem
sikerült. Az adatközlők szerint semmit érő, korpát sem termő föld ez!
191. Bürü : Bürüi-rét
192. Házhelyek - A házhelyek kiegészítése gyanánt osztották. Máig sem épültek ide. Jelenleg a tsz kertészete van itt.
193. Kút-fé : Kút-fői-kút - Most a tsz telepének vízellátását szolgálja.
194. Kút-féi-dűlő
195. Hugyozó-bokor - A faluba jövet itt végezték el szükségletüket. Munkába menet az ökrökkel is itt várták meg egymást, itt hugyoztatták meg őket.
196. Kis-Kaposi-út - A Kaposvárra vezető főútra a faluból ezen jártak ki.
197. Szőlők aljai dűlő [K. ~ i d]
198. Kurvák kútja - Az utóbbi időben kedvelt találkahely volt. Jelenleg birkaitató kút.
199. Kis-Kaposi-dűlő [C. Kiskaposi útra d]
200. Egresi-út - Magyaregres felé vezet.
201. Színai-erdő - Régen erdő borította ezt a területet. Erre a névre azonban csak kevesen emlékeznek.
202. Kőkút - Az oldalát kőből rakták ki.
203. Istfán-híd
204. Kisabér - Szomszédságában, Várda határában van Kisalbert-puszta.
205. István-dombi-berek
206. Cser-hát [K. P. ~] - Ma is vannak itt cserfák.
207. Kis-hegy [P. ~]
208. Pogány-hányás vagy Török-hányás - Kis halmok vannak itt, a nép törökök várának tartja. A régészek avarkori sírokat, használati eszközöket találtak itt.
209. Újfalusi-út - Csombárd határában levő Újfalupusztára vezet.
210. Aranyos-kút [P. ~] - Régtől megvan, téglával kirakott, gondozott forrás. Nem süti a nap vize “aranyat ér”. 211. Matil-kút - A község az itt levő rétet egy csikósnak adta bérbe. Az ő Matild nevű lánya ásta ki ezt a forrást. 212. Varsa-liki-rét
213. Varsa-lik [K. P. ~] - Az eke nagy téglákat vet ki. A helyiek szerint a falu egyik régebbi helye volt. Régészeti leletek.
214. Betyár-gödör - A mellette levő szántó Betyár Józsefé volt.
215. Apánka alja
216. Csoknyai-dűlő - A mezőcsokonyai út mellett fekszik.
217. Határsánc - Ez választotta el a falu határát az Eszterházy birtoktól.
218. Hosszi-dűlő [C. K. ~] - A falu határában ez volt a legszélesebb szántótábla.
219. Hosszi-dűlői-rét - A szántóföldet szegélyezte. Már felszántották.
220. Kanyóli-tábla - Szomszédságában kanólak voltak, itt szoktak “kanyoltatni”.
221. Gyümőlcsös, - Régebben szántó, a tsz telepítette be.
222. Magyaró-völgy [C. Mogyorósi sürü K. P. ~] Még ma is sok mogyoróbokor található erre.
223. Magyaróvölgyi-puszta [Hn. Magyaróvölgy]
224. Birkakút
225. Dögtér
226. Juhász-putri - A juhász lakása volt, már ezt is lebontották.
227. Istvándomb [C. István erdeje P. ~; István e] - A monda szerint István király pihent meg itt, mikor a pogányokat (Koppányt) üldözte. 

228. Apánka vagy Apánkai-erdő [K. Apánka P. Apánka e]
229. Pácsa Turós lénia - A végében ilyen nevűnek volt földje. “Pácsa” = ragadványnév.
230. Bencze-lénia - Bencze József földjétől indult.
231. Vak-út :Csök-lénia - Földosztáskor Csök nevű gazdáé lett az erdő melletti föld.
232. Határsánc
233. Apánka vagy Apánkai-mező
234. Kis-bérlet : Kis-mező - Kishaszonbérlet volt, hadirokkantaknak adták ki.
235. Csombárti-út - Csombárd felé vezet.
236. Magyaróvölgyi-bakterház [Hn. Vasúti őrház]
237. Erdősház - Már lebontották.
238. Gójafészek - Egy völgykatlan közepén, kiszélesedő, mély rétet neveznek így. “Ojan ez, mind ëty fészök.” 239. OFB-földek : Ploretár-földek - Az OFB osztotta ki az 1920-as években.
240. Vörös-berki-kút
241. Vörös-berek - A benne folyó patak vize vöröses, olajos színű.
242. Vörös-berki-rét
243. Északi szakasz
244. Vörös-berki út
245. Jogocsán vagy Jagocsány : Déli szakasz - Eszterházy herceg birtoka volt.

Az adatközlők nem ismerték:
 88. Tódorfalu P. Tótur falu
150. Cseritkei l
179. Közép szakasz
227. István erdeje P. István e
243. Északi szakasz
245. Déli szakasz

A következő neveket (mivel az eredeti térkép elveszett) nem tudtuk lokalizálni:
Alá dűlő, Alá-földek, Alá-rétek; Bödefai dűlő; Badacson; Belső háromfai dűlő; Eperjes föld; Hajdú temetési dűlő; Háromfai dűlő; Hidasipuszta; Horog rétek Irtás rétek; Kerítés; Javítások; Lukács sarka; Nagy gödri dűlő; Parlag rétek; Patosfai erdő; Tóth Gergely kútja, Kis gyóta : Lukáts Sarok : Bödefa és Isten Kassa : Háromfa.

Gyűjtötte (1974): Baki Ernő, Stamler Imre és Tokai Lajos általános iskolai tanárok.
Adatközlők (1974): Bencze János (73), Dakos István (85), Forró József (84), Györék János (74), Huszti Illés János (63), Járfás József (57), ifj. Kovács Pál (61), Molnár István (82), Nagy Mihály (78), Szárnyasi József (81)

Forrás: Somogy Megye Adattára 1937, 62p

Forrás: Somogy vármegye és Kaposvár Megyei Város általános ismertetője és címtára az 1932. évre, 211-212 p.

"Somogyjád.

Somogyjád (azelőtt csak Jád). A kaposvár-fonyódi vasút mentén fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 211, lakosaié 1243, a kik r. kath. és ref. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. 1329-ben már Jaad alakban fordul elő a Laki Thuz család birtokaként. 1484-ben Lak várához (ma Öreglak) tartozott. Az 1536. évi adólajstromban két ily nevű helység fordul elő. Alsó-Jaad, melynek Bakó János, Wárday Tamás - és Jaad-Alberthi, melynek Perneszi Imre és Egyed voltak az urai. 1550-ben az egész helység az utóbbié volt. 1577-ben Rudolf király Perneszi Andrásnak adományozta. Az ő birtokában találjuk még 1598-99-ben is. 1655-ben a Perneszi család itteni birtokait Gersei Pethő László vette zálogba. 1672-ben Perneszi János itteni birtokait Csepely Györgynek, Perneszi Ferencz pedig 1678-ban Csepely György özvegyének idegenítette el. 1695-ben Perneszi Zsigmond és Anna Julianna voltak itt birtokosok. 1715-ben 13 háztartást írtak benne össze s ekkor gróf Esterházy József birtoka. 1726-tól a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozik. A református templom 1796-ban épült. A lakosok hitel- és tejszövetkezetet tartanak fenn, Horváth Imrének pedig műmalma van itt. A hagyomány szerint a mostani község már a harmadik helyen épült. A török hódoltság előtt a mai Galambos-pusztához tartozó Alberti-dűlőben állott Galambos vára körül feküdt, a hódoltság alatt a Másjádi-dűlőnk nevezett területen volt és csak ennek feldúlása után (1700 után) épült fel a mostani helyén. Mennyiben felel meg e hagyomány a valóságnak, az nem állapítható meg; annyi azonban kétségtelen, hogy a mai Alberti-dűlő Jaad-Alberthi község emlékét őrzi és az 1536. évi adólajstromban is előfordul. A község határának délnyugati részén, az Apánka-erdőben, régi temető van, hol egy sírdomb megnyitásakor nagyobb terjedelmű urnákat találtak. A községhez tartozik Galambos-puszta, mely az 1726. évi összeírásban is előfordul. Ekkor a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott, mely ma is bírja. Idetartozik még: Mogyoróvölgy-puszta."

Forrás: Borovszky Samu: A MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI (1908)

Kelt: Jaádon, 1893. június 20-án

A térképre kattintva megnyílik teljes méretben a HUNGARICANA.HU oldalon.

Forrás: www.hungaricana.hu

1922-ben Izsák Aladár ref. lelkész, mint az iskolaszék elnöke pályázatot hirdetett a megüresedett kántortanítói állásra, mely hirdetés a Dunántúli Protestáns Lap 33. évfolyamának 46. számában jelent meg, a következő módon:

Pályázat.

   A nyugdíjazás folytán megüresedett somogyjádi református kántortanítói állásra pályázatot hirdetek.
   Javadalmazás: modern lakás kerttel, kilenc kat. hold szántóföld melynek adóját az egyház fizeti, 54 K készpénz, 375 liter bor, 720 kiló buza, 240 kiló rozs, 5 öl tűzifa, közmunkadíj, stóla és államsegély.
   Szabályszerűen felszerelt pályázati kérvények e hirdetmény megjelenésétől számított 10 napon belül Szabó Bálint tanügyi elnök úrhoz Hetesre (Somogym.) küldendők. Megválasztott köteles az osztatlan népiskolában tanítani, a kántori teendőket végezni, a lelkészt akadályoztatása esetén helyettesíteni. Az állás december 1-én elfoglalandó.
                                                                                                      Somogyjád, 1922 november hava.
                                                                                                                    Izsák Aladár

Forrás: Dunántúli Protestáns Lap – 33. évfolyam – 1922., 184 p.

Izsák Aladár somogyjádi református lelkész a Békesség néktek című könyvét a Dunántúli Protestáns Lap  51. számában, 1911-ben a következőképpen reklámozza:

Előfizetési felívás. Korunk közönye és fanatizmusa ellen írtam ; az Istenével és embertársaival elégedetlen, de gondolkodni akaró és tudó embernek szántam Békesség néktek c. könyvemet. Hat hosszabb, egyenként mintegy 1,5/2  nyomtatott ívre terjedő értekezés lesz kötetben. Az értekezések címei: 1. A mulandó élet az örökkévalóság szempontjából. 2. „Az ismeretlen Isten". 3. Az isteni szeretet üdvmunkája. 4. Istennek fiai — Istennek munkatársai. 5. Nemi különbség - közös elhívatás. 6. Keresztyén felekezetek. A kötet Hornyánszky Viktor (Budapest) cs. és kir. udvari könyvnyomdájából kerül ki; megjelenését 1912 március 1-re tervezem. Előjegyzési ára 3 korona. Akik ez összeget előre megküldik címemre, azok bérmentve, a többiek az ár és a portó utánvételezésével kapják a könyvet. A megrendelések bejelentésének és az előfizetési díjak előleges beküldésének határideje 1912 január 10. Somogyjád, 1911 december hó. Izsák Aladár ref. lelkész.

Forrás: Dunántúli Protestáns Lap, 439 p. – 22. évfolyam – 1911.

Izsák Aladár: Békesség néktek! című könyvének borítója.

A Dunántúli Protestáns Lap  24. évfolyamának 12. számában, 1913-ban könyvajánlás jelent meg a kötetről:

1934-ben vonatbaleset történt a Somogyjádi állomáson, melyről a Békés Megyei Közlöny 1934. november 3-i számában így számol be:

Kaposvár. A fonyódi személyvonat Somogyjád állomáson hibás váltóállítás következtében beleszaladt egy tehervonatba. Több sebesülés történt.

Forrás: Békésmegyei közlöny, 1934, 3 p. (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

Régi vasútállomás (Somogyjád)

Az Apánkai erdőben II-III. századi halomsírok találhatók.

A Régészeti Füzetek I/51. száma 2001-ben a következőket írja a sírokról:

A korábban felmért, 176 sírós halomsírmezöből egy halmot tártunk fel a temető ÉNy-i részében, hogy a bizonytalan keltezésű temető korát megállapíthassuk. A 80 cm magas halom átmérője É-D irányban 10,9 m, K-Ny irányban 12 m. A feltárás során sírgödröt nem találtunk, kevés emberi hamvat találtunk elszórva, ugyancsak a halom feltöltésében Drag. 37. tál mellett, vékony falú poharak, fazéktöredékek, katonatál darabjait találtuk meg. A leletanyag a II — III. sz.-ra keltezhető, a terra sigillata a III. sz. 3. harmadára. A halom alatt, a temetkezéstől független őskori gödröt tártunk fel (1. objektum), melyben neolit-rézkori kerámiatöredékek mellett sok állatcsont volt. A feltárást a Somogy megyei Tudományos Életért Alap támogatásával végeztük el.

Munkatársak: Ambrus Edit rajzoló, Gál Zoltán adattáros, Nyári Zsolt rajzoló, Nagy Levente egyetemi hallgató (ELTE).

Csizmadia Gábor-Németh Péter Gergely (1997)

Forrás: Régészeti Füzetek I/51., 77-78 p. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Képek:

Apánka-erdei túra (2016) - Fotó: Pánger Tímea

1989-ben a lóversenypálya földmunkálatai során 12 honfoglaláskori sírt találtak, melyekről így irt a Régészeti Fűzetek 1991-ben:

Somogyjád-Gépállomás, honfoglaláskori temető (Somogy m.) (XIV). A lóversenypálya földmunkálatai során 12 csontvázas sír került feltárásra. A sírok három sírsorba helyezkedtek el, NyK-i tájolással, lekerekített sarkú téglalap alapú sírgödreiben, koporsó nélküli temetkezések, mellékletben szegények. A 3. sz. sírban a női váz bal csuklóján öntött ezüst állatfejes karperecet és az ujjperecek között egy ezüst gyűrűt találtunk. Az 5. sz. sírban a férfi váz mellé behelyezték a sírbatétel előtt összetört íj merevítőcsonntjait és két nyílcsúcsot. Megemlítendő, hogy a síroknál korabeli bolygatás jelei figyelhetők meg (pl. zöld patinás csecsnyúlvány, zöld patinás ujjpercek másodlagos helyzetben).
Munkatársak: Bajók Sándorné rajzoló (DÉLVIÉP), Ferencz Gáborné (SMMI), Gál Zoltán adattáros (SMMI).

Bárdos Edith

Forrás:  Régészeti Füzetek I/42., 41 p. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)

1993-ban a Somogyi Múzeumok Fűzetei 20. számában a következőket írják a leletekről:

A közelmúltban Somogyjádon kerültek elő honfoglaláskori sírok. Egy köznépi temető részletét tártuk fel, 13 sírt. A sírok nagy része melléklet nélküli volt, az egyik női sírban ezüst állatfejes karperec és gyűrű volt.

 Ezüst állatfejes karperec (X. sz.) (Somogyjád)

Forrás: H. Bognár Zsuzsa: „Kaposvár Anno…”, 4 p. (Somogyi Múzeum 20., 1993)

Somogyjád körüli régészeti leletekről a Régészeti Füzetek II/13. száma így írt 1964-ben:

Somogyjád (K.J.)

- Cserhátdomb őskori telep. Pusztai terepbejárása 1955.máj.14. /Jelentés a kv-i muzeum adattárában./

- Körsáncos őrhalom.

SRTTÉ 1879-81.54.old.

Dalai dülő. Koravaskori temet ő.

Megyei Mon. 352. old,

- Varsaliki dülő. Az Apánka erdő szélén, 3-4 m. magas dombon, Tamás Gyula földjén /Ny-i lejtő/ a felszínen nagy regulákat, fekete füles korsódarabot és ép római kori edényt találtak. Kálmán Lajos h.lakos itt talált egy AVG PIUS érmet.

- A szállási dűlőben Tamás Gyula földjén Pusztai 1955-ös kiszállásakor nagyméretű téglákból rakott, jó habarcsú falat talált.

- A Dalai dűlőben római érmeket, gyöngyöket és borostyánvégű tűt talált Kálmán L./1961,nov. terepbejárás KÉ./ Több szigilláta darabot vittek innen a Kv,-i múzeumba.

SRTTÉ 1879-81. 54.old,

Bodonkút - római jellegű cserepek» /Szállási dűlő 3 db. urnában hamvak és gombosfejű, hajlított tű volt.

Apánka erdőben tumulusok. Egyiken római érmet /SC a hátlapon/ és mécstöredéket, egy másikban nagy urnákat találtak.

Megyei Mon.143»old.

Forrás: Régészeti Füzetek II/13., 133-134 p. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1964)

Pályázati hirdetmény.

Somogyjád ref. egyház presbitériuma pályázatot hirdet távozás folytán megüresedő kántortanítói állására. A hirdetmény teljes szövege olvasható a „Néptanítók Lapja" december 15-iki számában. Modern 3 szobás lakás, nagy belsőség, posta, vasút, távírda, telefon, orvos, gyógyszertár helyben. Kaposvár 35, Fonyód 75 percre.

Forrás: Dunántúli Protestáns Lap – 52. évfolyam, 262 p. – 1941.

Pályázatok.

A belsősomogyi egyházmegye tanügyi elnökétől.

235/925. tüb. sz.

A somogyjádi református egyház orgonista-kántortanítói állására pályázatot hirdetek.

Javadalom: 1. Modern három szobás lakás, melléképületek, kert. 2. Készpénz: egyháztól 181*5 aranykorona, községtől 425*5 aranykorona. 3. 9 kat. hold szántó és rét. 4. 5 öl kemény hasáb tűzifa felvágva. 5. 270 liter bor természetben, vagy helyi áron. 6. Stóla. 7. Megfelelő államsegély.

Kötelessége: Összes tankötelesek oktatása, org.-kántori egyéb törvényszabta teendők, belmissziói munkákban közreműködés.

Org.-kántori próba szeptember 27-én délelőtt a választó gyülekezetben. Más funkció végzése s más időben megjelenés választást megsemmisítő ok.

Pályázati kérvények a szükséges okmányokkal (tanítói s kántori oklevél, születési, szolgálati, házasoknál házasságkötési, más egyházmegyebelieknél eskütételi s kommunmentes bizonyítványok) felszerelve, kellő visszaküldési bélyeggel ellátva hozzám küldendők.

Az állás azonnal elfoglalandó.

Hetes (Somogy m.), 1925 aug. 26.

Szabó Bálint

egyhm. tanügyi elnök.

Forrás: Dunántúli Protestáns Lap – 36. évfolyam, 110 p. – 1925.

Elsőáldozók az 1950-es évek vége (Somogyjád)

Forrás: Sámson Pál (Somogyjád)

 Kattintson az évszámokra! 

Az 1895. év előtti születési anyakönyvek kereshető formában megtalálhatók a FamilySearch.com webhelyen is.

Frissítve: 2020. november 07.

Forrás: Arcanum - Postcards: http://postcards.arcanum.hu/hu/219682/

Tartalom: Jegyzői lak, Bekker Kálmán üzlete (Bekker Bolt), Vasútállomás, Református templom

Üdvözlet Somogyjádról!

Forrás: Arcanum - Postcards: http://somogyjad.blog.hu/2015/01/13/udvozlet_somogyjadrol

Kattintson az évszámokra!

Frissítve: 2021. november 25. (1818-1819. év)

Kattintson az évszámokra!

Frissítve: 2020. november 07.

 Somogyjád, Magyarország, Somogy, Hungary

Tovább a többi képre -->

Tovább a többi képre -->

Illyés Gyula és Takács Gyula Somogyjádon „Az Éden elvesztése” ősbemutatóján.

 Önkéntes Rendőrcsoport 1986-1988 (8db fénykép)

Beküldte: Androsics Erika

Somogyjád, Beregi utca 14.

Forrás: Igaz Antal

Somogyjád - Kálvin János utca

Forrás: Kovácsné Balogh Renáta:

"Még földesen a Kálvin utca,a jobb oldalon a már lebontott faluház."