Takáts Gyula: Az utolsó talpaspajta Somogyjádon

Takáts Gyula: Az utolsó talpaspajta Somogyjádon

Takáts Gyula: Az utolsó talpaspajta Somogyjádon

Az ETHNOGRAPHIA (A MAGYAR NÉPRAJZI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA) folyóirat LXIV. évfolyam (1953) 1—4. számában a következőképpen olvashatjuk Takáts Gyula adatközlését "Az utolsó talpaspajta Somogyjádon" címmel:

"Az utolsó talpaspajta Somogyjádon


A pajta, melyet alábbiakban ismertetek, Somogyjád község és a községhez tartozó Felsőhegynek nevezett szőlő között áll. A község és a gyepűvel jól körülhatárolt szőlőskert között feleúton. Távolsága a község mai szérűskertjeitől északra 600 méter. Fábos János házától pedig, aki a pajtát építette, 800 méter. Az idős parasztok szerint nem régen még hozzá hasonló 10—12 sövényfalú »szénáspajta« állt a határban. Mind leégett, vagy szétpusztították . Gerendáikból építettek, és sövényeiket, melyek jó szárazak voltak, telente eltüzelték. Egyetlen pajta maradt meg, Egyed Sándor »szénapajtája«, mely 1945-ben megsérült és ma már szintén széthordás alá került. Az 1952-es év az utolsó talpaspajtát is eltünteti a jádi határból. Emlékeztetőnek három, tömésből épült, a régi talpaspajták stílusához hasonló zsúpos szénapajta marad. Ezek a tömésfalú pajták fiatalabbak, mint a talpasak. Például az említett három, határba épült pajta építésének ideje 1880—1890-es

1_abra.jpg

esztendőkre esik. Építésük úgy történt, hogy a töméshez szükséges földet a helyszínen termelték ki , és belőle tömték meg az épületet. Méreteik és formájuk szinte pontosan azonos a régi, sövényfalú, most leírásra kerülő talpaspajtáéval. — A talpaspajták, melyekről említést tettem, kivétel nélkül 600—800 méteres körzetben helyezkedtek el a falu körül északra és délre, a mai községi szérűk és az Alsó- és Felsőhegy gyepüi között. Helyeiken, a hajdani kaszáló-réteken, kivénült gyümölcsösök maradtak. Valamikor »a robot világban,« — meg még az öregek »kislegénysor« idejében Somogyjád községet északon és délen kaszálós gyümölcsös — erdők vették körül. A gyümölcsös-erdőben »óriás diók és mogyorók, ojtott alma, körte és szilvafák állottak« — mesélik az öregek.
Ilyen kaszálós gyümölcsösben állt, illetve áll az utolsó jádi talpaspajta egy nyugat-kelet irányú lankás völgy déli hajlatán, ahol a völgy egy hosszú észak-déli völggyel találkozik. Szinte sarkon, ha ilyenről beszélhetnénk a szél és a víz munkájától igen finomívű hajlásokra osztott somogyi dombok esetében. Rétföldön áll a pajta és tőle mintegy 30 méterre egy másik hasonló pajta állt (1. ábra). A pajtát 1857-ben építette Fábos János. Egyed Sándor (69 éves) közlése szerint, — akinek Fábos János az Öregapja volt, — azért épült a gabonáspajta, mert 1848-ban »a robotvilág megszüntévek a községi bíró Fábos 8 holdjához még » nyakába sózott 10 hold rétföldet.« Erre építette szükségből a pajtát. Fábos János különben minden famunkához értő gazda volt. Hordót, kádat és szerszámokat egyaránt készített. Időnként, leginkább télidőben két-három társával összeállt és (épültek a községben.) A pajta leírása annál több figyelmet érdemel, mert Fábos János legjobb tudása szerint építette, hiszen magának készítette.

2_abra.jpg

Építésének és a pajta céljának részletesebb leírása, nemcsak a 100 év előtti népi építkezéshez, hanem a gazdálkodáshoz is adatokkal szolgál. A pajta épületfáját Fábos János mindig maga választotta ki az erdőn. Maga vágta ki és szállította kocsin az épülés helyére. A szálfák feldolgozása helyben

3-4_abra.jpg

történt . Erdőről hozták a talpfákhoz, oszlop- és szárfákhoz, valamint a sárgerendákhoz szükséges tölgyfát. Először felszabták az egész pajta »csontját«. Akkor Összeállították. Mikor már ez is elkészült, akkor következett a sövényezés. A pajta a délre néző két sarkán, a talpfák kötése alatt, két földbeásott, 60 cm. átmérőjű rönkön áll (3. ábra). A talpfák minden esetben egy darabból valók. A sövénykarók részére a talpfákba négy centiméter mély, háromszögalakú vályút hasítottak. A sövénykarók másik végét hegyezték és a talpfák fölött álló sárgerendákba belefúrt négy—öt centiméter mély lyukakba rögzítették (4. ábra). A sövénykarók egymástól átlagban 30 és 44 cm-re állnak. Három-három sövénykaró közé fonják, illetve verik be a sövényt. A sövény 75 — 80 cm hosszúra vágott, négyfelé vagy kétfelé repített

5-6_abra.jpg

mogyorófa. Átlagos vastagságuk 5 cm. Ezeket szekercefokkal verik szorosan egymásra. Alul a háromszögletes vályúba a sövényt beleverik, hogy a karó el ne mozdulhasson (5. ábra). Ettől a sövényezési formától merőben eltér a pincék falánál alkalmazott gyakorlat. Itt sövénynek hosszú, sokszor két méter hosszú gyertyán csalitot használnak és azt tapasztják be. Ilyen sövényfonást láthatunk a 6. ábrán, mely a leírt talpaspajta szürükapuját ábrázolja.

7-8_abra.jpg

A sövénykarók átlag 3 — 4 cm átmérőjű, két végükön kissé hegyezett berekfából (éger) valók. A berekfát azért használják, mert a szú nem kedveli annyira, mint a gyertyánt. A tetőszerkezet 10 székfá-ja, melyek az 7. ábrán l átható 2 köldök toldással (0,65 m) kapcsolódnak a sárgerendákhoz, a széken fekvő 2 oldalgerenda és a zsúpszegés alatt fekvő 1 szelemengerenda fája szintén tölgy. A sárgerendán egymástól 100—108 cm-re fekvő szalufák anyaga berekvagy hársfa (8. ábra). A szalufákon méter távolságra szegezett lécezés fája pedig gyertyán. A tetőszerkezetbe 34 szalufát építettek. A tetőszerkezet magassága 4 méter. A tetőszerkezeten zsúpozás fekszik. A zsupozáshoz rozsszalmát használtak. Egy rozskévéből három kancazsúp és öt bakzsúp került ki . A kancazsúpot a kéve hegyén kötik meg, a bakzsúpot pedig a kéve tövén. Ezeket a zsúpkévéket a babica vágó-székbe fektetik és kaszával vágják el. A babicavágó-szék nem más, mint egy négylábú hosszú pad, melynek egyik végébe, a lábak előtti részen két egyenlő hosszú lécet rögzítenek a pad ülődeszkájába. A két fölfelé álló léc közé fektetik a kévét. A babicavágó-széket ha nem »hivatásos« zsúpoló dolgozik, szokták helyettesíteni négy lábával fölfelé fordított pince-paddal is. Ilyen esetben a kévét a négy láb közé helyezik úgy, mint az előbb leírt babicavágó-szék két szarva közé. A talpaspajta szegése a Szelemengerenda fölött bakzsúpból készül. A szeges két végit a szeges kiálló két papjához kötik (1. ábra). A szeges alatt levő részt lovallásnak nevezik. A zsúpfedés ereszrészei kancazsúpokból készülnek. A kancazsúpoknál a zsúpkötés a rozsszalma kalászát fogja a lécezéshez, úgy hogy a szalma szára adja a tető ereszét. A bakzsúpoknál, például a szegesen a kéve tövét kötik a lécezéshez, így a szalma kalásszal lefelé borulva adja a tető fedését. A tetőszerkezet zsúppal együtt 4,3 m. A pajta magassága talptól zsúpszegésig hét méter. A pajta vázának (csokijának) nevei, méretei és faanyag következő:

Talpfa. 6 téglalap alakúra faragott tölgyfa. Mérete: 35x16 cm. Ezek közül kettő 670 cm (ezek a pajta oldalának talpfái), kettő 510 cm és kettő 487 cm hosszú.

Szárfa. A pajta déli és északi kapuja 4 tölgyfából készült. Tövük a tusoknál 45x21 cm vastagságú, száron pedig 31x21 cm. Magassága: 270 cm. (A talpfa- és a szárfa-kapcsolást lásd a 4. ábrán.)

Oszlopfa. A talpfák és sárgerendák között 10 oszlopfa áll. Anyaguk tölgy. Közülük 4 sarokoszlop mérete 33 x 22 cm és 6 közoszlopé pedig 17 x 17 cm. Magasságuk 229 cm.

Sárgerenda. Hat 17x20 cm méretű. Anyaguk tölgyfa. Közülük kettőnek hossza 670 cm. A másik két-két szál sárgerenda mérete különböző. Ezeknek összekapcsolása két faszeggel történik (4. ábra).

Sövénykarók. A pajta két oldalán, két mezőben 2x9 + 9, a pajta elején négy mezőben 2x7 -f7, hátán négy mezőben szintén 2x7 + 7, összesen tehát 92 karó. Anyaguk égerfa, hosszúságuk 235 cm, ebből 4 cm hegyezett
rész kerül a sárgerendába fúrt lyukba és 4 cm pedig a talpfa V-alakú vályújába.

Támasztóoszlop. az Ormánságban kilincsfa1. A pajta két oldalán lévő 3 + 3 oszlopfához 12 db tölgyfából készült, ívesen hajló támasztóoszlop kapcsolódik. Mérete : hossza 200 cm, vastagsága 7X10 cm. A támasztóoszlopok az oszlopfákhoz 143 és 155 cm magasságban kapcsolódnak be, a talpfákra pedig az oszlop tövétől 120—125 cm távolságra támaszkodnak.

Mind a tetőszerkezet, mind az épület vázának rögzítése mindenütt faszeggel történt . A faszeget hárs vagy mogyorófából készítették. Négyszegletesre faragták, aztán a furuval kifúrt lyukba verték a lyuknál vastagabb négyszegletes szeget, melynek sarkai eképen lepréselődve, szorosan kitöltötték a lyukat. Átlagos hosszúságuk 20 cm.

A pajta 1857-től 1867-ig csak meztelen sövényfalú volt, északi és déli oldalán egy-egy tusokon (tüskén) forduló sövénykapuval, melyet font iszalagkötéllel kötöttek be. 1867-ben a sövényre egy-két cm vastag agyagos sarat
vertek kívülről és belülről. A sározók az 1867. évszámot ujjukkal beleírták az elsimított falba.

A pajta gabonáspajtának készült. Déli oldalán volt a szürü vagy szérű. Nagysága 13,50X38 méter (9. ábra.). A szürü úgy készült, hogy a gabonáspajta nyugati és keleti sarkától kiindulva árkot á s t a k húsz öl hosszúságban.
Ebben egymástól arasznyi távolságra akácot ültettek. Az akácokat, melyek Jádon az elsők közé tartoztak, Fábos János éjtszaka szerezte a bodrogim uradalomból, ahol akácfaiskola volt. A fák, mikor megnőttek, törzsükkel majdnem egymást érték. Egyed Sándor szerint, aki 1898-ban segédkezettig

9_abra.jpg

fák kiirtásában, a fák között ember, állat nem tudott átbújni. Mivelsűrűn voltak, »az akácok egymást tolták fölfelé és csudálatos magasra nőttek.* Az első szürükerítésen kívül a szürü nyugati oldalán, ahol a faluba vivő földes út feküdt, még két méter széles gyepű is volt. Ez a gyepű fagyai, kecskerágító és mogyoróbokrokból állt. Mogyoró évente több kosárral termett. A fákra és bokrokra aprószemű, feketefürtű szőlőt futtatott Fábos János. Varga Gyula János, akinek Jádon nem volt szőleje puttonyostól fölmászva a fákra, annyi szőlőt szedett róluk, hogy két akó bort szüretelt. A szürü nyugati és keleti oldalán egymással szemben egy-egy két öles sövénykapu nyílt (6. ábra) Itt a sövényt már hosszú gyertyán-csalit alkotta. A kapuszárfa földbeásott, kivájt tusokban forgott. A kapu kilincsén (villás ágán) fakerék volt. A szárfák a kapu földbeásott törzsoszlopához font iszalaggal voltak odakötve.
A szürün a pajta déli kapuja előtt volt a nyomtatásnak való letisztított kerek hely (6—8 méter körzet). A szürü déli végében álltak az alomnak használt búzaszalma kazlak.

Aratás után a tarlóról a kévéket a pajtába hordták. A kévék soronkint fölfalazvá álltak. A pajta déli és északi kapuja között nyitott folyosó maradt, melyen a kocsi is átjárt . Szokás az volt, hogy minden fölfalazott kéve sor első kévéjének kalásza befelé feküdt. Viszont az első kéve mögött sorakozó kévék kalásza már kifelé állt. így a »kapufolyosót« kétoldalt kévetorzsa falazta. A pajta kapuja csak gúzzsal volt bekötve (font iszalag). így a gabonára vigyázni kellett. Az őrzést éjszakánként kis legény vagy öreg végezte. Gabonaőrzés mellett ezek vigyáztak a gyümölcsös-kaszálóban legelő, vasbéklyóval béklyózott lovakra és a gyümölcsre is. Az őrködő (strázsáló) szűrt terített magára és. vagy a pajtában, vagy pedig a szürü szalmakazlában aludt. A lovakat úgy éjféltájban a kislegény hazahajtotta. így tehát a határba épült gabonás pajták június végétől szeptember végéig éjjelente ideiglenes tartózkodási helyei voltak az őrködő öregebb gazdáknak. A fiatalabbak gyümölcséréskor keresték inkább föl, amikor menyecskék, lányok is többet fordultak meg a kaszálós gyümölcsös erdőkben. Ilyenkor nappal az öreg talpaspajták a fiatal szerelmesek búvóhelyei voltak.

A gabona a pajtából lassan, szeptember 29-re, Szent Mihály napjára fogyott el. Addig többször nyomtattak. A nyomtatás két pár lóval ment. A két pár ló alá hajnalban 12 kereszt gabonát ágyaztak be (egy kereszt 20 kéve). A beágyazott kéve 12 — 12 sorban élére (kalásszal fölfelé) volt támogatva. A pár ló markos vaskarikába fűzött két száron kordázva nyomtatott, míg ugyanakkor a gabona szélét kézicséppel csépelték. Délre a 12 keresztet már el is nyomtatták. Széllel kiszelelték és a szalmát estére már kívül kazalba is rakták. Mikor a pajtából elfogyott szeptemberben a.gabona, akkor szeptembertől júniusig polyva, árpa és zabszalma, meg zsúpoláshoz alkalmasan felkötözött rozsszalma állt. A szürün hátul csak a búzaszalma maradt. 1857-től 1900-ig a tarlóról a gabona a talpas pajtába került. A gyümölcsös-kaszálóról a szénát ebben az időben a háznál lévő pajtába, vagy az istálló padlására hordták. 1900-tól kis gőzgéppel, járgányos cséplőgéppel kezdtek dolgozni. A cséplőgép a háznál levő szürüben dolgozott. A külső pajták így fölöslegessé váltak, így aztán 1900-tól a gabonáspajta szénapajtává lett. A gabonát a tarlóról a házhoz vitték. Fábos János pajtájába három hold kaszáló szénája került. A füvet május elején kaszálva, nyersen etették. Június elejétől június közepéig kaszálták az előszénát. Reggel három órakor kezdték, délig vágták, délután teregették és hajtásba, rakták. Egy hajtás nem más, mint egy kis kör fonnyadt fű. A gyümölcsfák közül a napos helyre rakták a hajtást. Három, négy nap alatt megszáradt a széna és akkor a közelit petrencerúdon. a többit pedig kocsin vitték a pajtába! Beálltak kocsival és a szénát egész a zsúptetőig, a szelemengerendáig rakták. Húsz kocsi széna fért bele. A sarjú szénát augusztusban vágták. Ezt még a pajtáb a hordták: A füvet szeptembertől a hóesésig a marhákkal legeltették a pajta körül. Lucerna, baltacím és lóhere mindig a házi pajtába került, nem pedig a leírt pajtába. A szénát egész télen kocsin, vagy szánon hordták haza. Ha hely volt a pajtában, akkor a kocsi beállt és ott rakódott. Ilyenkor keresztülhajtva a pajtán, az északi kapun át tért az útra a falu felé.(A kocsi útját a szürün és a pajtán át a rajz nyila mutatja.)

A pajtán az első átalakítás 1900-ban történt , akkor a tusokfán forduló régi, keretes sövénykaput (melyet csak gúzzsal zártak), kétszárnyas fenyődeszka kapura cserélték át. A talpaspajták hengereken való továbbszállításáról az öregek nem tudnak. Méreteinél fogva e pajták szállítása nem valószínű. A pajta 43 évig szolgálta a szántóföldet és 44 évig a kaszálót. 1945-ben megsérült. 1952-ben eltűnik vele az utolsó talpas-, sövényfalú, gabonáspajta is Belső-Somogyból.

Takáts Gyula"

ETHNOGRAPHIA A MAGYAR NÉPRAJZI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA - Takáts Gyula: Az utolsó talpaspajta Somogy jádon, 293-299 p.

Horváth Imre tudósítása 1913-ból a somogyjádi bortermésről (Borászati Lapok – 45. évfolyam, 41. szám)

Horváth Imre tudósítása 1913-ból a somogyjádi bortermésről (Borászati Lapok – 45. évfolyam, 41. szám)

Horváth Imre tudósítása 1913-ból a somogyjádi bortermésről (Borászati Lapok – 45. évfolyam, 41. szám)

Horváth Imre tudósítása (1913. október 9.)

"A szeptemberi három hét és október első hete kedvezett a szőlőnek úgy, hogy a jól kezelt szőlők rendesen beérnek. A szüretek már korai fajtánál szeptember 25-én megkezdték és tart október 20-ig is fajok szerint. A tavalyinál ugyan több ha nem is termett, de sokkal jobb minőségű lett. Czukortartalom 16—17%. Az első fakadás elfagyott, csak a második fakadás hozott termést, amelyet a jég is jól megtizedelt. Permetezést én háromszor végeztem jó sikerrel, többen 4—5-ször is permeteztek. A mi vidékünkön csemegeszőlőt nem termelnek. Mustot eladtak 36 fillérjével literenként. Tavalyi borkészlet elfogyott. A vesszők állapota termőszőlőben igen szép. Újabb ültetésre kilátás van, de csak kisebb szőlősgazdáknál, akik csak direkt termőt szeretnek ültetni. Nálunk kisebb gazdák rákaptak az úgynevezett Noha, Herbemont, Elvira név alatt ismert direkttermő fajok termelésére."

Forrás: Borászati Lapok – 45. évfolyam, 41. szám.

boraszati_lapok.jpg

Fábos-kocsma I.

Fábos-kocsma I.

Fábos-kocsma I.

fabos_kocsma_somogyjad.jpgFábos-kocsma régen (Özv. Dakos Lajosné vendéglője és vegyeskereskedés)

Képen szerepelnek (jobbról): ?, Kádár Magdolna, Édesanyja, Özv. Dakos Lajosné (Papp Lídia), ? (Babá Margit édesanyja), Fábos Jolán, Fábos János 

Forrás: Fábos Jolán

Magyar Névarchívum - Somogyjád 1.

Magyar Névarchívum - Somogyjád 1.

Magyar Névarchívum - Somogyjád 1.

1. Zsidó temető
2. Lázár köz - Itt lakott egy Lázár nevű család. Az utca határba kivezető részét nevezik így.
3. Pásztorház - Itt lakott a kanász és a csordás.
4. Nemes-rét - Egykori tulajdonosáról.
5. Alszög [Bocskai u]
6. Kálvin utca [Kálvin János u] - A község legrégibb utcája.
7. Belső-falu - Ide tartozik: 1—57. A község legrégibb településű utcái itt vannak.
8. Kuszik-rét
9. Huszár-rét - Egykori tulajdonosáról.
10. Faluház - A község tulajdona volt, a vendéglős bérelte.
11. Bikaistálló
12. Református templom
13. Hősök szobra
14. Belső-iskola
15. Bekker-bolt - Egykori tulajdonosáról (Bekker Kálmán), ma másik lakóház áll a helyén.
16. Zsidó-domb - Az utcában lévő boltokat régen izraelita kereskedők bérelték.
17. Tormás - Mélyebb fekvésű terület, a telkeken sok torma nől.
18. Kovácsműhely - Ma cigányok laknak benne, lebontásra váró épület.
19. Béla király utca [József Attila u]
20. Sámson köz - Sámson Pál lakik mellette.
21. Szedres - Eperfákkal beültetett kis térség.
22. Bata köz - Bata János házához vezet.
23. Turós köz vagy Dávid köz vagy Kőműves köz [Damjanich u] Turós Dávid lakott mellette, az ő elődje pedig Kőműves nevű volt.
24. Bencze-pajta - Nagy méretű pajta, egykori tulajdonosáról nevezték el.
25. Szenes út - Szénsalakos gyalogút.
26. Terézia-gőzmalom - Horváth nevű tulajdonosa felesége keresztnevéről nevezte el malmát.
27. Kocola-rét - Egykori tulajdonosáról.
28. Csarnok-árok - A tejcsarnok mellett folyik, nyáron általában kiszárad.
29. Belső-bolt
30. Cigány-domb [Petőfi u] - Az 1930-as években egy cigány bába lakott itt és több muzsikus cigány.
31. Viszi köz : Torma köz [Dózsa György u] - Keskeny kis utca, az itt lakókról nevezik.
32. Büi út - Bodrog felé vezető út.
33. Pap-rét - Egykor a pap tulajdona volt.
34. Tanító-rét - Régebben a tanító javadalma volt.
35. Csira-domb
36. Cinca-víz [Hunyadi u] - Régen itt állóvíz volt, ma is mély fekvésű, mocsaras terület. A Hunyadi utcaiak verekedtek is, ha valaki “Cinca-vízieknek” csúfolta őket.
37. Pálinkaház
38. Téglavetők - Az építkezésekhez itt vetettek vályogot, s itt égettek téglát.
39. Rákóczi utca [~]
40. Somodori-rét
41. Taranyi-rét - Tulajdonosáról nevezték el.
42. Öllés-rét - Illés nevű tulajdonosáról.
43. Csikórét vagy Furik-rét vagy Páti-rét - Az 1950-es években a tsz csikóit legeltették rajta. A 2. és 3. név egykori tulajdonosára utal.
44. Arany utca [Arany János u] - 1920 előtt ezen az utcán át mentek Kaposvár felé.
45. Lóth köz - Az Arany u. faluból kivezető végét nevezik így, az itt lakó Lóth családról.
46. Kossuth Lajos utca [~]
47. Mózs kert [C. Mózs-rétek]
48. Szérűskertek
49. Vájger-bolt. - Ma lakóház, a bolt egykori tulajdonosáról nevezik (Vaiger-bolt)
50. Szároz-malom - A malom helyét nevezik így.
51. Derék út - Az Alsó-szőlőhegybe vezet, annak “derekán”, “közepén” halad végig.
52. Mázsaház
53. Fényes-bolt - Egykori tulajdonosáról. Már nincs meg. (Fényes Samu)
54. Harangláb - A római katolikusok használják.
55. Katolikus iskola
56. Kőkereszt 
57. Laskai köz - A mellette levő ház tulajdonosáról nevezték el.
58. Fő utca vagy Köves út [Lenin u] - A Kaposvár-Balatonboglár közötti műút mellé épült, részben egysoros utca.
59. Latinka utca [Latinca Sándor u]
60. Május 1. utca 
61. Proletár vagy Proletárfalu - A 60. sorszámú Bogáti úttól É-ra épült utcák neve. Az 1920-as években osztott itt házhelyeket az OFB.
62. Bogáti utca
63. Táncsics Mihály utca
64. Cédulaház
65. Új iskola
66. Vásár-tér - Egy részét az iskola foglalta el.
67. Futballpálya
68. Jókai Mór utca
69. Gárdonyi Géza utca - A Vásártér mellett épült egysoros utca.
70. Almás csapás vagy Adi utca [Ady Endre u]
71. Beregi utca [~] - A régi vasútvonal mellé épült egysoros utca. Nevét az 1941-ben ide települt Bereg megyeiektől kapta.
72. Fábos-kocsma - Egykori tulajdonosáról. Ma tsz-iroda és mozi van benne.
73. Csöngöri köz - Gyalogút a két utca között. A mellette lakóról nevezték el.
74. Szabadság utca
75. Újfalu vagy Külső-falu - A 60. sorszámú Bogáti úttól D-re levő utcák összefoglaló neve. 1941-ben kezdtek ide építkezni.
76. Bajcsy-Zsilinszky utca
77. Béke utca
78. Toldi Miklós utca
79. Cigánytelep - A Toldi utca végén több cigánycsalád épített viskót magának

MDH Somogyjád 2.jpg

Gyűjtötte (1974): Baki Ernő, Stamler Imre és Tokaji Lajos általános iskolai tanárok.
Adatközlők (1974): Bencze János (73), Dakos István (85), Forró József (84), Györék János (74), Huszti Illés János (63), Járfás József (57), ifj. Kovács Pál (61), Molnár István (82), Nagy Mihály (78), Szárnyasi József (81)

Tovább a második részhez...

Magyar Névarchívum - Somogyjád 2.

Magyar Névarchívum - Somogyjád 2.

Magyar Névarchívum - Somogyjád 2.

80. Csollányos - Régen erdő volt, majd legelő, sok csalánnal. Állítólag a jobbágyfelszabadítás után törték fel a volt jobbágyok.
81. Legelő - Régen legelő volt itt.
82. Határsánc - Ez a sövény és szárazárok választotta el az Eszterházy birtokot a község földjétől.
83. Rózsa-hát - Múltban legelő volt, ahol rengeteg vadrózsa tenyészett. (Izsák Aladár)
84. Paplegellő - A papnak és a kántornak volt itt földje.
85. Dögkút : Dögtemető
86. Dögkúti-dűlő
87. Sarok-legellő
88. Varga-legelő [Tódorfalu, Tótur falu] - Régen Varga nevűnek volt a legelője. P. úgy magyarázza, hogy Tót nevű irtotta és épült rá először.
89. Országút vagy Kaposi-út
90.Tizennyolcnapos-földek - Az országút és a szőlőhegy közötti keskeny szakaszon 6–800 négyszögöl földet lehetett itt kapni, illetőleg megváltani 18 napi munkával.
91. Bumbum-dűlő - Ilyen ragadványnevű emberről, neki volt itt legszélről földje.
92. Köles-Gyír vagy Köles-Győr [K. Kölesdi P. ~] P. szerint a nyírfák kiirtása után sokáig kölest termeltek benne. 93.Téglaházi-kút
94. Malom-dombi-dűlő - A völgyben lévő patakon régen vízimalom volt.
95. Bogáti-út - 1953 óta kövesút, Alsóbogátpusztát köti össze Somogyjáddal.
96. Malom-oldal
97. Halastói-árok vagy Bajó-monai-árok [C. Bainmona]
98. Új-vasút - 1967-ben épült új nyomvonal.
99. Ebakasztó [K. P. ~] - Legmesszebb volt a falutól; a kutyákat ide szokták hozni felakasztani. P. szerint: “Le huzván a fa tetejét, egy ebet reá kötvén, azt felcsaptatták.”
100. Közép-dűlő [K. ~] - Fekvéséről nevezték el.
101. Pata-szeg [K. ~ i dűlő] - Állítólag itt a lovak patájába szeg fúródott.
102. Sárkány-völgy [P. ~] - Tekervényes, vízmosásos völgy. A nép képzelete szerint ilyenben tanyázik a sárkány. Újabban kezdik feltölteni.
103. Radics-rét vagy Vargyu-rét – Régen ilyen nevűek rétje volt.
104. Nagy-rétek [K. ~] - Mellette, a vasút építésekor egy római katona sírját találták meg.
105. Lázár-rét – Egykori tulajdonosáról.
106. Bók-rét - Egykori tulajdonosáról.
107. Tódor-kúti-rét
108. Tódor-kút
109. Felső-hegy [K. ~]
110. Derék-út - A Felső-hegy közepén halad át.
111. Tyúk-hegy vagy Bánom-hegy [P. Bánom h] - P. szerint egy Márton nevű kanász irtotta itt az erdőt és elrakta szőlővel, de megsebesítette a lábát. Ezért bánta meg a szőlőtelepítést.
112. Sajki-út
113. Sajki-rét vagy Szilvási-rét [C. Szilvás rétek]
114. Kis-mezei-dűlő [K. ~]
115. Köles-Gyíri-csapás vagy Téglaházi-csapás
116. Csepődéses-remic
117. Kölesdi-csapás
118. Köles-Gyíri-híd
119. Iparos-dűlő
120. Berkes - Most már lecsapolták.
121. Sínai-hegy - A felszabadulás után kapta ezt a nevet, miután néhány újgazda szőlőt telepített rá.
122. Köles-Gyíri-út - A dűlő északi földjeihez vezet.
123. Csikóállás
124. Cseléd-iskola vagy Galambosi-iskola - Egy tanerős pusztai iskola volt.
125. Liza-kút – Egy Liza nevű lány ölte bele magát. A kutat már betemették.
126. Dögkút - Itt volt az uradalom dögtemetője.
127. Galambosi-temető - A monda szerint több betyár itt van eltemetve. A híres Juhász András és Keserű nevű is.
128. Füstös-ház - Cselédház volt, a kövesút építésekor bontották le.
129. Zsiba-vár - A régi cselédlakásoknál neveztek így egy házat és a körülötte levő térséget. Sok libát neveltek. 130. Zsiba-vári-kút
131. Galambos - P. szerint a környék erdeinek tömérdek vadgalambja ennek a pusztának a földjén legelészett. Jelenleg az Á. G. majorja.
132. Villanyos-dűlő
133. Desedai-árok
134. Közép-Pataszög
135. Kazi-horgos - Kazi József földje mellett húzódik.
136. Sinka-rét - Régebben Sinka nevűnek a rétje volt.
137. Hegyalja
138. Hegyaljai-kút
139. Temető-domb – Régen ide temetkeztek.
140. Téglavető - A Fábos-féle téglavető üzemelt itt rövid ideig.
141. Nagy-réti-árok
142. Hosszi-rét [K. Hosszú és Puszta rétek] - A rétet a közelmúltban törték fel.
143. Puszta-rét [C. K. Hosszú és Puszta rétek]
144. Bencze-rét
145. Turós-pajta - A Sajki-út mellett állt, ma csak a romjai láthatók.
146. Vitézföldek vagy Vitéz-ház - Az I. világháború után itt osztották ki a vitéztelkeket.
147. Katolikus temető
148. Gőzeke-híd - Erős kőhíd, a gazdaság gőzekéjét is elbírta.
149. Galambosi-árok vagy Csikóréti-patak
150. Csikórét : Csikó-legelő [C. Cseritkei l] - Az uradalom csikóit legeltették rajta. Az öregek szerint itt lőttek le üldözés közben egy Keserű nevű betyárt.
151. Galambosi-oldal
152. Felső-Gyír - A bodrogi úttól É-ra helyezkedik el.
153. Cser-aljai-patak
154. Híres-domb - Kis György József tulajdona volt, akit Jádon “Hirös” ragadványnéven emlegettek.
155. Régi-vasút - A síneket 1967-ben szedték fel.
156. Kis-remic vagy Körösztös-remic - Kereszt formájú alakjáról nevezték el.
157. Csikóréti-kút
158. Sugár-kúti-tábla
159. Sugár-kút vagy Sugári-kúti
160. Cser-háti-csapás
161. Alsó-Gyír [C. Gyir] - A bodrogi úttól D-re fekszik. 1953-ban kőbaltát és edényeket találtak itt. A földje nem a legjobb, gyér terményt ad, az adatközlők szerint ez a név magyarázata is.
162. Góris-fa [K. ~ i d] - Az adatközlők szerint a kőrisfáról nevezték el.
163. Malom-dűlő - A közeli patakon a múlt században vízimalom állt.
164. Malom-út vagy Góris-fai-út - A vízimalomhoz vezetett.
165. Szállási-dűlő vagy Boda-irtás [C. Szálás rétek K. Szállási d P. Szállás] - P. szerint az itt lévő erdőt Tóth István irtotta ki, azután pajtát, majort épített ide. vagy A törökdúlás után itt találtak ideiglenes szállást az emberek. (Id. Györék csök Sándor)
166. Cser alja [K. ~] - Egykor nagy cserfák álltak itt.
167. Cser-aljai-rét
168. Más-Jádi-dűlő [K. Más Jád és kutasi rétek] - Állítólag itt volt régebben a falu. Tégladarabokat, használati eszközöket találtak erre.
169. Kutasi-rétek [C. K. ~]
170. Csoknyai-út
171. Völgy-irtási-kendörföldek [K. ~] - Az erdő kiirtása után kenderföldeknek parcellázták ki.
172. Fábos köz - A faluból kivezető földút kezdő szakasza. A közelében lakó Fábos családról nevezték el.
173. Telep - Itt vannak a tsz gazdasági épületei.
174. Égett-rét
175. Alsó-högy : Kata-hegy [K. Alsóhegy] - Régebben ez is rét volt. A második névhez kapcsolódik a következő mondóka: “Habár nem is oly jó a Kata néne nedve, Ha az ember többet iszik, megjő a kedve.”
176. Gyökeres-kúti-remic
177. Gyökeres-kút - A fák gyökerei belenőttek a forrásba.
178. Almás-csapás - Az út közepén és szélén almafák voltak.
179. Bulgárkert [K. Közép szakasz] - A kertészet 1945 után létesült.
180. István-dombi-út : Kőkuti-út
181. Villanyos-csapás : Telefonos-út – Az uradalom itt vezettette el az áramot.
182. Katica-dűlő - Egyik új gazda tulajdonosa keresztnevéről.
183. Dala [K. ~ i d P. ~] - A következő mondóka fűződik hozzá: Gyír, Dala, Bodonkút, a Cserháti gyalogút, Isten kassa, Kisgyóta, Lukács sarka, Rezula.
184. Bodon-kút
185. Bodon-kút - Az eredeti forrást fával bélelték ki, “bodonyozták”, hogy a piszoktól megvédjék.
186. Góris-fai-rét
187. Sásrét - Rossz minőségű rét, nádat és sást terem.
188. Hegy-erdő [C. Hegyeserdöi d K. P. ~] - Régen erdő volt. P. szerint a 18. sz.
elején irtották ki.
189. Bürüi-árok
190. Korpa-hegy [K. ~] - Kötött sárgaföld a talaja. Szőlőt is próbáltak rajta telepíteni, de nem
sikerült. Az adatközlők szerint semmit érő, korpát sem termő föld ez!
191. Bürü : Bürüi-rét
192. Házhelyek - A házhelyek kiegészítése gyanánt osztották. Máig sem épültek ide. Jelenleg a tsz kertészete van itt.
193. Kút-fé : Kút-fői-kút - Most a tsz telepének vízellátását szolgálja.
194. Kút-féi-dűlő
195. Hugyozó-bokor - A faluba jövet itt végezték el szükségletüket. Munkába menet az ökrökkel is itt várták meg egymást, itt hugyoztatták meg őket.
196. Kis-Kaposi-út - A Kaposvárra vezető főútra a faluból ezen jártak ki.
197. Szőlők aljai dűlő [K. ~ i d]
198. Kurvák kútja - Az utóbbi időben kedvelt találkahely volt. Jelenleg birkaitató kút.
199. Kis-Kaposi-dűlő [C. Kiskaposi útra d]
200. Egresi-út - Magyaregres felé vezet.
201. Színai-erdő - Régen erdő borította ezt a területet. Erre a névre azonban csak kevesen emlékeznek.
202. Kőkút - Az oldalát kőből rakták ki.
203. Istfán-híd
204. Kisabér - Szomszédságában, Várda határában van Kisalbert-puszta.
205. István-dombi-berek
206. Cser-hát [K. P. ~] - Ma is vannak itt cserfák.
207. Kis-hegy [P. ~]
208. Pogány-hányás vagy Török-hányás - Kis halmok vannak itt, a nép törökök várának tartja. A régészek avarkori sírokat, használati eszközöket találtak itt.
209. Újfalusi-út - Csombárd határában levő Újfalupusztára vezet.
210. Aranyos-kút [P. ~] - Régtől megvan, téglával kirakott, gondozott forrás. Nem süti a nap vize “aranyat ér”. 211. Matil-kút - A község az itt levő rétet egy csikósnak adta bérbe. Az ő Matild nevű lánya ásta ki ezt a forrást. 212. Varsa-liki-rét
213. Varsa-lik [K. P. ~] - Az eke nagy téglákat vet ki. A helyiek szerint a falu egyik régebbi helye volt. Régészeti leletek.
214. Betyár-gödör - A mellette levő szántó Betyár Józsefé volt.
215. Apánka alja
216. Csoknyai-dűlő - A mezőcsokonyai út mellett fekszik.
217. Határsánc - Ez választotta el a falu határát az Eszterházy birtoktól.
218. Hosszi-dűlő [C. K. ~] - A falu határában ez volt a legszélesebb szántótábla.
219. Hosszi-dűlői-rét - A szántóföldet szegélyezte. Már felszántották.
220. Kanyóli-tábla - Szomszédságában kanólak voltak, itt szoktak “kanyoltatni”.
221. Gyümőlcsös, - Régebben szántó, a tsz telepítette be.
222. Magyaró-völgy [C. Mogyorósi sürü K. P. ~] Még ma is sok mogyoróbokor található erre.
223. Magyaróvölgyi-puszta [Hn. Magyaróvölgy]
224. Birkakút
225. Dögtér
226. Juhász-putri - A juhász lakása volt, már ezt is lebontották.
227. Istvándomb [C. István erdeje P. ~; István e] - A monda szerint István király pihent meg itt, mikor a pogányokat (Koppányt) üldözte. 

228. Apánka vagy Apánkai-erdő [K. Apánka P. Apánka e]
229. Pácsa Turós lénia - A végében ilyen nevűnek volt földje. “Pácsa” = ragadványnév.
230. Bencze-lénia - Bencze József földjétől indult.
231. Vak-út :Csök-lénia - Földosztáskor Csök nevű gazdáé lett az erdő melletti föld.
232. Határsánc
233. Apánka vagy Apánkai-mező
234. Kis-bérlet : Kis-mező - Kishaszonbérlet volt, hadirokkantaknak adták ki.
235. Csombárti-út - Csombárd felé vezet.
236. Magyaróvölgyi-bakterház [Hn. Vasúti őrház]
237. Erdősház - Már lebontották.
238. Gójafészek - Egy völgykatlan közepén, kiszélesedő, mély rétet neveznek így. “Ojan ez, mind ëty fészök.” 239. OFB-földek : Ploretár-földek - Az OFB osztotta ki az 1920-as években.
240. Vörös-berki-kút
241. Vörös-berek - A benne folyó patak vize vöröses, olajos színű.
242. Vörös-berki-rét
243. Északi szakasz
244. Vörös-berki út
245. Jogocsán vagy Jagocsány : Déli szakasz - Eszterházy herceg birtoka volt.

Az adatközlők nem ismerték:
 88. Tódorfalu P. Tótur falu
150. Cseritkei l
179. Közép szakasz
227. István erdeje P. István e
243. Északi szakasz
245. Déli szakasz

MDH Somogyjád.jpg

A következő neveket (mivel az eredeti térkép elveszett) nem tudtuk lokalizálni:
Alá dűlő, Alá-földek, Alá-rétek; Bödefai dűlő; Badacson; Belső háromfai dűlő; Eperjes föld; Hajdú temetési dűlő; Háromfai dűlő; Hidasipuszta; Horog rétek Irtás rétek; Kerítés; Javítások; Lukács sarka; Nagy gödri dűlő; Parlag rétek; Patosfai erdő; Tóth Gergely kútja, Kis gyóta : Lukáts Sarok : Bödefa és Isten Kassa : Háromfa.

Gyűjtötte (1974): Baki Ernő, Stamler Imre és Tokai Lajos általános iskolai tanárok.
Adatközlők (1974): Bencze János (73), Dakos István (85), Forró József (84), Györék János (74), Huszti Illés János (63), Járfás József (57), ifj. Kovács Pál (61), Molnár István (82), Nagy Mihály (78), Szárnyasi József (81)

Somogyjád ismertetője az 1937. évből

Somogyjád ismertetője az 1937. évből

Somogyjád ismertetője az 1937. évből

Somogyjád:

 

Körjegyző: Pálvölgyi János
Segédjegyző: Dr Fonyó Lajos
Irodatiszt: Bór Pál
Községi bíró: Györék Kálmán
Református lelkész: Izsák Aladár
Református iskola tanító: Précsényi István
Római Katolikus iskola tanító: Laszczik Iván
MÁV elöljáró: Puskás Alajos
Postamester: Pallay Mária
Körorvos: Dr. Iványi István
Magyar királyi állatorvos: vitéz Főnyedi Károly
Gyógyszerész: Glós Ottó
Asztalos: Szaka Lajos, Kósa Károly
Ács: Kósa István, Tamás István, 
Bognár: Szentpáli Imre, Buzsáki János
Borbély: Bózsa Sándor, Cseh Ferenc
Cipész: Szabó Lajos, Keresztes József, Szili József, Baranyai Gyula, Németh István
Kádár: Kovács Sándor
Kovács: Czink János
Kőműves: Györék Sándor, Kurucz Ferenc, Papszt Gyula
Malom: Horváth Imre
Órás: Dombai József
Paprikaárus: Szontág László
Szülésznő: Özv. Babai Gyuláné
Vegyeskereskedő: Szerecz János, ifj. Fábos János
Vendéglős: Madár Lajos, Szaka József, Fábos János

 

309.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: Somogy Megye Adattára 1937, 62p

 

 

Somogyjád ismertetője az 1932. évből

Somogyjád ismertetője az 1932. évből

Somogyjád ismertetője az 1932. évből

Kisközség (Hozzá tartozik Galambos- és Magyaróvölgy puszta)

Területe: 4351 kh. Szántó 3470 kh.
Rét 251 kh.
Legelő 154 kh.
Erdő 130 kh.
Szőlő 63 kh.
Kert 81 kh.
Egyéb 202 kh.
Lakosság száma: 1301
Házak száma: 258

Nemzetiség:

Színmagyar
Vallás: Római Katolikus 823
Református 445
Ágh. Ev. 29
Görög Keleti 1
Izraelita 3

Községi elöljáróság:

Körjegyző:  Goldschmidt János
Aljegyző: Financsek Jenő
Községi bíró: Varjú Károly
Helyi bíró Turós János

Közgyám:

Kis Járfás József

Egyházak, Iskolák:

Református lelkész Izsák Aladár
Ref. Kántortanító: Précsényi István

Kath. Tanitó

Laszczik Iván

Közegészségügy:

Körorvos: dr. Fürst István
Gyógyszertár:

Glós Ottó

Egyesületek, szövetkezetek:

Önkéntes Tűzoltó Egyesület Parnok: Ifj. Varjú Károly
Levente Egyesület Elnök: Izsák Aladár

Tejszövetkezet

Ig. Járfás Sándor

Betűsoros címtár:

Asztalosok: Szaka Lajos

Vida György

Ácsok: Kósa István
Kósa Károly

Tamás István

Baronfikereskedők: Borbély Károlyné

Szaka József

Bádogos:

Takács József

Biztosítási ügynök: Furián István

Nagy József

Bognárok: Furián István
Szentpáli Imre

Zrínyi János

Borbély:

Cseh Ferenc

Cipészek: Gyócsi József
Keresztes József
Magyar István
Szabó Lajos

Török István

Cséplőgép tul.: Bók Pál
Sótonyi Imre

Vörös Illés

Csizmadiák: Hegyi Gyula

Mulik József

Fakereskedő:

Stanics Ferenc

Földbirtokos: 

Gróf Eszterházy Pál

Fűszer- és Vegyeskereskedők:
Tarnay Lajos
özv. Dakos Lajosné (Papp Lídia)
Fényes Samu

Madár Lajos

Gabona- és Terménykereskedők:
Fényes Samu

Kőmíves József

Gépészkovács:

Vörös Illés

Hentes és Mészáros:

Molnár József

Kaskötő, Kosárfonó:

Nagy Mihály

Kádár:

Kovács József

Kocsmáros és vendéglős:
özv. Dakos Lajosné (Papp Lídia)
Madár Lajos
Vaiger Alajos

Vaiger Mihály

Kovácsok: Györék József

Sótonyi Imre

Kőművesek: Fábos József
Györék Sándor
Horváth József
Kurucz Ferenc

Papszt Gyula

Malomtulajdonos:

Horváth Imre

Órás és ékszerész:

Dombai József

Szíjgyártó:

Kovács Pál

Temetkezési váll.

Vida György
Vitéz:  vitéz Rádi Sándor

 

Forrás: Somogy vármegye és Kaposvár Megyei Város általános ismertetője és címtára az 1932. évre, 211-212 p.

somogy_varmegye_es_kaposvar_megyei_varos_altalanos_ismertetoje_es_cimtara_az_1932_evre.jpg

Somogyjád ismertetője az 1908. évből

Somogyjád ismertetője az 1908. évből

Somogyjád ismertetője az 1908. évből

B.Samu.jpg

"Somogyjád.

Somogyjád (azelőtt csak Jád). A kaposvár-fonyódi vasút mentén fekvő magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 211, lakosaié 1243, a kik r. kath. és ref. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. 1329-ben már Jaad alakban fordul elő a Laki Thuz család birtokaként. 1484-ben Lak várához (ma Öreglak) tartozott. Az 1536. évi adólajstromban két ily nevű helység fordul elő. Alsó-Jaad, melynek Bakó János, Wárday Tamás - és Jaad-Alberthi, melynek Perneszi Imre és Egyed voltak az urai. 1550-ben az egész helység az utóbbié volt. 1577-ben Rudolf király Perneszi Andrásnak adományozta. Az ő birtokában találjuk még 1598-99-ben is. 1655-ben a Perneszi család itteni birtokait Gersei Pethő László vette zálogba. 1672-ben Perneszi János itteni birtokait Csepely Györgynek, Perneszi Ferencz pedig 1678-ban Csepely György özvegyének idegenítette el. 1695-ben Perneszi Zsigmond és Anna Julianna voltak itt birtokosok. 1715-ben 13 háztartást írtak benne össze s ekkor gróf Esterházy József birtoka. 1726-tól a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozik. A református templom 1796-ban épült. A lakosok hitel- és tejszövetkezetet tartanak fenn, Horváth Imrének pedig műmalma van itt. A hagyomány szerint a mostani község már a harmadik helyen épült. A török hódoltság előtt a mai Galambos-pusztához tartozó Alberti-dűlőben állott Galambos vára körül feküdt, a hódoltság alatt a Másjádi-dűlőnk nevezett területen volt és csak ennek feldúlása után (1700 után) épült fel a mostani helyén. Mennyiben felel meg e hagyomány a valóságnak, az nem állapítható meg; annyi azonban kétségtelen, hogy a mai Alberti-dűlő Jaad-Alberthi község emlékét őrzi és az 1536. évi adólajstromban is előfordul. A község határának délnyugati részén, az Apánka-erdőben, régi temető van, hol egy sírdomb megnyitásakor nagyobb terjedelmű urnákat találtak. A községhez tartozik Galambos-puszta, mely az 1726. évi összeírásban is előfordul. Ekkor a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott, mely ma is bírja. Idetartozik még: Mogyoróvölgy-puszta."

Forrás: Borovszky Samu: A MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI (1908)

Jaád község házjegyzéke 1893. évből

Jaád község házjegyzéke 1893. évből

Jaád község házjegyzéke 1893. évből

Folyószám Házszám Háztulajdonos neve Lakhelye Jegyzet
1 1 Sámson József Somogyjád  
2 2/A Bata János ludas Somogyjád  
3 2/B Bata Sámuel Somogyjád  
4 3 Ferincz Lídia Somogyjád  
5 4 Borbély Ábel örök Somogyjád  
6 5 Kovács Sándor és Bata Katalin Somogyjád  
7 6 Kovács Sándor Somogyjád  
8 7 Varjú József fekete Somogyjád  
9 8 Nagy Varjú József ifj. Somogyjád  
10 9 Ujj János Somogyjád  
11 10 Véber Cecília Osztopán  
12 11 Turós Mózes József Somogyjád  
13 12 Mencseli Péter Somogyjád  
14 13 Turós József kondor Somogyjád  
15 14 Fábos József tormási Somogyjád  
16 15 Márton József ifj. Somogyjád  
17 16 Márton József ifj. Somogyjád  
18 17 Márton János Somogyjád  
19 18 Mózs József róka Somogyjád  
20 19 Mózs József csikós Somogyjád  
21 20 Györék József Somogyjád  
22 21/A Boros Sándor öreg Somogyjád  
23 21/B Boros József Somogyjád  
24 22 Egyed János zsidó Somogyjád  
25 23 Egyed János zsidó Somogyjád  
26 24 kis Egyed János öreg Somogyjád  
27 25 Bata Zsófia Somogyjád  
28 26 Egyed János kovács felső Bű  
29 27 Nagy Katalin Somogyjád  
30 28 Schlesinger Vilmos Somogyjád  
31 29 Lázár János ifj. Somogyjád  
32 30 Lázár János öreg Somogyjád  
33 31 Kis Egyed János ifj. Somogyjád  
34 32 Varga János gyura Somogyjád  
35 33 Varga József csizmadia öreg Somogyjád  
36 34 Nemes István Somogyjád  
37 35 Varga János csizmadia öreg Somogyjád  
38 36 Fábos János öreg Somogyjád  
39 37 Községi pásztor háza Somogyjád  
40 38 Torma Katalin Somogyjád  
41 39 Bata József huszár Somogyjád  
42 40 Kürtösi János Somogyjád  
43 41 Márton István Somogyjád  
44 42 Betyár József Somogyjád  
45 43 Bencze Sámuel Somogyjád  
46 44 Bencze József Somogyjád  
47 45 Györék csök József Somogyjád  
48 46 Györék makk János Somogyjád  
49 47 Varga Istvánné csizmadia özvegy Somogyjád  
50 48 Kazi József öreg Somogyjád  
51 49 Györék József gigei Somogyjád  
52 50 Györék Márton Somogyjád  
53 51/A (felső Györék Ferenc) felső Györék József örök Somogyjád  
54 51/B (Györék Józsefné-Varga Zsuzsanna) Györék József örök Somogyjád  
55 52 Györék makk István Somogyjád  
56 53 Györék makk István Somogyjád  
57 54/A Györék Mihály József Somogyjád  
58 54/B Györék Mihály János Somogyjád  
59 55/A Járfás Tóth József, Járfás Tóth János és Járfás Tóth Katalin Somogyjád  
60 55/B Szemesi István és Járfás Erzsébet Somogyjád  
61 56 Bók József Somogyjád  
62 57 Kovács Szabó Sándor Somogyjád  
63 58 Kovács Szabó József Somogyjád  
64 59 Fekete János Somogyjád  
65 60 Fekete József Somogyjád  
66 61 Györék csök Sámuel Somogyjád  
67 62 Györék Ferenc Somogyjád  
68 63 Patczai Ferenc Somogyjád  
69 64 Patczai János Somogyjád  
70 65 Györék Mihály János Somogyjád  
71 66/A Somogyi József Somogyjád  
72 66/B Orbán József Somogyjád  
73 67 Turós Szabó János Somogyjád  
74 68 Varjú József Habakusz Somogyjád  
75 69 Kálmán János Somogyjád  
76 70 Dakos István Somogyjád  
77 71 Háncs Ádám Somogyjád  
78 72 Varga János csizmadia ifj. Somogyjád  
79 73 Varga József csizmadia ifj. Somogyjád  
80 74 Kazi János Somogyjád  
81 75 Györék csök István örök Somogyjád  
82 76 felső Györék István Somogyjád  
83 77 Bertalan Antal Somogyjád  
84 78 Nagy Turós József Somogyjád  
85 79 Borbás Ferenc Somogyjád  
86 80 Tóth József Somogyjád  
87 81 Taranyi József Somogyjád  
88 82 Taranyi Erzsébet Somogyjád  
89 83/A Györék Samu Jánosné - Kovács Erzsébet Somogyjád  
90 83/B Nemes Pál, Nemes Gábor és Nemes Katalin Somogyjád  
91 84/A (Habakusz József) Habakusz István Somogyjád  
92 84/B Habakusz János Somogyjád  
93 85 Taranyi János Somogyjád  
94 86 Fábos Ferencné - Varga Erzsébet Somogyjád  
95 87 Fábos János Somogyjád  
96 88 Rádi Sándor Somogyjád  
97 89/A Györék Sándor csira Somogyjád  
98 89/B Györék Erzsébet csira Somogyjád  
99 90 László János Somogyjád  
100 91 Községi kocsma ház Somogyjád  
101 92/A Bók János öreg Somogyjád  
102 92/B Bók János öreg Somogyjád  
103 93 Református lelkész lak Somogyjád  
104 94 Református tanító lak Somogyjád  
105 95 Községi kocsma ház Somogyjád  
106 96 Bók János ifj. Somogyjád  
107 97 Bata József dombi Somogyjád  
108 98 Bata József dombi Somogyjád  
109 99 Varga Samu János Somogyjád  
110 100 Grosz József Somogyjád  
111 101 Kelemen Ferenc Somogyjád  
112 102 Huszár János Somogyjád  
113 103 Varjú Taranyi József Somogyjád  
114 104 Kálmán György Somogyjád  
115 105/A Kis György József Somogyjád  
116 105/B egresi Bók János Somogyjád  
117 106 Járfás Sára Somogyjád  
118 107 Balog István Somogyjád  
119 108 Varjú Ferenc somodori Somogyjád  
120 109 Egyed viszi János Somogyjád  
121 110 Szabó János - Varga Ilona Somogyjád  
122 111 Egyed viszi Mihály és Patczai Erzsébet és Patczai Zsófia Somogyjád  
123 112 Nagy Patczai József Somogyjád  
124 113 Györék Andor Somogyjád  
125 114 Tar József Somogyjád  
126 115 Mózs Ferenc ifj. Somogyjád  
127 116 Hüvely József (László József) és Mózs Katalin örök Somogyjád  
128 117 Turós János (Kis Rebeka) Somogyjád  
129 118 Pete Sándor Somogyjád  
130 119 Község kovács lak Somogyjád  
131 120 Balogh István Somogyjád  
132 121/A Hüvely Mária Somogyjád  
133 121/B Nagy Varga István Somogyjád  
134 122 Kis Járfás János és Kis Járfás Sándor Somogyjád  
135 123 Nagy Varga István Somogyjád  
136 124 kis Tamás József Somogyjád  
137 125 Tamás István ifj. Somogyjád  
138 126 Tamás István öreg Somogyjád  
139 127 Fábos József ajtai Somogyjád  
140 128 Kis Varjú József Somogyjád  
141 129 Fodor Józsefné özvegy Somogyjád  
142 130 Járfás József tormási Somogyjád  
143 131 Fábos Ferenc tormási Somogyjád  
144 132 Mencseli István - Turós Zsófia Somogyjád  
145 133 Turós Péter János Somogyjád  
146 134 Varjú Péter Somogyjád  
147 135 Turós páti József Somogyjád  
148 136 Bencze József ifj. Somogyjád  
149 137 Dakos János Somogyjád  
150 138 Molnár János Somogyjád  
151 139 Németh Pál Somogyjád  
152 140 Horváth Antal Somogyjád  
153 141 Horváth Mihály Somogyjád  
154 142 Györék pokol József Somogyjád  
155 143/A Hideg Lajos Somogyjád  
156 143/B Csöngei Imréné, Bedegi Erzsébet Somogyjád  
157 144 Erdélyi Mihály Somogyjád  
158 145 Györék pokol Ferenc Somogyjád  
159 146 Szőke Antal Somogyjád  
160 147 Farkas József Somogyjád  
161 148 Tóth Sándor János Somogyjád  
162 149 Bedegi József Somogyjád  
163 150 Bognár István Somogyjád  
164 151 Bognár István örök Somogyjád  
165 152 Nagy Turós Sándor Somogyjád  
166 153 Turós János örök Somogyjád  
167 154 Jemerik István és Jemerik János Somogyjád  
168 155 Hüvely János Somogyjád  
169 156 Turós Péter (kondor) és Bencze Katalin Somogyjád  
170 157 Kőműves István Somogyjád  
171 158 Boros Jánosné, Egyed Zsófia Somogyjád  
172 159 Turós páti János Somogyjád  
173 160 Tachaner Farkas Somogyjád  
174 161 Egyed viszi János Somogyjád  
175 162 Sámson István Somogyjád  
176 163 Varga István gyura Újfalú puszta  
177 164 (Kálmán Ferenc) Kálmán Lídia, Kálmán Katalin és Kálmán Zsófia Somogyjád  
178 165 Járfás István Somogyjád  
179 166/A Czompó Imre Somogyjád  
180 166/B Czompó József Somogyjád  
181 167 Varga János örök és Kiss Mózes Somogyjád  
182 168 Varga János örök Somogyjád  
183 169 Varga János örök Somogyjád  
184 170 (Varga Ádám) Mencseli József örök Somogyjád  
185 171 Egyed Ferenc és Egyed Sándor Somogyjád  
186 172 (Huszár István) Egyed Ferenc és Egyed Sándor Somogyjád  
187 173 Bognár János Somogyjád  
188 174 (Bognár József) Bognár István örök Somogyjád  
189 175 Györék makk József özvegye Somogyjád  
190 176 Kis Járfás József Somogyjád  
191 177 Bata István Somogyjád  
192 178 Turós Ferenc Péter Somogyjád  
193 179 Kálmán János Somogyjád  
194 180 Eszterházy Miklós herceg Galambos puszta Tisztilak
195 181 Eszterházy Miklós herceg Galambos puszta Cselédlak
196 182 Eszterházy Miklós herceg Galambos puszta Cselédlak
197 183 Eszterházy Miklós herceg Galambos puszta Cselédlak
198 184 Eszterházy Miklós herceg Galambos puszta Iskola
199 185 Eszterházy Miklós herceg Galambos puszta Cselédlak
200 186 Eszterházy Miklós herceg Galambos puszta Cselédlak
201 187 Eszterházy Miklós herceg Galambos puszta Cselédlak
202 188 Eszterházy Miklós herceg Galambos puszta Cselédlak
203 189 Eszterházy Miklós herceg Galambos puszta Molnárlak
204 190 Eszterházy Miklós herceg Magyaróvölgy puszta Cselédlak
205 191 Eszterházy Miklós herceg Magyaróvölgy puszta Erdőslak
206 192 Eszterházy Miklós herceg Magyaróvölgy puszta Cselédlak

Kelt: Jaádon, 1893. június 20-án

 

7_szelveny.jpg

A térképre kattintva megnyílik teljes méretben a HUNGARICANA.HU oldalon.

Forrás: www.hungaricana.hu

Pályázat kántortanító állásra (1922)

Pályázat kántortanító állásra (1922)

Pályázat kántortanító állásra (1922)

1922-ben Izsák Aladár ref. lelkész, mint az iskolaszék elnöke pályázatot hirdetett a megüresedett kántortanítói állásra, mely hirdetés a Dunántúli Protestáns Lap 33. évfolyamának 46. számában jelent meg, a következő módon:

Pályázat.

   A nyugdíjazás folytán megüresedett somogyjádi református kántortanítói állásra pályázatot hirdetek.
   Javadalmazás: modern lakás kerttel, kilenc kat. hold szántóföld melynek adóját az egyház fizeti, 54 K készpénz, 375 liter bor, 720 kiló buza, 240 kiló rozs, 5 öl tűzifa, közmunkadíj, stóla és államsegély.
   Szabályszerűen felszerelt pályázati kérvények e hirdetmény megjelenésétől számított 10 napon belül Szabó Bálint tanügyi elnök úrhoz Hetesre (Somogym.) küldendők. Megválasztott köteles az osztatlan népiskolában tanítani, a kántori teendőket végezni, a lelkészt akadályoztatása esetén helyettesíteni. Az állás december 1-én elfoglalandó.
                                                                                                      Somogyjád, 1922 november hava.
                                                                                                                    Izsák Aladár

Forrás: Dunántúli Protestáns Lap – 33. évfolyam – 1922., 184 p.

a_somogyjadi_reformatus_templom_somogyjad.jpg

Izsák Aladár: Békesség néktek című könyve (1912)

Izsák Aladár: Békesség néktek című könyve (1912)

Izsák Aladár: Békesség néktek című könyve (1912)

Izsák Aladár somogyjádi református lelkész a Békesség néktek című könyvét a Dunántúli Protestáns Lap  51. számában, 1911-ben a következőképpen reklámozza:

Előfizetési felívás. Korunk közönye és fanatizmusa ellen írtam ; az Istenével és embertársaival elégedetlen, de gondolkodni akaró és tudó embernek szántam Békesség néktek c. könyvemet. Hat hosszabb, egyenként mintegy 1,5/2  nyomtatott ívre terjedő értekezés lesz kötetben. Az értekezések címei: 1. A mulandó élet az örökkévalóság szempontjából. 2. „Az ismeretlen Isten". 3. Az isteni szeretet üdvmunkája. 4. Istennek fiai — Istennek munkatársai. 5. Nemi különbség - közös elhívatás. 6. Keresztyén felekezetek. A kötet Hornyánszky Viktor (Budapest) cs. és kir. udvari könyvnyomdájából kerül ki; megjelenését 1912 március 1-re tervezem. Előjegyzési ára 3 korona. Akik ez összeget előre megküldik címemre, azok bérmentve, a többiek az ár és a portó utánvételezésével kapják a könyvet. A megrendelések bejelentésének és az előfizetési díjak előleges beküldésének határideje 1912 január 10. Somogyjád, 1911 december hó. Izsák Aladár ref. lelkész.

Forrás: Dunántúli Protestáns Lap, 439 p. – 22. évfolyam – 1911.

izsak_aladar_bekesseg_nektek_1912.jpgIzsák Aladár: Békesség néktek! című könyvének borítója.

A Dunántúli Protestáns Lap  24. évfolyamának 12. számában, 1913-ban könyvajánlás jelent meg a kötetről:

Könyvismertetés.
„Békesség nektek."

Értekezések. írta Izsák Aladár ref. lelkész. Ara ajánlott postai küldéssel 3 kor. 45 fíll. Kapható szerzőnél: Somogyjád.
Tavasz van. A természet téli dermedtsége felolvadt. Plántálni, veteményezni, ültetni kezd, ki önkeze mívének gyümölcsére örvendő lélekkel tud tekinteni.
Szorgos dolgunk szétnézni a gyümölcsösben: irtani a kártékony rovar fészkét, metszeni a száraz gallyat, pótolni a hiányt. Rovarfészek, száraz gally s pusztuló egyed mindig akad egy terjedelmes kertben. Évről-évre ismétlődő, megszokott, unalmasnak tetsző munkák. Ám a kertész tudja, hogy ezek nyomán terem a pirosló fajgyümölcs. Különösen a hiány pótlására helyezünk nagy súlyt. Újabb, nemesebb faj után vágyunk. Vadalanyba saját fajtáinkat óhajtván, hozatjuk a legnemesebbet, a kiváltképen ajánlottat, készen. Hogy kertünk bővölködő legyen! Hogy a kész ojtvány termő virágot hamar fakasszon! A megérkezett ojtványt szemügyre vesszük. Ha ép erős, hajtása nedvteli: pepecselve morzsoljuk gyökereire a hantot s kész a remény a legkitűnőbbre. Silány ojtványt silány reménységgel lopva dugunk földjébe, mint kertünkbe nem illőt.
Mint rügy a gallyon, oly természetességgel fakadt lelkemből e kép Izsák Aladár lelkésztársunk fent írt művének hatása alatt. A kép magyarázata t. i. ez: A nagy kert a mennyei gazda kertje. Istenországa a keresztyén anyaszentegyház. Szerzőnk a kertész. A megszokott kertben írt és plántál, gyomoz és magoz. Természet rendjével dacolni, pomagránát, füge, narancs s más földövhöz kötött plántával kísérletezni vagy bravúrozni nem akar. A nagy kert fáihoz legilletőbb fajokból választ, a keresztyénség általános nagy kérdéseiből taglalhatót; azokat óhajtja gondosan beplántálni a szívek földjébe, hogy a gondolat erejével gyümölcsözésre hozza őket Isten dicsőségére.
„Békesség nektek" címet adott könyvének s békesség, „a léleknek ama békessége" költözik be minden kebelbe, ha kellő megoldását adtuk a sok közül kiválasztott ama hat problémának, melyek megfejtését szerzőnk könyvének feladatává teszi. A hat probléma ím ez:
1. A mulandó élet az örökkévalóság szempontjából.
2. „Az ismeretlen Isten".
3. Az isteni szeretet üdvmunkája.
4. Istennek fiai — Istennek munkatársai.
5. Nemi különbség — közös elhivatás.
6. Keresztyén felekezetek.
E hat tárgyról értekezik könyvében szerzőnk. Nézzük csak, minő sikerrel?
Értekezéseit különös gonddal megválasztott s épen ezért mindig találó, részint az üdvtörténetéből, részint az életből merített kép művészies megrajzolásával vezeti be. Kétségkívül példáját kívántam követni, képet adván ismertetésem bevezetőjének.
A mulandó életet az örökkévalóság szempontjából vizsgáván, látja a szív és értelem konfliktusát s e konfliktus eredményéül a gőgös szellem anarchiáját és az elcsüggedt lélek apathiáját jelöli meg. A szellem és lélek bejárt útja az élet végén, a halálban fut össze. Felteszi a nagy kérdést: a vég-e a halál ? S végigvezetve bennünket az emberiség élettörténetén s a földteke legkülönbözőbb pontjain, igazolja, hogy „a lélek minden földön, minden kultúra mellett, minden nemzetben, minden testben táplálta a sír utáni élet vágyát, a halhatatlanság reményét. De, hogy e remény bennünk éljen, evégre ismerni keli Istent. Ezért
az „ismeretlen Isten" megismerésére vezérel a 2. sz. értekezésben. Kiinduló pontja az ismert bibliai történet: Pál Athénben. Isten létének bizonyítása végett utal arra, hogy nem volt s nincs nép a világon, melynél az Isten fogalma valamilyen formában ne élt volna. Főbb vonásokban feltárja a különböző bölcsészeti irányok alapelveit s jellegzetes rövidséggel mond róluk igaz Ítéletet s aztán visszavivén önmagunkhoz, az egyén benső életében keresi és megtalálja az Istent, kit ismerni elutasíthatlan szükségesség.
Az isteni szeretet üdvmunkája c. alatt az üdv történetének mélyen járó gondolatokban, frappáns hasonlatokban és fordulatokban bővölködő összefoglalását adja. Az emberi bűn, az isteni szeretet rajza után szinte szokatlan melegség éled bensőnkben, olvasva az istenemberről szóló hitcikkünkre vonatkozó fejtegetését. Ez és a következő „Istennek fiai — Istennek munkatársai" című leginkább leköti a hívő lelket. Szigorúan evangéliumi alapon teszi meggyőződésünkké, hogy Isten fiaivá lenni örök jussunk, Istennek munkatársai lenni szent kötelmünk.
„A nemi különbség — közös elhivatás" című már inkább vallástársadalmi irányú. Tharzusi Pálban látja a ker. férfi, — s bethániai Máriában a ker. nő prototipusát, jellegzetes képviselőjét és eszményképét. Isten országává tenni a jelent, — ez a ker. férfiú vallása. A szeretet fegyvereivel hittel munkálkodó élő reménység — ez a nő vallása. E kettő egyesül a családban, mely az „Isten országa".
Ugyanilyen irányú a „ker. felekezetekről" szóló értekezés is. Éles szemmel meglátja mindegyikben és értékeli azt, ami előnyt ad, épenúgy, mint ami hátravet. A külső szervezetek egybevetése után párhuzamot von a hitcikkek között s azokban nem találván fel a „plénum evangéliumot", megállapítja, hogy a jelen kor kálvinizmusa is alig egyéb, mint pathetikus önelégültség. Végül felkiált: „XX. század keresztyénsége 1 Még mindig nem tudnád, mire vagy kötelezve!?"
Ez nagyjában az értekezések gondolatmenete. El kell ismerni, hogy így áttekintve, a megszokott körben mozognak. És ezek mégis újfajta, szokatlan dolgok. Az almafának is, bármily fajú, egyformájú levele látszik. Mégis különböző. Gyümölcse még inkább. Meg kell ízlelni, hogy osztályozni tudjuk. így vagyunk ez értekezésekkel is. Elmondhatom, hogy kedves, építő vallásos olvasmányok; a magyar nyelv s stílus sajátosságainak helyes ismeretéről, írójának széles körű olvasottságáról s nem közönséges írói tehetségéről tesznek bizonyságot. De ez csak a meglátásra elég. Méltó, hogy minden értelmes ker. és lelkész elolvassa, tanúlmányozza. Az igehirdető igen sok hasznát veheti.
Prédikátor.

Forrás: Dunántúli Protestáns Lap, 96 p. – 24. évfolyam – 1913.
Baleset a vasútállomáson (1934)

Baleset a vasútállomáson (1934)

Baleset a vasútállomáson (1934)

1934-ben vonatbaleset történt a Somogyjádi állomáson, melyről a Békés Megyei Közlöny 1934. november 3-i számában így számol be:

Kaposvár. A fonyódi személyvonat Somogyjád állomáson hibás váltóállítás következtében beleszaladt egy tehervonatba. Több sebesülés történt.

Forrás: Békésmegyei közlöny, 1934, 3 p. (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

vasutallomas_1912.jpgRégi vasútállomás (Somogyjád)

Halomsírok az Apánkai erdőben.

Halomsírok az Apánkai erdőben.

Halomsírok az Apánkai erdőben.

Az Apánkai erdőben II-III. századi halomsírok találhatók.

Régészeti Füzetek I/51. száma 2001-ben a következőket írja a sírokról:

A korábban felmért, 176 sírós halomsírmezöből egy halmot tártunk fel a temető ÉNy-i részében, hogy a bizonytalan keltezésű temető korát megállapíthassuk. A 80 cm magas halom átmérője É-D irányban 10,9 m, K-Ny irányban 12 m. A feltárás során sírgödröt nem találtunk, kevés emberi hamvat találtunk elszórva, ugyancsak a halom feltöltésében Drag. 37. tál mellett, vékony falú poharak, fazéktöredékek, katonatál darabjait találtuk meg. A leletanyag a II — III. sz.-ra keltezhető, a terra sigillata a III. sz. 3. harmadára. A halom alatt, a temetkezéstől független őskori gödröt tártunk fel (1. objektum), melyben neolit-rézkori kerámiatöredékek mellett sok állatcsont volt. A feltárást a Somogy megyei Tudományos Életért Alap támogatásával végeztük el.

Munkatársak: Ambrus Edit rajzoló, Gál Zoltán adattáros, Nyári Zsolt rajzoló, Nagy Levente egyetemi hallgató (ELTE).

Csizmadia Gábor-Németh Péter Gergely (1997)

Forrás: Régészeti Füzetek I/51., 77-78 p. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Képek:

apanka_erdei_tura_2016.jpgApánka-erdei túra (2016) - Fotó: Pánger Tímea

Honfoglaláskori temető a lóversenypályán (1989)

Honfoglaláskori temető a lóversenypályán (1989)

Honfoglaláskori temető a lóversenypályán (1989)

1989-ben a lóversenypálya földmunkálatai során 12 honfoglaláskori sírt találtak, melyekről így irt a Régészeti Fűzetek 1991-ben:

Somogyjád-Gépállomás, honfoglaláskori temető (Somogy m.) (XIV). A lóversenypálya földmunkálatai során 12 csontvázas sír került feltárásra. A sírok három sírsorba helyezkedtek el, NyK-i tájolással, lekerekített sarkú téglalap alapú sírgödreiben, koporsó nélküli temetkezések, mellékletben szegények. A 3. sz. sírban a női váz bal csuklóján öntött ezüst állatfejes karperecet és az ujjperecek között egy ezüst gyűrűt találtunk. Az 5. sz. sírban a férfi váz mellé behelyezték a sírbatétel előtt összetört íj merevítőcsonntjait és két nyílcsúcsot. Megemlítendő, hogy a síroknál korabeli bolygatás jelei figyelhetők meg (pl. zöld patinás csecsnyúlvány, zöld patinás ujjpercek másodlagos helyzetben).
Munkatársak: Bajók Sándorné rajzoló (DÉLVIÉP), Ferencz Gáborné (SMMI), Gál Zoltán adattáros (SMMI).

Bárdos Edith

Forrás:  Régészeti Füzetek I/42., 41 p. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)


1993-ban a Somogyi Múzeumok Fűzetei 20. számában a következőket írják a leletekről:

A közelmúltban Somogyjádon kerültek elő honfoglaláskori sírok. Egy köznépi temető részletét tártuk fel, 13 sírt. A sírok nagy része melléklet nélküli volt, az egyik női sírban ezüst állatfejes karperec és gyűrű volt.

ezust_allatfejes_karperec_somogyjad.jpg  Ezüst állatfejes karperec (X. sz.) (Somogyjád)

Forrás: H. Bognár Zsuzsa: „Kaposvár Anno…”, 4 p. (Somogyi Múzeum 20., 1993)

Somogyjád körüli régészeti leletek 1964-ből

Somogyjád körüli régészeti leletek 1964-ből

Somogyjád körüli régészeti leletek 1964-ből

Somogyjád körüli régészeti leletekről a Régészeti Füzetek II/13. száma így írt 1964-ben:

Somogyjád (K.J.)

- Cserhátdomb őskori telep. Pusztai terepbejárása 1955.máj.14. /Jelentés a kv-i muzeum adattárában./

- Körsáncos őrhalom.

SRTTÉ 1879-81.54.old.

Dalai dülő. Koravaskori temet ő.

Megyei Mon. 352. old,

- Varsaliki dülő. Az Apánka erdő szélén, 3-4 m. magas dombon, Tamás Gyula földjén /Ny-i lejtő/ a felszínen nagy regulákat, fekete füles korsódarabot és ép római kori edényt találtak. Kálmán Lajos h.lakos itt talált egy AVG PIUS érmet.

- A szállási dűlőben Tamás Gyula földjén Pusztai 1955-ös kiszállásakor nagyméretű téglákból rakott, jó habarcsú falat talált.

- A Dalai dűlőben római érmeket, gyöngyöket és borostyánvégű tűt talált Kálmán L./1961,nov. terepbejárás KÉ./ Több szigilláta darabot vittek innen a Kv,-i múzeumba.

SRTTÉ 1879-81. 54.old,

Bodonkút - római jellegű cserepek» /Szállási dűlő 3 db. urnában hamvak és gombosfejű, hajlított tű volt.

Apánka erdőben tumulusok. Egyiken római érmet /SC a hátlapon/ és mécstöredéket, egy másikban nagy urnákat találtak.

Megyei Mon.143»old.

Forrás: Régészeti Füzetek II/13., 133-134 p. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1964)

Pályázati felhívás kántortanító állásra (1941)

Pályázati felhívás kántortanító állásra (1941)

Pályázati felhívás kántortanító állásra (1941)

Pályázati hirdetmény.

Somogyjád ref. egyház presbitériuma pályázatot hirdet távozás folytán megüresedő kántortanítói állására. A hirdetmény teljes szövege olvasható a „Néptanítók Lapja" december 15-iki számában. Modern 3 szobás lakás, nagy belsőség, posta, vasút, távírda, telefon, orvos, gyógyszertár helyben. Kaposvár 35, Fonyód 75 percre.

Forrás: Dunántúli Protestáns Lap – 52. évfolyam, 262 p. – 1941.

a_somogyjadi_reformatus_templom_somogyjad.jpg

 

Pályázat orgonista-kántortanítói állására (1925)

Pályázat orgonista-kántortanítói állására (1925)

Pályázat orgonista-kántortanítói állására (1925)

Pályázatok.

A belsősomogyi egyházmegye tanügyi elnökétől.

235/925. tüb. sz.

A somogyjádi református egyház orgonista-kántortanítói állására pályázatot hirdetek.

Javadalom: 1. Modern három szobás lakás, melléképületek, kert. 2. Készpénz: egyháztól 181*5 aranykorona, községtől 425*5 aranykorona. 3. 9 kat. hold szántó és rét. 4. 5 öl kemény hasáb tűzifa felvágva. 5. 270 liter bor természetben, vagy helyi áron. 6. Stóla. 7. Megfelelő államsegély.

Kötelessége: Összes tankötelesek oktatása, org.-kántori egyéb törvényszabta teendők, belmissziói munkákban közreműködés.

Org.-kántori próba szeptember 27-én délelőtt a választó gyülekezetben. Más funkció végzése s más időben megjelenés választást megsemmisítő ok.

Pályázati kérvények a szükséges okmányokkal (tanítói s kántori oklevél, születési, szolgálati, házasoknál házasságkötési, más egyházmegyebelieknél eskütételi s kommunmentes bizonyítványok) felszerelve, kellő visszaküldési bélyeggel ellátva hozzám küldendők.

Az állás azonnal elfoglalandó.

Hetes (Somogy m.), 1925 aug. 26.

Szabó Bálint

egyhm. tanügyi elnök.

 

Forrás: Dunántúli Protestáns Lap – 36. évfolyam, 110 p. – 1925.


a_somogyjadi_reformatus_templom_somogyjad.jpg

Születési anyakönyvek, Somogyjád

Születési anyakönyvek, Somogyjád

Születési anyakönyvek, Somogyjád

 

Születési anyakönyvek (Somogyjád):
x x x x x x 1754 1755 1756 1757 1758 1759 1760 1761 1762 1763 1764 1765 1766 1767
1768 1769 1770 1771 1772 1773 1774 1775 1776 1777 1778 1779 1780 1781 1782 1783 1784 1785 1786 1787
1788 1789 1790 1791 1792 1793 1794 1795 1796 1797 1798 1799 1800 1801 1802 1803 1804 1805 1806 1807
1808 1809 1810 1811 1812 1813 1814 1815 1816 1817 1818 1819 1820 1821 1822 1823 1824 1825 1826 1827
1828 1829 1830 1831 1832 1833 1834 1835 1836 1837 1838 1839 1840 1841 1842 1843 1844 1845 1846 1847
1848 1849 1850 1851 1852 1853 1854 1855 1856 1857 1858 1859 1860 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867
1868 1869 1870 1871 1872 1873 1874 1875 1876 1877 1878 1879 1880 1881 1882 1883 1884 1885 1886 1887
1888 1889 1890 1891 1892 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907
1908 1909 1910 1911 1912 1913 1914 1915 1916 1917 1918 1919 1920  1921

 Kattintson az évszámokra! 

Az 1895. év előtti születési anyakönyvek kereshető formában megtalálhatók a FamilySearch.com webhelyen is.

 

Frissítve: 2020. november 07.

 

Házassági anyakönyvek Somogyjád

Házassági anyakönyvek Somogyjád

Halotti anyakönyvek Somogyjád

Halotti anyakönyvek Somogyjád

Halotti anyakönyvek Somogyjád

 

Halotti anyakönyvek Somogyjád (Jaád, Jád):
x x x x x x x 1755 1756 1757 1758 1759 1760 1761 1762 1763 1764 1765 1766 1767
1768 1769 1770 1771 1772 1773 1774 1775 1776 1777 1778 1779 1780 1781 1782 1783 1784 1785 1786 1787
1788 1789 1790 1791 1792 1793 1794 1795 1796 1797 1798 1799 1800 1801 1802 1803 1804 1805 1806 1807
1808 1809 1810 1811 1812 1813 1814 1815 1816 1817 1818 1819 1820 1821 1822 1823 1824 1825 1826 1827
1828 1829 1830 1831 1832 1833 1834 1835 1836 1837 1838 1839 1840 1841 1842 1843 1844 1845 1846 1847
1848 1849 1850 1851 1852 1853 1854 1855 1856 1857 1858 1859 1860 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867
1868 1869 1870 1871 1872 1873 1874 1875 1876 1877 1878 1879 1880 1881 1882 1883 1884 1885 1886 1887
1888 1889 1890 1891 1892 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907
1908 1909 1910 1911 1912 1913 1914 1915 1916 1917
1918
1919
1920
1921
1922
1923
1924 1925 1926 1927
1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947
1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967
1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 x x x x x x x

Kattintson az évszámokra!

Frissítve: 2020. november 07.

hupke029.jpg

süti beállítások módosítása